Megalakult a fővárosi vizsgálóbizottság, ami annak próbál a végére járni, hogyan szerzett értékes önkormányzati ingatlanokat Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke két budapesti kerületben, az 5.-ben és a 7.-ben.

Az első ülésen eldöntötték, hogy meghívják

• Rogán Antal miniszert, az 5. kerület volt polgármesterét,
• Szentgyörgyvölgyi Pétert, Rogán utódját,
• Vattamány Zsoltot, a 7. kerület korábbi fideszes polgármesterét,
• Sára Botondot, a Fővárosi Kormányhivatal vezetőjét, a 8. kerület volt fideszes polgármesterét,
• Bagdy Gábor volt KDNP-s főpolgármester-helyettest,
• Juhász Pétert, aki ellenzéki politikusként sok 5. kerületi ingatlanügyet tárt fel,
• Kiss Ambrus jelenlegi főpolgármester-helyettest,
• a két kerület volt és jelenlegi vagyongazdálkodási vezetőit.

A fideszes politikusok aligha fognak megjelenni, hiszen arra a két helyre sem tartottak igényt, amit a bizottságban kaptak volna. Láng Zsolt, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője ezt azzal indokolta, hogy a bizottságot törvénytelenül hozták létre, és csak bosszúból, hogy eltereljék a figyelmet a Városháza-ügyről. (Abban az ügyben is volt bizottság, és az ellenzék is képviseltette magát.)

A Schadl-bizottságnak tehát öt ellenzéki tagja van, Niedermüller Péter, Baranyi Krisztina és Pikó András polgármesterek, illetve két 5. kerületi önkormányzati képviselő, Szigeti Flóra és Kovács Alex Gábor.

A testület szeretné átvizsgálni a vitatott ingatlanok dokumentációját, az 5. kerület teljes ingatlanértékesítési gyakorlatát az elmúlt 12 évből, és összegyűjtenék azokat a lakásokat is, ahol a Fővárosi Önkormányzatnak elővásárlási joga lett volna, valamiért mégsem érvényesítette. Karácsony Gergely főpolgármester a bizottság létrehozásakor azt mondta, élni kellene az elővásárlási joggal, hogy utána az alulárazott lakásokat drágábban értékesíthessék.

A fideszes vezetésű 5. kerülettől valószínűleg nem lesz egyszerű beszerezni az adatokat. Szigeti és Kovács elmondása szerint minden ingatlaneladásról zárt ülésen döntenek, a jegyzőkönyvet se hozzák nyilvánosságra, csak a határozatot. Ebből annyit lehet tudni, hogy ki volt a vevő, és mennyit fizetett, az értékbecslésről vagy a pályázat résztvevőiről viszont semmi sem derül ki. Az ellenzéki képviselők sokszor közérdekű adatigénylésekkel próbálnak információhoz jutni, de ez sem mindig hatékony.

Pikó azt mondta, a bizottság szeretné feltárni, hogyan működik az ingatlanos korrupciós hálózat, ami „nem egyedi, helyi deformálódás, hanem maga a rendszer”, és akár más kerületekben is létezhet.

Tíz lakás

Schadl 2019-ben nyolc lakást vásárolt az akkor még fideszes vezetésű 7. kerületben. Négy lakásról augusztus 21-én, négy továbbiról pedig szeptember 4-én írták alá a szerződést, tudtuk meg Niedermüller DK-s polgármestertől, aki a bizottságot is vezeti. Schadl az első négy lakást a feleségével közösen vásárolta.

A legolcsóbb, 37 négyzetméteres lakásért 18 millió forintot fizetett a Bethlen Gábor utcában, a legdrágább, 51 négyzetméteresért pedig 38 milliót a Király utcában.

Schadl két üzlethelyiséget vásárolt az 5. kerületi önkormányzattól, mindkettőt ugyanabban a Városház utcai épületben. Az egyikért 32,5 milliót, a másikért 19 milliót fizetett, írta korábban az RTL.

A nyomozati iratok alapján az ügyészség a tíz ingatlanból kilencet zár alá vett november végén, néhány héttel azután, hogy Schadlt és feleségét elfogták a reptéren. A gyanú szerint Schadl éveken át több százmillió forintot gyűjtött be végrehajtóktól, cserébe, hogy pozícióba juttatta őket. Közben rendszeresen adott milliós kenőpénzeket Völner Pálnak, az igazságügyi miniszter helyettesének, aki a végrehajtói területért is felelt.