A Kúrián is vesztett az állam az elmúlt évek legcinikusabb perében

2021 november 30., kedd 16:06
9

Hat év pereskedés után kedden zárult le a Kúrián az egyik legbizarrabb per a magyar állam és a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ között. Ugyanis a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) 14 millió forintot és ennek kamatait akarta behajtani a Kishantosi Vidékfejlesztési Központon és az őket támogató Greenpeace Magyarországon többek között arra hivatkozva, hogy őrző-védő szervezetet kellett felbérelniük az egykori biogazdaság területe mellett, amikor a szervezetek tiltakoztak a biogazdaság felszámolása ellen.

Most a Kúria is megalapozatlannak találta az állam keresetét,és jóváhagyta az I. és II. fokú bíróság korábbi, erről szóló döntését. A Kúria ítélete ellen magyarországi jogorvoslati lehetőség nincs.

Greenpeace-aktivisták 2014. májusi demonstrációja Kishantoson Fotó: Greenpeace

A 21 éven át működő kishantosi biogazdaság végét az hozta el, hogy 2013-ban a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) pályázatán a tíz parcellára szabdalt terület egyikét sem nyerték meg a kishantosiak. A biogazdaság vezetői szerint politikailag motivált döntés született, az új nyertesek között akadtak olyanok is, akik korábban nem is foglalkoztak gazdálkodással. Mindkét fél birtokvédelmet kért, a Greenpeace Magyarország pedig riadóláncot szervezett a helyszínre, mert félő volt, hogy az új tulajdonosok a tél folyamán kitárcsázzák a földeket. A pályáztatásról később a Kúria is kimondta, hogy törvénysértő volt.

Mindennek ellenére az új bérlők mégis egyszerűen beszántották a bevetett földeket, amivel megsemmisítették a mintagazdaság több mint 400 hektárnyi bionövényét, akkori áron kb. 117 millió forint értékben. A rombolás ellen a helyszínen tüntettek Kishantos munkatársai és a Greenpeace aktivistái. A Greenpeace mostani közleményében felidézte, hogy a beszántásra az NFA utasította a kishantosi földek új bérlőit, és az akció biztosítására egy privát, őrző-védő szolgálatot bérelt fel, ami lezárta a gazdasághoz vezető közutakat is.

Az NFK álláspontja az volt, hogy Kishantos és a Greenpeace békés tiltakozása miatt kára keletkezett, ezért többek között ennek a biztonsági szolgálatnak a díját, egyéb állítólagos elmaradt díjakat, 14 millió forint késedelmi kamatait, és a teljes perköltséget akarta megfizettetni az ökogazdasággal és a Greenpeace-szel.

„Aki már volt áldozata igazságtalanságnak és hamis vádaknak, az tudja, milyen érzés hosszú éveket elvesztegetni végtelen bírósági perekben. Ebben a perben ugyan most győzött az igazság, ezeket az éveket már senki nem adja vissza nekünk. Örömmel üdvözöljük a végső, Kúria által meghozott döntést, amely – megerősítve az első és másodfokú bíróság ítéletét – elutasította a Magyar Állam keresetét. Hitünk szerint mindazt, amit tettünk, Kishantos igazságáért tettük, és igazunkat most már a legmagasabb szintű magyar bíróság is kimondta. Kishantos értelmetlen elpusztítása azonban még sokáig az állami természetpusztítás jelképe marad, és csak bízhatunk abban, hogy egyszer megtörténik a csoda és Kishantos visszakapja a földjeit” – nyilatkozta Rodics Katalin, a Greenpeace agrárkampány-felelőse a per lezárulta után.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt