Van egy különös választókerület, a Heves megyei 3-as. Itt Szabó Zsolt fideszes képviselőé a parlamenti mandátum. Van minden, ami egy politikai szappanoperához kell: cselszövés, leszámolás, intrika, most már gazdasági realitás is.

Korábban súlyos fideszes belháború színesítette a helyi közéletet Hatvanban, amikor Szabó Zsolt összeveszett a város – akkor még – fideszes polgármesterével, Horváth Richárddal, miután az kirúgta Szabó emberét a városházáról.

Ezután váratlanul Hatvan elkezdte sorra bukni az EU-s pályázatokat. Emiatt az akkor a Miniszterelnökséget vezető Lázár János nyíltan be is szólt Szabónak, aki azzal vágott vissza, hogy szó sincs arról, hogy ő hatvani pályázatokat siklatna ki.

Szabó mindezek ellenére maradt a Fidesz jelöltje a 2018-as országgyűlési választáson, és nyert is. A háború folytatódott, a Fidesz számára kellemetlen végkifejlettel az önkormányzati választáson elvesztették Hatvant. Szabó ugyanis elérte, hogy pártja ne támogassa az addig fideszes Horváth-ot a 2019-es önkormányzati választáson, a hivatalban lévő polgármester így aztán független jelöltként verte meg nagyon a Fidesz új jelöltjét.

De most nemcsak Hatvan városa, hanem a környező települések is rosszul járhatnak az uniós pályázatokon, és itt szintén felbukkan Szabó Zsolt a háttérben.

A minipiacok, amiket nem rakna ki a pultra az EU

Minden választókerületre igaz, de a hatvanira – mint azt a városi fideszes belháború is megmutatta – különösen áll, hogy az uniós pályázatok mennyire fontos részei a helyi politikának. Kampányolni lehet a fontosság érzetével, szinte személyes ajándékként bejelenteni, ha egy település nyer egy pályázaton, de akár az ügyészség figyelmét is fel lehet kelteni, ha a vádhatóság szerint visszaosztós, a győzteseket kiválasztó pályázati rendszert üzemeltet valaki parlamenti képviselőként, mint történt az Boldog István esetében.

A Hatvan környéki TOP-os pályázatokat a Heves Projekt Gazdaságfejlesztő Kft. intézte. Ezt a céget – mint Ludas polgármesterének, Vargáné Csengeri Mónikának egy 2018 márciusi testületi ülésen elmondott szavaiból kiderült – azért hozta létre Szabó Zsolt „államtitkár és a mérnökök”, hogy a Heves 3. választókerülethez tartozó települések ügyei egy kézben legyenek. Szabó úgymond felajánlotta a 36 településnek, hogy lépjenek be.

A polgármester aztán még egyszer elmondja, nem az ő döntése volt, hogy beszálljanak a cégbe, az államtitkár ajánlatát fogadták el, de szerinte ez segít nekik.

A figyelem 2020-ban fordult a választókerület TOP-os pályázataira. Hadházy Ákos hívta fel a figyelmet arra – párhuzamban állítva ezt a vádemelésig jutó Boldog István körzetében kialakult módszerrel – , hogy az önkormányzatok EU-beruházásainál (építések, energetikai felújítások) 18 településen ugyanazokat a cégeket hívták meg ajánlattételre. Ezek közül legtöbbször egy papíron turbinagyártással foglalkozó cég, a Moviád-Energy Kft nyert.

A másik nagy nyertes a JRM Produkció. Ez a cég korábban azzal került be a hírekbe, hogy kartellezett az MTVA által kiírt közbeszerzési eljárásokon, de egészen nevetségesen amatőr módon, és 82 millióra büntették őket. A cég a köztévétől eljutott odáig, hogy energetikai felújításokban, piac- és kerékpárút-építésekben nyert megbízásokat és közbeszerzéseket Hatvan környékén. A budapesti cég csak és kizárólag ebben a választókerületben nyert közbeszerzést, nyolc Hatvan környéki településen (Adács, Boldog, Ecséd, Nagyréde, Pélyi, Szűcsi, Tarnaörs, Zaránk).

Volt köztük piacépítés is, Tarnaörsön és Boldogon is. Ezek az elhíresült minipiacok 100 százalékos EU-s pénzből készülnek a korábbiak felújításával, de elég kevés esetben látszik, hogy valóban szükség lenne rájuk, és egy elég jól körülhatárolható kör nyerte el a munkákat. Nyert a Moviád Energy Kft. (2018 után egyetlen kivétellel csak ebben a választókerületben nyert közbeszerzést), a JRM Produkció Kft. (csak itt nyert) és a MEDIBAU Kft., ők is feltűnően sikeresek voltak Hatvan környékén.

De nemcsak az feltűnő, hogy kik nyertek, hanem az is, hogy kiket hívtak meg vattának a köz- vagy sima beszerzésekre. (25 millió forintig nem kellett kiírni közbeszerzést a piacépítésre, hanem egyszerű beszerzés keretében, három árajánlat bekérésével választották ki a kivitelezőt.) Számos név visszaköszön, köztük olyanok is, akiket meghívtak, de eszükbe sem jutott elindulni.

A TOP-os pályázatok nagyon jelentős részénél (piacépítés, energetikai felújítások) a projektmenedzsment a Heves Projekt Gazdaságfejlesztő Kft. volt, az a cég, ami Szabó ötletére egy kézbe vette a 36 település hasonló ügyeit.

Hadházy szerint „a települések – kötelező módon – meghívtak ugyan ajánlattételre 5 céget, azonban a) ezeknek – törvénytelenül – semmilyen építőipari referenciájuk nem volt, többségük semmilyen valódi tevékenységet nem végzett. Többségük budapesti székhelyszolgáltatónál bejegyzett, telephellyel nem rendelkező cég

A meghívott kamucégek többsége be sem adott ajánlatot. A cégek többségét csak ebben a választókörzetben hívták meg ajánlattételre, máshol soha nem keresték csoda (nem csoda, hiszen nem létező cégek) – ez közvetett bizonyíték a politikusi részvételre”.

A 24.hu egy éve látogatta meg a piacokat vagy azok helyét. A boconádi polgármester, Kis István azt mondta akkor, hogy nekik inkább út kellett volna, mint piac. Viszont „ha megkeresnék magát azzal, hogy építhet valamit, ami a távlati tervei között szerepel, akkor visszautasítaná?”. Arra a kérdésre, hogy ki kereste meg a polgármestert a pályázati lehetőséggel? „A képviselő úr szólt, hogy van egy ilyen pályázati lehetőség” – árulta el, Szabó Zsoltra utalva.

Beütött a baj

A három kiválasztott cég egyike, a JRM Produkció Kft. a verseny nélküli közbeszerzések ezüstérmese lett Szabó választókörzetében: 13 közbeszerzésen összességében 669 millió forint értékben húzott be közbeszerzéseket, úgy, hogy 3 alkalommal még ellenfele sem volt (tehát egyedül pályázott), 8 alkalommal pedig csak egy további céggel kellett „versenyeznie” – írta Hadházy. A kerékpárút- és piacfejlesztéseket, valamint az intézményi energetikai felújításokat elnyert cég azonban felszámolás alá került.

Kevés volt a Hatvan környékén állandóan fújó hátszél, a cégnek nem voltak olyan tartalékai, amik stabilizálták volna. A JRM Produkció tulajdonosa, Rácz Gábor azt mondta a lapunknak, hogy egy Corvin-negyedes építkezésben nem kapták meg a pénzüket, ami miatt ők sem tudtak kifizetni egy másik céget, és felszámolás indult ellenük. Hogy mi lesz most az önkormányzatokkal, arra azt mondta, hogy „a felszámolónak a kompetenciája, megoldani ezeket a dolgokat”.

Kerestük a felszámolót többször levélben és telefonon, de nem kaptunk választ tőle, hogy mi várható a hatvani projekteknél.

Boros Tamás, a Heves Projekt Regionális Gazdaságfejlesztési Kft. vezetője azt mondta a lapunknak, hogy ők csak a pályázatokat bonyolították, de arra nincs hatásuk, hogy az önkormányzatok kivetnek-e kötbért a késve befejezett munkákra vagy hogy hogyan tudják rendezni a félbeszakadt projekteket.

A probléma az, hogy az önkormányzatok, illetve a projektbe behúzott polgármesterek csapdába kerültek. A szerződések megkötése (2019-2020 eleje) óta az egekbe repültek az építőipar árai, annyi tartalékuk ezeknek a kis településeknek pedig nincs, hogy a különbözetet ki tudják fizetni. Ugyanakkor határidőre el kellene készülni, hogy az EU ne vonja vissza a támogatást.

Ecséd polgármestere, Maksa Mátyás elismerte, hogy a Gyöngyszem Óvoda Infrastrukturális fejlesztése nem készült még el. Arra a kérdésre, hogy fizettetnek-e kötbért a kivitelezővel, azt válaszolta, hogy „ez már üzleti titok, úgyhogy erre már nem kell válaszolnom, ugye?”. Azzal „teljesen tisztában ” van, hogy a JRM Produkció Kft. jelenleg felszámolás alatt áll. „Nem reménykedek semmiben, van egy törvény és a törvény betartása kötelező mindenkinek. Úgy gondolom, hogy a törvény szabályozza ezeket a kérdéseket, hogy mit kell tennünk ilyenkor és megtettük azokat a lépéseket, amiket megtehetünk és kötelező is megtenni” - felelte, amikor a megoldási lehetőségekről kérdeztük.

Zaránkon van, ami megvalósult a beruházásokból, mondta Urbán László polgármester, de amikor megkérdeztük, hogy mi valósult meg és mikor, arra
már nem válaszolt. Azt mondta, olyan helyen van, ahol nem tud beszélni, de hívjuk vissza, és akkor szívesen válaszol. Ezután már nem sikerült többet megtudni tőle.

Az adácsi kerékpárút fejlesztése „nem valósult meg még. Sajnos nem”, ismerte el Soha Márton, a település fideszes polgármestere. Tudnak arról, hogy a
JRM Produkció Kft felszámolás alatt áll. Soha azt azért megjegyezte, hogy a szerződést nem ő, hanem az elődje, Ócsai László kötötte meg. Pesszimista abban, hogy sikeres lehet a kötbér érvényesítése, „mert szerintem nincsen semmi vagyona ennek a cégnek és hiába adom én be a kötbérigényemet, az csak egy fölösleges nekifutás lesz, a felszámolásban is az utolsók között leszünk”. Szerinte ez egy szélmalomharc, nem arról van szó, hogy veszni hagynák a település pénzt. „Beadhatjuk az igényt, csak attól tartok, hogy csak költségbe verjük magunkat, és mégsem lesz majd semmi.” Hogy milyen remények vannak a befejezésre? „Vannak tárgyalások, ígéretek is vannak, hát reméljük, hogy be tudjuk fejezni.”

Szűcsi polgármestere, Hordósné Kovács Krisztina elmondása szerint a művelődési ház fejlesztése befejeződött, a helyi gazdaságfejlesztési projekt nem. Itt a szerződésnek megfelelően szerződést bontott az Önkormányzat, és a kötbérigényét benyújtotta. Az új kivitelező kiválasztása az eredeti pályázat forrásának terhére, és a fennmaradó műszaki tartalomra fog megtörténni. Azt még nem tudja, hogy emiatt növekedtek-e a költségek az eredeti árajánlathoz képest.

Tarnaörsön a tarnaörsi szociális alapszolgáltatások és a helyi gazdálkodás fejlesztése nevű két beruházás egyike sem valósult meg, ismerte el Almádi János polgármester. Tudnak a JRM felszámolásáról. „Abban reménykedünk, hogy megvalósulhatnak [a beruházások]. Mi a JRM Produkció Kft.-vel szerződést bontottunk 2021. elején.” Megtették a jogi lépéseket és bejelentették kötbérigényüket a felszámolónak. „Kvázi hitelezőként a felszámolási eljárásban részt veszünk a továbbiakban is. Túl nagy remény ennek az igényünknek a kielégítésére a felszámolási eljárás keretében nincsen, bár a felszámoló olyan tartalmú levelet juttatott el hozzánk, amelyben arról tájékoztatott, hogy a JRM Produkció Kft. menedzsmentje igyekszik megegyezni a hitelezőivel. Nyilván erre sincs túl nagy remény, de hát ugye mi közpénzzel bánunk, nem tehetjük meg, hogy bármilyen követelésünkről lemondunk még akkor sem, ha eléggé reménytelen a dolog, és egyébként ez ugye további plusz kiadásokkal jár az önkormányzat számára” – mondta.

Ők elindítanak egy újabb közbeszerzési eljárást, remélik, hogy ez sikeres lesz, és a Magyar Államkincstárhoz fordulnak forrásráemelési igénnyel, „mert hát közben az építőipari költségek jelentősen emelkedtek, megduplázódtak vagy még ezt meghaladóan is emelkedtek ” . Reményeik szerint sikeres eljárás esetén megvalósulhat a beruházás. „Ha nem így lesz, akkor nyilván nem, mert az önkormányzat saját erőből nem fog tudni hozzátenni semennyit sem, merthogy nincs miből” - mondta Almádi.

Vagyis egyetlen megoldás lehetséges, hogy az egész folyamat végén az állam még a zsebébe nyúl, és kifizeti a különböztet, amit az okozott, hogy a gyanús körülmények között kiválasztott cég nem végezte el határidőre a munkát, anyagilag fejre állt, és közben elszálltak az építési költségek.

Hadházy egyébként még tavaly feljelentést tett a Heves megyei TOP-os pályázatok miatt, az OLAF érdeklődését felkeltette, a magyar ügyészség is nyomoz. Tavaly nyári közlése szerint három polgármestert gyanúsítottként, hatot pedig tanúként hallgattak ki.