Nem enged a kormány, továbbra is azt várja a pedagógusoktól, hogy úgy sztrájkoljanak jövő hétfőn az első két órában, hogy valamennyi időt tanítanak is közben. A sztrájkot szervező két nagy pedagógus-szakszervezet, a PDSZ és PSZ ezt nem fogadja el, a bíróságra várnak, amely eldönti, mi számít „még elégséges szolgáltatásnak”, kell-e tanítani a sztrájk alatt.

„A kormány most már nem titkoltan szabotálja a sztrájk szervezését” – írja oldalán a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. A szakszervezetek és a kormány közötti vita december óta húzódik, a lényege az, hogy mi számít még elégséges szolgáltatásnak egy sztrájk alatt. Kisfaludy László, a kormány nevében tárgyaló helyettes államtitkár a legutóbbi, hétfői sztrájktárgyalás után két napot várt, hogy megüzenje: tartják korábbi álláspontjukat, szerintük sérti a diákok tanuláshoz való jogát, ha a sztrájk ideje alatt csak gyermekfelügyeletet vállalnak az intézmények, és a „még elégséges szolgáltatásba” – amit a sztrájk alatt is biztosítani kell – beletartozik a tanítás. A szakszervezetek a korábbi releváns bírói gyakorlatra hivatkozva állítják, hogy ez nem így van.

A PDSZ országos választmányi tagja, Nagy Erzsébet szerint a korábbi hasonló tárgyalásokon a KLIK-kel vagy a tankerületi központokkal néhány óra alatt meg tudtak állapodni ezekről a feltételekről, a kormány időhúzása miatt viszont a szakszervezetek utolsó lehetősége bírósághoz fordulni. A hétfői tárgyaláson is előterjesztett javaslatukat még aznap beadták a bíróságra is, amely nem peres eljárásban dönt a még elégségesnek minősülő szolgáltatásról, a szakszervezetek reményei szerint időben, a hétfői sztrájk előtt. Nagy szerint van vészforgatókönyvük arra az esetre is, ha nem születik addig döntés, de egyelőre azzal számolnak, hogy ezt nem kell elővenniük.

Az érdeklődés Nagy szerint a nehézségek ellenére jelentős, sorra kapják a jelentéseket arról, hogy újabb és újabb iskolákban alakultak sztrájkbizottságok. A résztvevők becsült számát egyelőre nehéz megmondani, a PDSZ és a PSZ csütörtökig várja az adatokat a bizottságoktól. A két adatbázis összeegyeztetése után hétvégén közölnek majd adatokat a sztrájkolni kívánók számáról.

Nagy Erzsébet azt mondta, a leadási határidő előtti napig már több ezren jelezték a részvételi szándékukat a PDSZ-nél, ráadásul úgy látja, ahol szervezik a sztrájkot, ott a tantestület jelentős része bele is áll, 50-60 fős létszámokat jelentenek, és a kisebb települések intézményeiben is van 30-40 jelentkező.

Pedig sok helyen az igazgatók is próbálják hátráltatni a sztrájkbizottságokat.

„Az intézményvezetők egészen kreatív módokon próbálják megakadályozni a sztrájk szervezését” – mondta Nagy. Nem engedik például, hogy a sztrájkbizottság az iskola informatikai rendszerét használja, így nem mehet ki a Krétán az értesítés a szülőknek, a tanárok nem küldhetik el a hivatalos iskolai mailcímükről a sztrájkolók várt létszámáról szóló jelentést a tankerületeteknek.

Olyan is van, hogy az igazgató arról értesíti a szülőket, hogy küldjék be a gyerekeket felügyeletre a sztrájk ideje alatt, ugyanakkor a PDSZ szerint erre nincs jogszabályi alapjuk, mert a gyermekfelügyelet nem iskolai program, nem lehet kötelezően behívni a tanulókat. Nagy szerint ezzel a lépéssel „el akarják tüntetni, láthatatlanná akarják tenni a sztrájkot”. A szakszervezetek azt kérik, hogy a szülők csak a harmadik órára, tízre vigyék be a gyerekeket.

Nagy hozzáteszi, hozzájuk mint szakszervezethez nyilvánvalóan csak a problémás esetek futnak be, vannak olyan iskolák is, ahol az igazgatók korrekt módon egyeztetnek a sztrájkbizottsággal.

A két nagy pedagógus-szakszervezet októberben jelentette be, hogy közös sztrájkbizottságot alapítanak. A PSZ és a PDSZ akkor öt követelést fogalmazott meg. A hónapok óta tartó tárgyalások alatt a szervezetek ezekből engedtek is valamennyit, de a kormánnyal így sem sikerült megegyezésre jutniuk. Nem segítette a dolgot, hogy az EMMI decemberben közleményt adott ki arról, hogy a sztrájk a „baloldal kampányakciója”, a szakszervezetekről pedig azt állította, hogy a „Gyurcsány-párt” befolyása alatt állnak, majd hozzátették, hogy attól még továbbra is nyitottak a velük való tárgyalásra.

A PDSZ és a PSZ követelései a következők:

• A PDSZ és a PSZ által létrehozott sztrájkbizottság követeli a kötelező oltásról szóló 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet módosítását, valamint a megállapodásig, de legalább egy hónapig a kötelező oltásról szóló rendelet végrehajtásának felfüggesztését! A munkavégzés ne legyen pusztán a koronavírus elleni védőoltás felvételéhez kötött! A munkahelyi feladatellátás ne csak oltás felvételével, hanem érvényes védettségi igazolvánnyal vagy megfelelő szintű védettség laboratóriumi eredménnyel történő igazolásával is lehetséges legyen. Ennek hiányában a munkavállaló munkahelyi foglalkoztatása rendszeres munkahelyi és ingyenesen biztosított teszthez köthető. A közös sztrájkbizottság követeli annak visszavonását is, hogy a nem állami intézményekben a kötelező oltás bevezetéséről a polgármesterek és a munkáltatók határozzanak, ezáltal a döntés felelősségét a kormány olyan szereplőkre hárítsa, akik ehhez sem országos, sem területi járványügyi adatokkal, sem pedig megfelelő szaktudással nem rendelkeznek.
• A pedagógus-előmeneteli rendszer szerint besoroltak garantált illetménye 2022. január 1- jétől – a kormány által ajánlott 10 százalékon felül – további 45 százalékkal emelkedjen!
• Az oktatási ágazatban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált illetménye, a költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti fizetési osztályok első fokozatának összege – a fizetési fokozathoz tartozó legkisebb szorzószámok megtartásával – 2021. szeptember 1. napjával emelkedjen a következők szerint: A1-nél a minimálbérre, B1-nél a garantált bérminimumra, F1-nél a garantált bérminimum 130%-ára!
• A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak kötelező óraszáma a 2022/2023-as tanévben heti 24 óra, az osztályfőnökök kötelező óraszáma heti 22 óra legyen. Az ezt követő tanévtől a kötelező óraszám csökkenjen a korábbi, közoktatási törvény szerinti kötelező óraszám mértékére!
• A pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek legfeljebb heti 35 órát legyenek beoszthatók gyermek- vagy tanulócsoportban önállóan végzendő gyermekfelügyeletre!