Több ezer civil egyesületet és alapítványt értesített májusban az Állami Számvevőszék, hogy a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző szervezetnek minősülnek, és felszólította őket, hogy töltsék fel a beszámolóikat, hogy az ÁSZ ellenőrizhesse őket.

Állatmentő, sérülteket gyógyító, a mélyszegénység felszámolásáért küzdő, hajléktalanokat segítő, környezettudatosságra nevelő, hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó szervezetek sora kapott felszólítást az ÁSZ-tól. Meg polgárőrök, hagyományőrzők, műemlékvédők. És persze a pár tucatnyi, a közéletben nagyon aktív, ismert jogvédő, korrupcióellenes vagy épp zöldszervezet.

Az ellenőrzést nem az ÁSZ találta ki. A luxemburgi Európai Bíróság 2020 júniusában döntött úgy, hogy jogsértő az orosz mintára íródott 2017-es civiltörvény, ami „külföldről támogatott civil szervezetként” stigmatizálta a jelentősebb külföldi támogatásban részesülő ngo-kat. A parlament közel egy évig, 2021 áprilisáig várt a törvény visszavonásával, hogy aztán azon melegében egy ugyanúgy civilellenes szemléletű, ám némileg puhább törvénytervezetet nyújtson be.

.A „közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvény” (röviden: kőbaltatörvény) tervezete ellen már születése pillanatában tiltakozott egy civil koalíció. Azt mondták, hogy

• a közéletet szabad, aktív és cselekvő polgárok alakítják, a közügyekkel foglalkozni mindannyiunk feladata és felelőssége, és a civil szféra az állam partnere próbál lenni, nem az ellensége, ezért nem kéne ellene hangolni,
• a hatályos jogszabályok már biztosítják a civilek átláthatóságát, nincs szükség további ellenőrzésre,
• problémás az ÁSZ szerepe, aminek a közpénz felhasználásának ellenőrzése a feladata, miközben a civilek túlnyomó többsége magánadományokból működik,
• végül kifogásolták, hogy a civilekről szóló törvény előkészítésébe megint nem vonták be az érintetteket.

A júliusban hatályba lépett törvény a húszmillió forintos mérlegfőösszeget elérő egyesületekre és alapítványokra vonatkozik (kivéve az egyházi és sportcélúakat). A civilek szerint Magyarországon mintegy négyezer szervezet tartozhat a törvény hatálya alá.

Az ÁSZ néhány napja kezdte csak el alkalmazni a kőbaltatörvényt, de egyből kiderült, hogy a tavalyi kritikák nem voltak légből kapottak: a civilek számvevőszéki ellenőrzése teljesen hiábavaló, és valójában az ÁSZ sem érzi magáénak a feladatot.

Az például egyértelmű, hogy az Állami Számvevőszék nem készült fel eléggé, az informatikai rendszere nem bírja az extra terhelést. Más magyarázatot nehéz találni arra, hogy hiába nyújtották el nyár közepéig az ellenőrzött szervezetek számára kijelölt időablakok sorát, a folyamatosan lehaló honlapon így is szinte lehetetlen feltölteni a bekért dokumentumokat. Minden megszólaló szervezet erről panaszkodott, a 444-es Drogriporter blogot jegyző Jogriporter Alapítvány munkatársa egy hétórás videóban örökítette meg az ÁSZ honlapjával vívott szélmalomharcát.

link Forrás

Egy sérültekkel foglalkozó civil szervezet vezetője, A. azt mesélte, hogy eleve nem volt körültekintő az ÁSZ-vizsgálat időzítése, mert a szervezeteknek május végéig kell zárniuk az éves beszámolójukat és a mérlegüket, vagyis a legelfoglaltabb időszakban kaptak jelentős adminisztratív pluszterhet a nyakukba.

Mivel a könyvelője nem is vállalta, A.-nak kellett a rendelkezésére álló öt nap alatt mindent összeszednie. Elismerte, hogy ha minden dokumentációt előírás szerint naprakészen tart, kevesebb dolga lett volna, ám azt így sem tudta volna megúszni, hogy a benyújtás napján reggel 6-tól este fél 11-ig üljön a gép előtt, mire az ÁSZ agonizáló rendszerébe sikerült mind a nyolc (!) dokumentumot feltöltenie. A. azt sem érti, hogy ha az ÁSZ amúgy emailben kommunikál, akkor miért nem lehet nekik emailben elküldeni a kért dokumentumokat, például pdf-formátumban.

Az ellenőrzés öncélúságáról sokat elmond, hogy az ÁSZ milyen dolgokra volt kíváncsi. A számlázási rend meghatározásának egyik pontjához A. például jobb ötlet híján a valóságnak megfelelően azt írta be, hogy

„belépek a szamlazz.hu-ra, megadom a jelszavamat, ráklikkelek az új számlát nyitok gombra, megírom a számlát és kiküldöm.”

Mondja meg valaki, hogy ennek mi értelme van!” – tette hozzá. A számviteli politikával kapcsolatban az ÁSZ a kontírozás gyakorlatáról is érdeklődött. Könyvelője javaslatára a tanácstalan A. végül úgy nyilatkozott, hogy szervezete a kontírozást piros filccel végzi. A sok értelmetlen kérdés miatt a jogásszal és a könyvelővel napokon át forródróton tartották a kapcsolatot és egymásban a lelket: „olyanok voltunk, mint egy különösen durva egyetemi szigorlatra készülő tanulócsoport”.

Ahol az ÁSZ fogást akart találni, ott talált. Egy alapítványnak a számviteli politikája részeként fel kellett tüntetnie, hogy mit tekintenek a számvitel szempontjából lényeges és nem lényeges szabálynak, előírásnak és módszernek. A beadott beszámolóban azon túl, hogy azt tekintik lényegesnek, ha az adott évben képzett céltartalékok valamelyike legalább 50 százalékkal eltér az előző évitől, ez állt:

„A lényegesség elve alapján lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása – az észszerűség határain belül – befolyásolja a beszámoló adatait, a felhasználó döntéseit (ennek ellenkezőjét tekintjük nem lényegesnek).”

Csakhogy ismeretelméleti kérdésekben az ÁSZ-t nem lehet ilyen könnyen térdre kényszeríteni:

nem fogadták el, hogy valaki a lényegesség ellenkezőjét tekinti nem lényegesnek.

Informátorunk fel is tette a kérdést, hogy vajon hogyan lehet úgy megfogalmazni a nem lényegesség kérdését, hogy az még az ÁSZ szigorú próbáját is kiállja.

Mivel sérültekkel foglalkozó alapítványa állami pénzt is kapott, A.-nak nincs különösebb elvi kifogása az ÁSZ vizsgálódása ellen. Azt viszont nem érti, miért nevezi őket az állam a közélet befolyásolására alkalmas szervezetnek. Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke a 444-nek erről azt mondta, hogy a kormánytöbbség a tavalyi törvény megalkotásakor a civiltörvényt elkaszáló luxemburgi bírósági ítélet egy mondatába kapaszkodott, miszerint legitim állami cél a közélet átláthatóságának javítása.

A probléma Pardavi szerint az, ahogy a törvény erre nem alkalmas, hiszen nem látszik, mitől eredményezne az ÁSZ vizsgálata nagyobb átláthatóságot. És bár ez a verzió nem bélyegzi meg úgy a civileket, mint az öt évvel korábbi, de szorongást kelt a szervezetek dolgozóiban, leköti a kapacitásukat, és negatív fényben tünteti fel őket, ami ellen nem tudnak védekezni.

Az is súlyos gond, hogy a törvényből nem derül ki, mi történik, ha egy szervezet jelentését az ÁSZ nem fogadja el. Jobbító javaslatot tesz az átláthatóbb működésre?Sőt az sem világos, hogy egy civil szervezet megtámadhatja-e egyáltalán jogi úton az ÁSZ vele kapcsolatos döntéseit, és ha igen, hogyan – mondja a Helsinki Bizottság vezetője.

A kőbaltatörvény tervezetéhez fűzött tavalyi civil kritikákhoz Pardavi most azt is hozzátette, hogy a jogszabály diszkriminatív. És nem csak azért, mert kimentették alóla az egyházi és sportcélú alapítványokat és egyesületeket. Hanem mert csak a civilekre vonatkozik, a szintén nem az állam pénzét költő, de más társasági formájú gazdálkodó szervezetekre nem. Pedig a civilek, különösen a közhasznúak, a projektalapú, részletes és nyilvános beszámolási kötelezettségeik miatt eleve sokkal transzparensebben működnek, mint a legtöbb cég. A működésükbe beleszólhatnak a szponzorok és a támogatók is, az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol felettük, az állami és uniós donorok meg egyfolytában ellenőrzik őket.

Ehhez a pakkhoz kapták most meg az ÁSZ-t is.

Abszurdnak nevezte, hogy a kormánytöbbség a civilek ellenőrzésétől reméli a közélet átláthatóságának javulását, a társadalmi célú kampányaikkal nagyságrendekkel több emberhez eljutó nagyvállalatok (például a Coca-Cola) működésébe viszont nem mer ugyanilyen mélyen beletúrni.

A Fideszt támogató szervezetekről nem is beszélve. A Megafon (Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft.) a társasági formája miatt nem tartozik a kőbaltatörvény hatálya alá, miközben a kampány alatt milliárdos összeget költött a kormánypártot dicsőítő megmondóemberek reklámozására. Ugyanez vonatkozik a múlt hét végi budapesti globális konzervatív ötletbörze szervezőjére, az Alapjogokért Központot fenntartó Jogállam és Igazság Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságra.

A kőbaltatörvény visszássága a CÖF (Civil Összefogás Fóruma) mögötti Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) esetében látszik igazán. A CÖKA társasági és pénzügyi szempontból is a törvény hatálya alá tartozik.

A Békemenetek szervezője valamiért még sincs rajta a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civilek ÁSZ-listáján.

A szervezetet vezető Csizmadia László legalábbis a kérdésünkre azt mondta, semmiféle ellenőrzésről nem kaptak értesítést az Állami Számvevőszéktől.

A Helsinki Bizottság, a TASZ és néhány másik szervezet 2017-ben kijelentették, hogy elvi alapon nem hajlandók magukat külföldről támogatott szervezetnek bélyegezni, és vállalják a törvénysértés következményeit. De nem érte őket retorzió, sőt, végül sikerült jogi úton sikerült kikényszeríteni az igazukat.

Pardavi Márta azt mondja, hogy most más a helyzet, mert az aktivista szemléletű civilek valóban alkalmasak a közbeszéd befolyásolására, annál is inkább, mert részben épp ezért alapították őket: azt szeretnék, hogy az állam hatékonyabban és jogkövetőbb módon működjön, amit közéleti viták, és ha indokolt, a kormány nyilvános bírálata révén igyekeznek elérni. Ezért együttműködnek az ÁSZ-szal, de ha az eljárás során sérül a civilek szabadsága, azt nem fogják annyiban hagyni.

Megkérdeztük az ÁSZ-t, hogy

• minden, a törvény hatálya alá tartozó szervezetet ellenőriznek-e, és ha nem, mi alapján szelektáltak;
• milyen következményei lesznek, ha egy szervezet nem felel meg az ellenőrzés kritériumainak;
• milyen gyakran terveznek ilyen ellenőrzéseket;
• és miért nem bírja az ÁSZ informatikai rendszere a terhelést,

de nem reagáltak.