"A közélet befolyásolására alkalmas civil szervezet." Mielőtt érdemben belevágnánk cikkünk témájába, ízlelgessük egy kicsit ezt a szép kifejezést, amire a magyar kormány az Európai Bíróságon elkaszált civil törvényben a külföldről támogatott civil szervezet fogalmát cserélte, majd gondolkozzunk el azon, hogy tulajdonképpen az ég világon mi más célja lehetne a polgári társadalom - de tudnék amellett is érvelni, hogy általában a politika - alapját képző civil önszerveződések egy jelentős részének a közélet befolyásolásán kívül? Amint véleményt nyilvánítanak valamilyen állami szerv működéséről vagy kritizálnak egy jogszabályt, befolyásolják a közéletet.

Ennél a megfogalmazásnál nem is lehetne nyilvánvalóbbá tenni, hogy az önmagát az erőtér centralizálására hivatottnak tekintő állampárt egyetlen valós célja a civil törvénnyel annak módosítása után is mindenféle polgári önszerveződés ellehetetlenítése - eltekintve talán azoktól a nevükben civil, lényegében közpénzjellegüket elveszítő költségvetési forrásokból fenntartottaktól, amelyek feltett célja a kormányt támogató békemenetek szervezése, a kormány propagandáját terjeszteni hivatott influenszerek pénzelése, a kormány politikájának támogatása. Ezt a törekvést ékesen bizonyítja, hogy a Szabad Európa beszámolója szerint bő egy hónappal a Fidesz újabb kétharmados választási győzelme után az erre hivatott Állami Számvevőszék elérkezettnek látta az időt, hogy több ezer magyar civil szervezet tevékenységét kezdje ellenőrizni.

Ez már önmagában is sajátos, mert az Állami Számvevőszéknek alapvetően a közpénzek elköltését kéne felügyelnie, most viszont olyan szervezetek gazdálkodásába kér betekintést, melyek nem közpénzből működnek, lévén civil szervezetek. Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért igazgatója szerint - mely szervezet partnerszervezeteivel együtt maga is az ÁSZ ellenőrzésének alanya - egyelőre az se világos, hogy pontosan mit fog takarni a vizsgálat, mit akar ellenőrizni az ÁSZ olyan szervezeteknél, amelyeknél nincs is közpénz. A vizsgálat szerinte akár szervezetek ezreire is kiterjedhet. „Ha van néhány alkalmazottja a szervezetnek, és bérel egy ingatlant, és az ehhez szükséges forrásokat például pályázatokból megszerzi, akkor könnyen elérheti a húszmillió forintos sávot, vagyis tízezres szám is lehet, akiket érinthet a számvevőszéki vizsgálat” – mondta.

„A kormány a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet szitokszóként, egyfajta stigmaként akarja rásütni egyes civil szervezetekre, mintha a jogállami és emberi jogi követelmények vagy a korrupció elleni fellépés teljesülésének a számonkérése éppenséggel a nemzeti érdek ellen történne" - mondta a Szabad Európának Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója. Szerinte a közéletben történő részvétel és a közélet befolyásolása a normálisan működő demokráciákban a polgárok elemi érdeke és a legtermészetesebb cselekvések egyike.

A Szabad Európa megkeresésére az ÁSZ azzal érvelt, hogy a civil szervezetek munkájuk során a társadalom szinte minden csoportjával kapcsolatba kerülnek, így befolyásuk van a közvéleményre és a közéletre. „Fontos tehát, hogy érvényesüljön az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve a szélesen vett nyilvánosság körében, illetve szűkebb körben, a tagság és az alapítók tekintetében is” - mondták. A civil szervezeteknek amúgy eleve törvényi kötelességük nyilvánosságra hozni elszámolásukat, ahogy az is nyilvános adat, hogy kik az alapítóik.