Nagyot esett péntek reggel a magyar tőzsde, főleg az OTP nagy vesztesége miatt, de a Mol papírjai is gyengélkedtek. Ennek oka, hogy bár a Mol-csoport 271,7 milliárd forint (833 millió dollár) tisztított, kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredményt (EBITDA) ért el az idei első negyedévben (tehát márciusig) a tavalyi első negyedévi 181,9 milliárd forint (605 millió dollár) után, de péntek reggel óta újabb fordulója megy Brüsszelben az olajembargóról szóló tárgyalásoknak.

Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató mindenesetre így kommentálta a remek pénzügyi eredményeket:

2022 ismét új kihívásokat hozott, de a MOL-csoport a gyorsan változó külső helyzet és a gyakran kedvezőtlen körülmények között is megmutatta, hogy képes gyorsan reagálni. A 833 millió dolláros újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA bizonyítja, hogy jó úton járunk

- fogalmazott.

Miként lehetséges, hogy a hatósági benzinár ellenére ekkorát profitált a Mol?

Az üzemanyag esetében 480 forintban maximálták a benzin és a gázolaj literenkénti árát a kiskereskedelemben. Ez az intézkedés november 15-től van érvényben, és február 15-én járt volna le, de egyszer már 3 hónappal meghosszabbították. Jelenleg pedig július 1-ig marad a 480 forintos hatósági ár. A kormány pedig csak február végén döntött úgy, hogy 480 forintban maximalizálja az üzemanyagok nagykereskedelmi árát is, hozzájárulva ezzel a kiskereskedelmi benzinkutak versenyképesebb működéséhez.

A Mol negyedéves beszámolójából is kiderül, hogy négy nagy üzletága van a társaságnak:

• Kutatás-Termelés
  
• Feldolgozás és Kereskedelem
  
• Fogyasztói Szolgáltatások
  
• Gáz üzletág
  

Főleg a Kutatás-Termelés szegmensben hasított a Mol: az eredménye 504 millió dollárra (163,1 milliárd forint) nőtt, amely 104 százalékkal haladja meg az előző év első negyedévi eredményét. "A kiváló teljesítmény főként az emelkedő olaj- és gázáraknak köszönhető, hiszen a Brent kőolaj ára több mint 40 dollár/hordóval emelkedett, a spot piaci gázárak pedig ötszörösére emelkedtek" - írták.

Ami pedig a kereskedelmet illeti, a Világgazdaság március közepén írta meg, hogy olcsóbb orosz olajjal ellensúlyozza a Mol az üzemanyagár-sapkát. "Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta jelentősen szétvált az északi-tengeri Brent és az orosz Ural típusú kőolaj árfolyama, mivel a nyugat-európai cégek csökkentették oroszországi vásárlásaikat, a háború pedig a tengeri olajszállítást is bizonytalanabbá tette" - írták. A cikk szerint ez a piaci helyzet pedig segíti a Molt, melynek három – rijekai, pozsonyi és százhalombattai – finomítója nagyobb részben a Barátság kőolajvezetéken érkező Ural típusú olajat dolgoz fel.

A negyedéves jelentésben is szerepel, hogy márciusban az Ural-Brent kőolajár
különbözetnek köszönhető növekvő árrést részben elvitte a csökkenő realizált ár és a jelentősen emelkedő energiaköltségek. A G7.hu pedig úgy fogalmazott április közepi cikkében, hogy valószínűleg soha nem működött olyan nagy árréssel (némileg leegyszerűsítve nyereséggel) a Mol olajfinomítási tevékenysége, mint most. "A finomítás profitabilitása máshol is nagyon megugrott, de a magyar cégnél erre még rátett egy jókora lapáttal, hogy a nyugati típusú kőolajoknál sokkal olcsóbban szerzi be az alapanyagot Oroszországból. Lényegében ennek köszönhető, hogy a Mol nem bukik brutálisan nagyot a benzinárstopon: jelentős részben az olcsó olajon elért nyereségből tudja keresztfinanszírozni a kormány által előírt hatósági ár okozta veszteséget" - írta a gazdasági portál.

Így pedig az is belefért, hogy a Fogyasztói Szolgáltatások üzletág eredménye 44 százalékkal csökkent az előző év hasonló időszakához képest, annak ellenére, hogy az értékesített mennyiség 20 százalékkal, a tranzakciószám pedig 7 százalékkal nőtt és a Mol piaci részesedése bővült a kelet-közép-európai régióban. Ez utóbbi annak köszönhető, hogy a világpiacról vásárló importőrök, nagykereskedők a hatósági ár miatt kivonultak, hiszen Magyarországon csak jelentős veszteséggel tudnák eladni a drágábban vett benzint. Magyarán, az Orbán-kormány által előírt hatósági árral kiszorították a piacról a Mol riválisait.

Osztalékra volt pénz bőven

Az Európai Bizottság orosz olajembargóról szóló javaslata kapcsán rendre felmerül kritikaként, hogy a Mol-nak nemcsak új források után kellene néznie, hanem át kellene állítania a finomítóit más típusú olajra. A cég állítása szerint ez 2-4 évig tartana, és sok száz millió dollárba kerülne. A mostani adatközlésből látszik, hogy ezt akár három hónap nyereségéből lehetne finanszírozni.

Orbán Viktor szerint Brüsszel olajembargós javaslata felér egy atombombával, mert ehhez át kell alakítani a finomítókat, ami több száz milliárd forintnyi kiadást jelentene hazánknak. Nos, a Mol legutóbb április végén közölte, hogy mennyi osztalékot fizet: az igazgatóság 241,9 milliárd forintos osztalékfizetést javasolt, mivel 2021-ben rekordösszegű eredménnyel zárt.

A Mol pedig jelentős részben az állam által alapított alapítványok tulajdonában van. Még 2019-ben a kormány 10 százaléknyi Mol részvényt adott át a Corvinus Egyetemet fenntartó alapítványnak. 2020-ban az állam átadta a Mol részvényeinek újabb 10 százalékát a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) fenntartó Tihanyi Alapítványnak. Az olajtársaság és az Orbán-kormány tavaly áprilisban pedig azt jelentette be, hogy új közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt hoznak létre MOL-Új Európa néven, amely szintén kapott mintegy 10 százalékos részesedést. Tehát az osztalék hozzájuk vándorol.

Hernádi Zsolt vezérigazgató pedig a Telexnek adott interjút május 4-én, ebben úgy fogalmazott:

Ha átfogó orosz kőolajembargó lenne, akkor újra kell szervezni a kereskedelmi, logisztikai és technológiai folyamatokat. Még ebben az esetben is tudnánk működni, csak jóval kisebb mennyiséget tudnánk legyártani, ami állandó gázolajhiányhoz vezetne. A megfelelő helyettesítő árukat be kell szerezni, azokat el kell szállítani a finomítóba. Az alternatív kőolajok bedolgozása esetén technológiai okokból a dunai finomító 20 százalékkal, a pozsonyi 30 százalékkal kevesebb terméket tudna előállítani. Óriási számok ezek. Tudom, hogy ez gyengének tűnő érv, amikor háborús áldozatok vannak

- fogalmazott a milliárdos üzletember. Tehát ha nem lenne orosz olaj, az nem azt jelentené, hogy a dunai finomító leállna, csak 20 százalékkal csökkenne a termelékenysége. A belföldi piac igényeit pedig így is ki tudná elégíteni, főleg, ha a hatósági ár kivezetésével a külföldi nagykereskedők is visszatérhetnének.

A Mol hatalmas nyereségét látva pedig megszólalt a Greenpeace is. "A magyar kormány mást sem tesz, mint kifogásokat keres és hazug érveket gyárt arra, hogy miért jó minden úgy, ahogy van, a Mol pedig hatalmas profitot zsebel be azon, hogy a világpiaci kőolajárnál a háború kezdete óta jóval olcsóbb orosz kőolajat veszi. Az európai embargó megvétózásával a magyar kormány újra az orosz agresszort támogatná, és azt, hogy az uniós országok továbbra is olajvásárlással finanszírozzák Oroszország ukrajnai háborúját” – mondta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampányosa.