• 1989. március 22-én a Független Jogász Fórum kezdeményezésére a hatalommal szemben álló, szétforgácsolt magyar ellenzék létrehozta az Ellenzéki Kerekasztalt, hogy egységes fellépéssel állhassanak ellen az ellenzéket különalkukkal kecsegtető MSZMP megosztó törekvéseinek.
• Az ellenzék szerint most hasonló a helyzet, mint 1989-ben: a Fidesz közel 12 éves kormányzásának hála az ország eltávolodott a demokrácia értékeitől, és a magyar ellenzék is tagolt, akár 33 éve, így nem maradt más választása, mint az ideológiai ellentéteket félretéve összefogni.
• Ezért volt szükség előválasztásra, amivel közös ellenzéki jelölteket és miniszterelnök-jelöltet választottak, de ez nem elég, közös programra, illetve az Orbán-rendszer lebontását segítő egységes tervre van szükség.
• A Civitas Intézet ezért Ellenzéki Kerekasztal 2022 címmel rendezvénysorozatot indított, hogy a vezető szereplők és szakértők elmondhassák, mik a terveik az adott területeken.
• A délelőtti, nyolcadik alkalommal a környezetvédelemről beszélgetett Bősz Anett (MLP-DK), Harangozó Gábor (MSZP), Nunkovics Tibor (Jobbik), Schmuck Erzsébet (LMP), Szabó Rebeka (Párbeszéd) és Urfi Máté (Momentum).
• A külpolitikai beszélgetésről itt, az oktatásügyiről pedig itt írtunk.

1. Lesz külön minisztérium?

Teplán István a Civitas Intézettől elmondta, ez egy hosszú évtized volt a környezetvédelemben a Rio+20 konferenciától a glasgow-i klímacsúcsig, miközben Magyarországon teljesen eltűnt a környezetvédelem. Az első kérdés az volt, hogy hogyan segítenék elő a pártok a környezetvédelem ügyét.

Schmuck Erzsébet (LMP): Mindent másképp kell csinálni. Ő civilként ott volt 1992-ben a riói konferencián, és már akkor látszott, hogy óriási problémák vannak. Ezután megmozdult a világ, az EU is elfogadott fenntarthatósági stratégiát. Úgy tűnt, a környezetvédelem erősödni fog, a civilek és a szakértők is lelkesek voltak. Magyarországon is lett önálló környezetvédelmi minisztérium, amit 2010-ben megszüntetett Orbán Viktor, aki szerint a környezetvédelem luxus, a gazdag országok játékszere. Szisztematikusan tönkretették a környezetvédelmi hatóságokat is, és felzabálták a zöldfelületeket. Önálló zöldügyi minisztérium kell a klímaváltozás fékezésére, illetve a biológiai sokféleség megszűnése miatt. Vagy ha kisebb egy minisztérium, szakmai háttérszervezetek kellenek.

Nunkovics Tibor (Jobbik): Ezekben minden ellenzéki párt egyetért, és rajtuk fog múlni, hogy ne csak egy kirakatminisztérium szülessen. Most tulajdonképpen a kormányhivatalokban van egy-egy osztály, amelyek feladata lenne a környezetvédelem, de ez láthatóan nem működik.

Szabó Rebeka (Párbeszéd): A részletes kormányzati struktúráról még egyeztetnek, és ez fontos, de a civilek bevonása nélkül nem lehet hatékony. Azoknak az NGO-knak, amik közfeladatokat vállalnak át a kormánytól, átlátható rendszerben kell anyagi forrásokat juttatni. Ahogy a fővárosban is felállítottak egy klímatanácsot, és egyeztettek az emberekkel arról, hogy milyen lépéseket kell hozni, ezt országos szinten is megcsinálhatják az önkormányzatok. A Megújuló Magyarországért felmérése szerint a magyar lakosság több mint fele politikailag is fontos kérdésnek tartja a klímaváltozást.

Harangozó Gábor (MSZP): A klímaváltozás a következő évtizedek legkomolyabb kihívása, nemcsak a civilek, de a szakszervezetek bevonására is szükség van, mert ha nincs komoly, mindent lefedő állami irányítás, ami tervezett módon csinálja az átállást, abból nagy baj is lehet. Mint például amikor a rendszerváltás után a magyar vidéken 1,5 millió ember elveszítette a munkahelyét, és máig nem tudni, mitől lenne nekik megint munkájuk. Ha nincs irányított átmenet, az információ csúcsán lévők és a tőketulajdonosok fognak megint jól járni, az emberek meg rosszul, de csak úgy lehet változtatni, hogy nettó munkahely ne szűnjön meg.

Urfi Máté (Momentum): Közben jó lenne, ha a létező jogszabályokat is betartanánk. Amikor például a nem éppen legszegényebbnek számító településén, Budafokon nem bírja kinyitni az ablakát, mert valaki rádobta a műanyag palackjait a tűzre, nem tudja, kit kell felhívni. Egy felmérés szerint a szemétégetők alig 10 százaléka teszi ezt szociális okokból, a többiek meg nem értik, mi a baj. Aki szegény, azon segíteni kell, aki ezt csinálja, azt meg kell büntetni. De magasabb szinten sem jobb a helyzet: ha a kormányzat be akar építeni egy Natura 2000-es területet, csak kiemelt kormányzati beruházásnak nevezi, és azt csinál, amit akar. Egy kormányváltással például elkezdenék betartani a saját jogszabályaikat. Az ellenzéknek egyébként van zöld szószólója: Szél Bernadett.

Bősz Anett (DK): Azért sem mindegy, hogy hol és hogyan döntenek a környezetvédelmi ügyekről, mert ezeknek a döntéseknek be kell oltaniuk a többi területet is. Az alternatív iskolákban már tanított környezetvédelmi témákat az alaptanterv részévé kellene tenni. Ha most nem folynak le ezek a viták, száz év múlva már nem lesz, aki vitázzon. Szerinte úgy tűnik, mintha ez nem liberális téma lenne, de neki tetszik a francia zöldek hozzáállása: egyszerre kell azokat védeni, akik a hó végétől meg a világvégétől félnek.

A hoppmester Teplán említette, hogy nem csak a CEU ment el, hanem a Regionális Környezetvédelmi Központ is, sőt, itthon volt egy jó zöldhatóság is, aminek az élére Orbán a hozzá nem értő „Tüzépes Katikát” nevezte ki, aztán a hatóságot besorolta valami kormányhivatal alá, ami semmit nem csinál, a mezőőrök legfeljebb migránsokra vadásznak.

2. Energiastratégia

Hogy képzelik el az összefogás pártjai az energiastratégiát, főleg hogy az emberek úgy is érezzék, hogy azzal jól járnak? Márki-Zay például azt kérte, mindenki fogyasszon kevesebb energiát.

Bősz Anett (DK): Mindent máshogy kell csinálni, mint az elmúlt 12 évben. A kormány a Paks 2 beruházással együtt elkezdett felépíteni egy zöldenergiát minden értelemben támadó politikát, például teljesen ellehetetlenítik a szélerőművek telepítését. Pedig Németországban láttuk, hogy nagyon szeles és napos időben negatívba válthat az áram ára, vagy kis patakok tudnának közvilágítást intézni falvaknak. A fosszilis energiákra épülő olajmonarchiáknak nem barátja, mégis ők építik a legnagyobb hullámerőműveket. Ezt a kis országot sokkal jobbá lehetne tenni egy jobb energiamixszel.

Urfi Máté (Momentum): Megvédené a kormánypropagandával szemben Márki-Zayt, mert teljesen jól mondta: a cél igenis az, hogy mindenki sokkal kevesebb energiával éljen, de senki nem mondta, hogy csökkenjen az életminőség, vagy hogy egy huszárvágással történjen mindez. Mélyfelújításra van szükség, egészében kell felújítani a lakásokat-házakat sok-sok milliárd forintból. Okosabban kéne költeni az adóforintokat, nem csak odadobni a támogatást például bármilyen ablakfelújításra. A legtöbb üvegházhatású gáz (mintegy 40 százalék) az ingatlanok kéményein pöfög kifelé. A mostani energiastratégia a gombhoz varrja a kabátot: megnézik, Paks 2 mikorra lesz kész, a többi energiához naperőművek kellenek. Ő 5 éve napenergiából keresi a pénzt, de megférnek egymás mellett a zöld energiák, hiszen például este nem süt a nap.

Harangozó Gábor (MSZP): A legolcsóbb energia az, amit nem fogyasztunk el. A lakosság érdeke, hogy évi 100 ezres nagyságrendben újítsanak fel lakásokat. Helyi gazdaságokat kell felfuttatni, ehhez energetikai beruházásokat kell támogatni. Ma például olyan napelemparkok épülnek, amik offshore-cégeken keresztül az Orbán családot gazdagítják, ezzel szemben a helyi gazdaságot fejleszthetnék a helyi kis erőművek.

Szabó Rebeka (Párbeszéd): 2030-ra legyen a megújuló energia aránya a jelenlegi duplája, kb. 35 százalék, ezzel párhuzamosan az üvegházhatású gázokból legyen 60 százalékkal kevesebb. A Mátrai Erőművet át kell alakítani, mert most nagyrészt lignitet éget. A napelemadót meg lehetne szüntetni, a szélerőműveket a megfelelő helyeken létre lehetne hozni, és lakossági szinten is hozzáférhetővé kellene tenni a pályázatokat, nem úgy, mint most, hogy 1 óra alatt elfogy a forrás. Lázár Jánosnak nagy szerepe volt abban, hogy az EU-s energiahatékonysági forrásokat inkább állami épületek felújítására fordították, miközben az állam tőkeerősebb a lakosságnál.

Nunkovics Tibor (Jobbik): Senki nem akar olyan világban élni, ahol energiahiány van, és az elektromos autót meg a laptopot csak néhány naponta lehet tölteni. Az államnak biztosítania kell az energiát és a lehetőségeket az energia- és pénzspórolásra. Ehhez elég komoly befektetésre van szükség, de ha az állam a finanszírozásba be tud szállni, valódi rezsicsökkentést érhetne el az ország. Az energiamixnek a legolcsóbbnak, a legbiztonságosabbnak és legfenntarthatóbbnak kell lennie. Magyarországon 2012 óta egy település 16 km-es távolságában nem lehet szélerőművet építeni, így egyetlen terület jöhet szóba, valahol a Hajdúságban, de ott meg nem is érdemes, szemben például a Kisalfölddel, vagy a nagyobb folyóink mentén, ahol szeles az idő. Erről többször adott be törvénymódosítást, hiába.

Schmuck Erzsébet (LMP): Az átalakítások komoly gazdasági érdekeket és lobbicsoportokat sérthetnek. Például az atomenergiát idővel ki kell vezetni, miközben vannak atomhatalmak, amik az atomenergiát és a gázt is zöld energiának akarják nevezni. Paks 2-t le kell állítani, a felfüggesztése benne is van a közös programban. A napenergia a legjobb, de az, hogy jó mezőgazdasági zöld felületekre tettek napelemparkokat, nem jó megoldás. Április 3. után kell felülvizsgálni, hogy hogyan alakítsák át az energiaszolgáltatókat.

Nunkovics szerint a decentralizáció az észszerű, minél szélesebb körben kell saját energiatermelés, Szabó pedig azt mondta, amíg emberek csak fával tudnak fűteni, addig a szociálistűzifa-programra is szükség van, de ez sem működik jól, mert elfogy és nem is jó minőségű a fa.

3. Mezőgazdaság

Schmuck Erzsébet (LMP): A mezőgazdasági programba is be kell építeni a zöld célokat, de a részleteket nem ismeri, ezzel külön csoport foglalkozik.

Nunkovics Tibor (Jobbik): Az egész világ szeretné elérni, hogy jobb legyen az élelmiszer minősége, és kevesebb legyen a vegyszer. Világszinten nő a népesség, mi viszont fogyunk. A vegyszereknek nem nagyon találni helyettesítőt, bár zajlanak biztató kutatások. A mezőgazdasághoz kellenek nagy- és kisüzemek is. A szakdolgozatát a klaszteresedésből írta, szerinte a dánok azért lettek nagyhatalom, mert az 1920-as években itt tapasztalt mintákat ott alkalmazták. A magyar gazdák rossz tapasztalatai megvannak az 1990-es évektől kezdve, ezért most is fenntartásokkal kezelik a helyi kereskedelmet. Az állam ebben segíthetne.

Szabó Rebeka (Párbeszéd): Agrár-környezetgazdálkozási programok is vannak, segíteni kell a biogazdálkodást is, például aki 5 évig vállal ilyesmit, annak az első hektárt az állam biztosítaná, de ott van a beporzóvédelem is.

Harangozó Gábor (MSZP): Ő az egyik társszerzője az agrárprogramnak is. Ezt az országot alapvetően nem a nagy gazdaságok jellemzik, és nem ott van a gond, ahol tudás van. A baj ott van, ha egy falu környékén egy nagygazdáé az összes föld, mondjuk 1000 hektár, és ott iparszerű növénytermesztés folyik gyakorlatilag egy foglalkoztatottal, és nem foglalkozik biogazdálkodással, csak kaszálja a profitot. Közben van, aki 2000 hektáron tart 300 tejelő szarvasmarhát, és foglalkoztat 100 embert. Magyarország gyakorlatilag az aranykalászos gazdaképzésre alapozott helyi kiskirályok rendszerére kezd átállni, ami katasztrófa. Tudásalapú, EU-s és környezetvédelmi előírásokat betartó mezőgazdaságra van szükség.

Urfi Máté (Momentum): A Greenpeace programjában a Momentum elfogadta azt az irányt, hogy minél több ökológiai gazdálkodás legyen, és többé ne történhessen az, ami Kishantossal. Az is igaz, hogy ezzel drágábbak lennének az élelmiszerek, de vannak köztes utak is, olyan módszerek, amikkel mindenki nyer. Magyarország most szárad ki (például a homokhátság), több víz folyik ki, mint ami érkezik. Ha ezt meg tudnánk fordítani, olcsóbb lenne a termés.

Bősz Anett (DK): Az oktatás, a kutatás-fejlesztés és az erőforrással való ellátottság a három alappillér. Lássuk be, hogy Magyarország baromi szegény. A hazai mezőgazdaságot a fogyasztói tudatosság is segíti, például Németországban egy doboz tojásra rá van írva, hogy azért drágább, mert ezzel a helyi gazdát támogatod. Ez itthon elsősorban jóléti kérdés, ez egy elrontott társadalmi-gazdaságpolitikai politika eredménye. A forrásokat becsülettel felhasználva megoldható lenne ez is.

Schmuck Erzsébet (LMP): Az is kérdés, hogy hogyan tud hozzájárulni a klímaváltozás megfékezéséhez a szántóföldi gazdálkodás átalakítása. Maga Nagy István miniszter mondta, hogy a talaj életereje nagyon lecsökkent. Ha ezekre a kihívásokra nem tudunk választ adni, az élelmiszerárak megsokszorozódnak a nagyon komoly terméskiesések miatt.

4. Jövő

Milyen módszerek vannak, amiket a pártok bevisznek a közösbe, mik azok a szempontok, amikkel a jövő nemzedékeire gondolnak?

Harangozó Gábor (MSZP): Benne van a programban a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa titulus visszaállítása. Másfél éve dolgoznak a közös programon, szerinte olyan született, amilyet egyetlen párt sem tudott volna csinálni. Márki-Zay Péter azt mondta, az ő feladata, hogy a civileket összekösse a pártokkal, és ez is történt: még több szakértő jött, a programokat frissítették, kiigazították, azok még jobbak lettek. A megnevezett emberek a szóvivői ezeknek a területeknek, de sok szakpolitikus is dolgozott az anyagokon. A mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell. De nem a nagy gazdaságok jelentik a problémát, hiszen az új előírásokhoz a nagy, tőkeerős, jobb technológiájú cégek tudnak alkalmazkodni, a kisebbek tönkremennek. A rossz technológiákat kell visszafogni, a támogatási rendszert átalakítani, és a kisebb gazdaságoknak adni forrást, hogy jobban tudjanak alkalmazkodni. Minél kiszolgáltatottabb a falusi ember, annál irányíthatóbb, erről szól az összes orbáni átalakítás.

Szabó Rebeka (Párbeszéd): Az Orbán-kormány szándékosan tönkretette a kishantosi biogazdaságot. Ez szimbóluma annak, hogy az Orbán-kormány gonosz, és csak a kicsinyes politikai bosszú vezeti. Évek után Kishantosnak adott igazat a bíróság, de addigra direkt tönkretették az ottani földet. A spekulációs célú földhalmozáshoz hozzá kell nyúlni. Egyébként az állatvédelem is része a környezetvédelmi programnak, de erről most nem esett szó.