Hogyan érnek véget a háborúk?

május 11., szerda 8:41
8

Bár mindenki nagyon várja, minden jel arra mutat, hogy messze van még az orosz-ukrán háború vége. Hiába tört meg az orosz hadsereg kezdeti gyors előrenyomulása, láthatóan Putyinnak esze ágában sincs visszavonulót fújni, és céljától az Oroszországra kivetett súlyos szankciók sem térítik el. De akkor mégis mikor és hogyan érhet véget a háború?

A nonprofit, független agytröszt Hague Centre for Strategic Studies (HCSS) májusban publikált elemzésében azt vizsgálja, hogyan értek véget az elmúlt évtizedek háborúi, és hogyan zárulhat a jelenleg is zajló háború Oroszország és Ukrajna között.

Nem mindig az erősebb nyer

Az 1946 és 2005 közötti időszakban 63 államközi háborút vívtak a világon. Ezeknek csupán ötödük zárult úgy, hogy az egyik fél egyértelmű győztes lett, a másik pedig egyértelmű vesztes. Egyharmaduk tűzszünettel ért véget, egyhatoduk pedig békeszerződéssel. A többi esetben nem lehetett egyértelmű győzelemről vagy vereségről beszélni, és nem született az ellenséges felek között semmiféle békemegállapodás. A HCSS kutatói aggasztónak tartják, hogy az 1975 és 2018 között tárgyalt békemegállapodások közül tízből majdnem négy nem volt sikeres, a háború kiújult. Ami még aggasztóbb, hogy ezeknek a megállapodásoknak közel nyolcvan százalékuk két éven belül hiúsult meg, 12 százalékuk kettő-öt évig tartott, további 12 százalék pedig több mint öt évig kitartott, de végül nem sikerült tartani.

Azok a háborúk, amiknek nincsenek egyértelmű győztesei vagy vesztesei, és ahol a két szembenálló félnek régre nyúlik vissza a konfliktusa, illetve amikben az egyik oldal létezése van veszélyben, sokkal nagyobb valószínűséggel ismétlődnek meg.

A konfliktusok kiújulásának megelőzéséhez fontos, hogy olyan megállapodás szülessen, melyben nagyon részletesen ki van dolgozva az egyezség a békefenntartó kontingensekről, a demilitarizált övezetekről, a viták rendezésével foglalkozó közös bizottságokról és egy harmadik féltől kapott garanciákról. Ha ezek megvannak, a megállapodások sokkal kisebb eséllyel bomlanak fel. Ahhoz, hogy Oroszország és Ukrajna között tartós legyen a béke, ilyen típusú egyezségre lenne szükség.

Egy pár csókolózik Lviv egyik utcáján 2022. május 7-én. Az épületet homokzsákokkal védik. Fotó: OMAR MARQUES/Anadolu Agency via AFP

Papíron az orosz hadsereg felszereltsége sokkal jobb az ukránénál, ami elvileg a gyengébb szereplővé teszi Ukrajnát. De milyenek az esélyeik az orosz hadsereg ellen? Azokban a háborúkban, amelyekben az egyik fél gyengébb volt, 1800 és 1998 között 70 százalékában az erősebb fél győzött. A maradék 30 százalékban vagy a gyengébb fél győzedelmeskedett, vagy patthelyzet vetett véget a háborúnak. Érdekes módon ahogy telt az idő, kialakult egy olyan tendencia, hogy az aszimmetrikus háborúkat kisebb valószínűséggel nyeri meg az erősebb szereplő.

Ilyen aszimmetrikus konfliktus volt, amikor az Egyesült Államok lerohanta Irakot vagy Afganisztánt, és ilyen a grúziai befagyott konfliktus is. Ezek az esetek is ezt a trendet erősítik. Azt, hogy hogyan végződik az orosz-ukrán háború, még nem lehet tudni, de az ukránok kitartó ellenállása, melyet az Ukrajnának nyújtott katonai és humanitárius segítséget koordináló, több mint 40 nemzetből álló csoport is támogat, növeli Ukrajna esélyeit az orosz fegyveres erőkkel szemben. Ha nem is tudják legyőzni őket, valamiféle patthelyzet kialakulhat.

Amikor eljön az a pont

A jelentés szerzői szerint ahhoz, hogy egy háború véget érjen, két feltételnek kell teljesülnie.

Először is el kell érni a csúcspontot (Kulminationspunkt), melyet Carl von Clausewitz fogalmazott meg. Szerinte ez a pont akkor jön el, amikor a támadó haderő már nem tudja megtartani az előnyét, vagy mert nincs utánpótlás, vagy mert nem tudják kipihenni magukat a katonák, vagy a másik fél ellenállása miatt. A támadó félnek még azelőtt győznie kell, hogy elérkezne ez a pont, a megtámadott fél célja pedig nyilván az, hogy ez még azelőtt érkezzen el, hogy legyőznék őket.

Másodszor meg kell lenniük azoknak a feltételeknek, melyeket I. William Zartman fektetett le. Eszerint a megfelelő időben kell elkezdeni a tárgyalásokat, akkor, amikor időszerű, hogy egy harmadik felet bevonjanak. Ha túl hamar ülnek le a felek tárgyalni egymással, az se jó, ha túl későn, az sem. A kulcsszó az időzítés.

A kölcsönösen fájdalmas patthelyzet akkor alakul ki, amikor a teljes győzelem elérhetetlenné válik, és a patthelyzet mindkét fél számára tarthatatlan. Ez az a pillanat, amikor mindkét fél kiutat keres, ilyenkor van az, hogy mindkét félben van hajlandóság arra, hogy tárgyalás útján oldják meg a konfliktust.
Kérdés, hogy mikor és hogyan juthatnak el idáig az oroszok és az ukránok a mostani háborúban.

A háború végéhez akkor jutnak közelebb az ellenséges felek,

  • ha egyre kisebbnek tűnik az esély a győzelemre,
  • ha túl nagy a háború okozta kár, legyen szó emberveszteségről, gazdasági problémákról, vagy a hadviselés költségeiről,
  • ha túl nagy a külső nyomás, például túl nagy károkat okoznak a szankciók,
  • amikor mindkét fél nyitottá válik a konfliktus rendezésére.

Még nem látni az orosz-ukrán háború végét

A szerzők szerint messze van még az a pont, ahol komolyan vehető béketárgyalásra ül le a két fél, az eddigi próbálkozások kudarcba fulladtak. A háború elején úgy tűnhetett, a támadó orosz hadsereg hamar eléri a kulminációs pontot, mert utánpótlási problémák sújtották, és nem sikerült bevenni Kijevet. De egyelőre nem tűnik úgy, hogy Oroszország belátta volna, hogy a kitűzött célt nem sikerült elérni, és folytatja az offenzívát Kelet- és Dél-Ukrajnában. Kölcsönösen kellemetlen patthelyzet sem alakult ki, így egyelőre egyik félben sincs komoly szándék arra, hogy tárgyalás útján rendezzék a konfliktust. A kelet-ukrajnai offenzíva kifutását várja mindkét fél, így az, hogy leüljenek a tűzszünetről tárgyalni, egyikük számára sem kívánatos.

A kutatók öt pontban foglalták össze, miért lehet még messze a háború vége.

  • Még mindkét fél hisz abban, hogy győzhetnek a csatatéren.
  • A háború megnövekedett költségei miatt mindkét félnek újra kellett gondolnia háborús céljait.
  • Nagy a külső (nyugati) nyomás Oroszországon, de egyelőre nem elég ahhoz, hogy véget vessen a háborúnak.
  • Bár vannak jelek, hogy belső nyomás is nehezedik Putyinra, de a támogatottsága még mindig magas.
  • Mindkét félnél hiányoznak a pozitív ösztönzők a konfliktus tárgyalásos rendezéséhez.

A fentiek alapján sajnos mostanában nem nagyon várható a háború lezárása. A kelet-ukrajnai harcok alakulása és a nyugat nyomása azonban hozhat még változásokat akár a közeljövőben is. Még ha nem is a háború végét.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt