Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartana hétfőn reggel a két nagy pedagógus szakszervezet. Ha a minisztériumon múlik, ez nem lesz.

A két nagy pedagógus szakszervezet péntek délután jelentette be, hogy a bíróság első fokon nekik adott igazat „a még elégséges szolgáltatás ügyében, tehát kimondta végzésében, hogy jogszerű lesz a PDSZ és PSZ által benyújtott szabályok szerint a hétfői sztrájk”.

Erre kontrázott rá az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy közleménnyel, hogy biztos, hogy már nem lehet törvényes a hétfői pedagógussztrájk.

Mégpedig a fellebbezési idő miatt. Az elsőfokú bírósági végzés akkor lehetne gyorsan jogerős, ha egyik fél sem fellebbezne. A szakszervezetek a bíróságnak bejelentették, hogy lemondanak a fellebbezés jogáról, tehát a kormányoldalon múlik, hogy hétfőre a végzés jogerőre emelkedik-e.

Csakhogy a minisztérium jelezte, hogy a fellebbezési határidő 5 nap. Vagyis a jelek szerint a bíróságon ők egyáltalán nem jelentettek be, hogy lemondanak a fellebbezésről.

A közleményben ez szerepel: „A bírósági eljárással összefüggő határidők miatt már napokkal ezelőtt eldőlt, hogy nem lesz jogerős bírósági ítélet január 31-re, így már biztos, hogy nem lehet törvényes a hétfői pedagógussztrájk”. Arról nem ejtettek szót, hogy akár azelőtt is jelezhetik, hogy nem fellebbeznek.

A minisztérium szerint a szakszervezetek kicsúsztak a határidőből. Szerintük azért, mert bár már decemberben - a kormánnyal folytatott tárgyalásokkal párhuzamosan - bírósághoz fordultak, azonban nem tudtak formailag és tartalmilag megfelelő kérelmet előterjeszteni. Így a szükséges hiánypótlások miatt, csak ezen a héten, kedden tudta a bíróság megküldeni kérelmüket a kormány képviselőinek.

Ez a másik oldalról úgy néz ki, a PDSZ és a PSZ a sztrájkköveteléseikről hónapok óta tárgyalnak a kormánnyal, kevés eredménnyel. Legutóbb hétfőn ültek tárgyalóasztalhoz, szerettek volna megállapodni a sztrájk feltételeiben, azonban ez nem sikerült. Ez a vita december óta húzódik, a lényege az, hogy mi számít még elégséges szolgáltatásnak egy sztrájk alatt. Kisfaludy László, a kormány nevében tárgyaló helyettes államtitkár a hétfői sztrájktárgyalás után két napot várt, hogy végül szerda délután megüzenje: tartják korábbi álláspontjukat, szerintük sérti a diákok tanuláshoz való jogát, ha a sztrájk ideje alatt csak gyermekfelügyeletet vállalnak az intézmények, és a „még elégséges szolgáltatásba” – amit a sztrájk alatt is biztosítani kell – beletartozik a tanítás.

Hogy mi lesz most? A szakszervezetek az elsőfokú döntés után bejelentették, hogy nem fújják le a sztrájkot, mindenkit arra biztatnak, hogy folytassák a szervezést, egyben felhívják az intézményvezetők és fenntartók figyelmét, hogy működjenek együtt ebben a helyi sztrájkszervezőkkel.

A minisztérium viszont azt írja, hogy a sztrájktörvény alapján sztrájk csak akkor tartható, ha a még elégséges szolgáltatásról megállapodás született a kormány és a szakszervezetek között, vagy ha bíróság jogerős döntést hozott róla. Márpedig most egyik sincs.

Ezután a minisztérium a kormány nevében felszólította a hétfői sztrájkot nagy erőkkel szervező szakszervezeteket arra, hogy „tanúsítsanak jogkövető magatartást, és a hétfői sztrájkot halasszák el”.

Majd hivatkoztak a koronavírus-járványra, „ami miatt a gyermekek és a szülők így is több hiányzásnak, tehernek voltak kitéve az elmúlt időszakban. Kérjük a szakszervezeteket, hogy ne nehezítsék tovább a szülők dolgát”.

Végül bedobták a kormány és a Fidesz állandó érvét:

„Álláspontunk szerint, a hétfőre tervezett sztrájk amellett, hogy jogszerűtlen, egyértelműen a baloldal választási kampányának része. A baloldali pártok a választás közeledtével már megint dróton rángatják a szakszervezeteket. Politikai akciókra és politikai szimbólumok viselésére buzdítják őket. Teszi ezt az a baloldal, amely kormányzása alatt több ezer pedagógust tett utcára, befagyasztotta a bérüket és még el is vett tőlük egy havi bért”.