Jó napjuk volt az ukránoknak diplomáciai fronton, a Kijevbe látogató uniós vezetők, Emanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár, Mario Draghi olasz miniszterelnök és Klaus Ioannis román államfő szimbolikus jelentőségű személyes megjelenésükön túl elköteleződtek Ukrajna hosszú távú támogatása mellett. Macron szerint "mindent megtesznek azért, hogy Ukrajna saját maga dönthessen a sorsáról", Scholz pedig anyagi, humanitárius és fegyvertámogatást ígért "ukrajna függetlenségi háborújához", írja elemzésében az Institute for the Study of War (ISW). Azt is bejelentették, hogy mindannyiuk, vagyis az eddig a témában vonakodó Németország is támogatja Ukrajna tagjelölti státusát.

A héten már írtunk róla, hogy Ukrajna túlélése most lényegében a nyugati fegyverszállítmányokon múlik. Egy olyan tüzérségi és anyagháborúban, amivé az ukrajnai az elmúlt hetekben alakult, pillanatnyilag érvényesül az orosz haderő elképesztő anyagi erőfölénye.

Az ukrán vezérkar szerint az orosz tüzérség legalább tízszeres fölényben van, Denisz Sarapov ukrán védelmi miniszterhelyettes, illetve Volodimir Karpenko, a szárazföldi erők logisztikai főnöke szerint csapataik 30-50 százalékos veszteségeket szenvedtek hadfelszerelésben, ezért égető szükségük van tüzérségi eszközökre, gyalogsági harcjárművekre és tankokra, illetve a 2500 kilométer hosszan elnyúló frontvonal tartásához nagy hatótávolságú rakétasorozatvetőkre. Ez utóbbiakból már a múlt héten érkezett felajánlás az USA-tól és Nagy-Britanniától, Joe Biden pedig a héten további tüzérségi eszközöket, újabb 18 M777-es tarackot és 36 ezer lőszert ajánlott fel. Macron elnök pedig csütörtökön hat újabb francia önjáró löveget ajánlott fel.