• Szijjártó Péter és Lázár János is benne lehet az új kormányban.
• Orbán Viktor hosszan telefonált Vlagyimir Putyinnal, és tűzszüneti tárgyalásra hívta Budapestre.
• A miniszterelnök szerint új korszak jön, amiben új oroszpolitikára lesz szükség, de még sok a bizonytalanság.
• Sikeresnek ítéli az érvénytelen népszavazást.
• Bár a Fidesz kikapott Budapesten, befejeznék a Liget-projektet.

Május végén alakulhat meg az új kormány, addig is Orbán Viktor elárulta: szeretné, ha Szijjártó Péter maradna a külügyminiszter, és „nem lehetetlen” Lázár János visszatérése sem.

Három nappal negyedik kétharmados győzelme után nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, akit utoljára decemberben kérdezhettek újságírók, még a kampányeseményeit sem hirdette meg nyilvánosan. A 444 nem kérdezhetett.

Háború és oroszbarátság

Orbán bejelentette, hogy kedden hosszan telefonált Vlagyimir Putyin elnökkel, akit tűzszünetre biztatott, és felajánlotta, hogy Budapesten tárgyaljon erről az ukrán elnökkel, a francia elnökkel és a német kancellárral.

„A válasz pozitív volt”, de Putyin azt mondta, ennek feltételei vannak, amit „én nem tudok kitárgyalni” - mondta Orbán. A Bucsában és más ukrajnai városokban történt mészárlások nyomairól azt mondta, ezeket ki kell vizsgálni, a civileket pedig meg kell védeni.

Putyinnal ellentétben Orbán létező államnak tartja Ukrajnát, és állítása szerint nem is lepte meg, hogy ilyen jól küzdenek az ukránok. Választási győzelmi beszéde után megint odaszúrt Zelenszkij elnöknek, aki szerinte mindig meg akarja mondani másoknak, mit csináljanak, erről pedig le kellene szoknia, pláne, ha segítséget kér.

Orbán kijelentette - anélkül, hogy rákérdeztek volna -, a NATO-ban és az EU-ban képzeli el Magyarország jövőjét. Viszonylag hosszan fejtegette, miért változott meg az oroszokhoz való hozzáállása ellenzéki éveihez képest. Elmondása szerint 2008-ban megértette, hogy új korszak jön, miután sem az EU, sem a NATO nem akarta felvenni Grúziát és Ukrajnát a tagjai közé, pedig lehetőségük lett volna rá. Szerinte a Nyugat akkor „térnyerésben volt”, és az oroszok is kénytelenek lettek volna elfogadni a helyzetet.

Megértette, hogy „Oroszország része lesz az európai biztonsági architektúrának”, ezért épített új oroszpolitikát, és vette fel a kapcsolatot 2009-ben Putyinnal. Grúzia és Ukrajna azóta ütközőállamot jelentett, most változás jön, de Orbán nem tudja, új vasfüggöny jön-e létre, vagy helyrehozhatók a károk.

Szerinte biztos, hogy megint új korszak következik, amihez új politikát fognak kialakítani Oroszországgal. „A régiből jövünk kifelé, az újat még nem ismerjük.” Orbán szerint alkalmazkodni kell majd az új helyzethez, addig pedig menteni a menthetőt.

Orbán - kiigazítva egy kérdést - bizalmi helyett korrektnek nevezte a kormány és Oroszország viszonyát az elmúlt 12 évben, ami annyit jelent, hogy nem verték át egymást.

Szerinte Paks 2 legfeljebb az uniós szankciók miatt kerülhet veszélybe, de ha megvalósul, akkor a napenergiával együtt 2030-ra segíthet enyhíteni az orosz energiafüggőséget is.

Választások és nemzetegyesítés

A kormánymédia munkatársai többnyire az ellenzék ügyeiről és Gyurcsány Ferencről kérdezték Orbánt, aki rendszeresen azzal hárított, hogy nem az ő asztala róluk beszélni.

Több válaszában igyekezett nemzetegyesítőként fellépni, mint akinek ez felelőssége is. Szerinte meg kell teremteni a békés egyet nem értés kultúráját, és olyan témákat kell találni, amelyek átnyúlnak a társadalmat szétválasztó határokon.

Majd ilyennek nevezte a családtámogatásokat és a „gender-népszavazást” is, annak ellenére, hogy utóbbi érvénytelen lett, és a teljes ellenzék szerint csak a kormány homofób kampányának részét képezte. Orbán sikeresnek nevezte a népszavazást.

Bár a Fidesz mindössze két egyéni mandátumot szerzett Budapesten - és az egyiket még könnyen elbukhatja a szombaton beérkező szavazatokkal -, Orbán szerint sikeresek voltak a fővárosban is, mivel a 2018-as szinthez méri pártja teljesítményét.

Azoknak, akik most el akarják hagyni Magyarországot, azt üzente: nincs ennél jobb hely Európában.

Csakazértis Városliget

Orbán szerint a választás eldöntötte, hogy a Városliget úgy fog megvalósulni, ahogy eredetileg elképzelték.

A 2019-es önkormányzati választások után a kormány felfüggesztette a tervek befejezését, arra hivatkozva, hogy csak olyan dolgot építenek meg, amit a budapestiek is szeretnének. „Magyarország kormánya nem kíván olyan fejlesztéseket végrehajtani Budapesten, amit Budapest felelős vezetői nem akarnak. Várjuk, sőt kérjük is, hogy a közgyűlés hozzon egyenként döntéseket, és mondják azt, hogy ez kell, ez nem kell. Ha azt mondják, hogy nem kell a Liget-beruházás, akkor nem lesz Liget-beruházás” - mondta Orbán, miután Karácsony Gergelyt választották Budapest főpolgármesterének.

Így nem épült a Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a gyerekszínház sem. Ezek szerint most mégis nekiállnának, pedig ha a budapestieken múlt volna, az ellenzéknek lenne kétharmada.