Az ukrán erők egyszerűen nem vettek tudomást Oroszország ultimátumáról, melyben azt követelték, hogy Szeverodoneck védői "hagyjanak fel értelmetlen harcukkal, és tegyék le a fegyvert". Az orosz erők a város mintegy nyolcvan százalékát uralják, és bekerítették az ukrán állásokat. Az ostromlott városban több ezer civil rekedt, köztük nők, gyerekek és idősek. Ők most egyre inkább kifogynak az élelmiszerből. A helyzet az Azot ipartelepen a legsúlyosabb, ahol a becslések szerint mintegy ötszáz civil húzhatta meg magát az ukrán védők mellett.

A szeverodonecki csatát ugyan lassan megnyerhetik az oroszok, de ezért nagy árat fizettek. A brit katonai felderítés szerint a donbászi fronton egyre inkább csak szedett-vedett, erősen korlátolt harcértékű alakulatokat tudnak bevetni, ami nagyban hátráltatja az előrehaladásukat.

Harkivnál két amerikai önkéntes is orosz fogságba eshetett. Ha ez valóban így van, akkor a sorsuk alakulása igencsak kiélezheti az amúgy is végletekig feszült orosz-amerikai viszonyt. A két amerikai veterán önkéntesként, az ukrán hadsereg kötelékében szolgált. Oroszország korábban jelezte, hogy az ilyen önkénteseket zsoldosoknak tekinti, akikre szerintük nem vonatkozik a hadijog. Hogy ezt mennyire komolyan gondolják, azt jelzi, hogy két, Mariupolban elfogott britet és egy marokkóit az ún. donyecki "népköztársaság" bírósága halálra ítélt - pedig egyikük négy éve él Ukrajnában, és az ukrán hadsereg szerződéses katonájaként szolgált.

Diplomácia

Kijevbe érkezett a három legnagyobb uniós ország vezetője, Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Mario Draghi olasz miniszterelnök. Látogatásuk szimbolikus jelentősége felülmúl minden praktikus részletet, kijevi útjukkal egyértelműen kifejezték szolidaritásukat Ukrajnával. Macron, Scholz és Draghi egész éjszakai vonatozás után érkeztek Kijevbe Lengyelországból, ahol egyből légóriadó fogadta őket, mert Oroszország továbbra is rakétatámadásokat intéz az ukrán hátország ellen.

A három vezető a Kijevhez közeli Irpinybe is ellátogatott, ahol az orosz hadsereg a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján háborús bűncselekményeket követett el. "Ez egy hős város, amit a barbárság jelölt meg a stigmájával" - mondta Macron. Máskülünben pedig arról beszélt, hogy "Ukrajnának nyernie kell" a háborúban. Ez utóbbi amúgy leginkább azon múlik, hogy a nyugati szövetségesek mennyire kitartóak Ukrajna felfegyverzésében, mert a háború most már anyagháborúvá alakult, amiben egyelőre érvényesül az orosz haderő anyagi erőfölénye.

Az USA ennek megfelelően már lépett is, Joe Biden szerdán újabb egymilliárd dolláros hadisegélyt ítélt meg, melynek részeként 18, az oroszokénál sokkal modernebb, pontosabb és nagyobb hatótávolságú M777-es tarackot, 36000 lőszert, valamint két, hajók elleni Harpoon rakétarendszert küldenek Ukrajnába. Közben az EU-ban is egyeztetések kezdődtek egy újabb fegyvercsomagról.

Nagy-Britannia újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen a "gyermekekkel szembeni barbárságra" hivatkozva. Ukrajnában ez idáig 318 gyermek vesztette életét az oroszok háborújában, további 381 megsérült. De nem ezek az egyedüli, gyermekek elleni bűncselekmények. Vlagyimir Putyin orosz elnök rendeletben egyszerűsítette az önállóan jogilag cselekvőképtelen kiskorúak honosítását, vagyis az orosz hatóságok egyszerűen orosz állampolgárságot adhatnak az árván maradt, vagy szüleiktől elszakított ukrán gyerekeknek. Herszon megyében pedig minden, február 24. óta született gyermeknek automatikusan orosz állampolgárságot adnak.

A brit kormány most például személyi szankciókat rendelt el Maria Lvova-Bjelova moszkvai gyermekjogi ombudsman ellen kétezer ukrán gyermek "erőszakos áttelepítése és örökbe adása" miatt.

De akad a gyermekjogi ombudsmannál nagyobb név is a legújabb szankciós listán. Nagy-Britannia személyi szankciókat rendelt el az orosz ortodox egyház feje, Kirill moszkvai pátriárka ellen is. Kirillt az EU is szankcionálni tervezte, de Orbán Viktor ezt lényegében megvétózta.

Gáz

A Gazprom, miután hétfőn a korábbi napi 167 millió köbméterről százmillió köbméterre, majd szerdán 67 millió köbméterre csökkentette az Északi Áramlat I. vezetéken küldött gáz mennyiségét, most a gázszállítás teljes leállításával fenyegetőzik. Hivatalosan karbantartásra, a turbinák szerelésének problémáira hivatkoznak, de ezek a karbantartások gyanúsan egybeesnek az Oroszországgal szemben elrendelt olajembargóval.

Szolgálati közlemény

Figyelmesebb olvasóinknak feltűnhetett, hogy majd négy hónap után eltűnt a címlapunkról az ukrajnai háború élő közvetítése. A 16. hét végén azt a hírfolyamot lezártuk, a továbbiakban ehhez hasonló cikkekben foglaljuk majd össze minden nap a háború eseményeit. Ezen felül a legfontosabb történésekről külön cikkekben számolunk be, és minden hétköznap elemezzük a fronton történteket is. Ez utóbbi cikksorozatunkat itt találhatják.

Élő tudósításainkat a háború első, második, harmadik, negyedik, ötödik, hatodik, hetedik, nyolcadik, kilencedik, tizedik, tizenegyedik, tizenkettedik, tizenharmadik, tizennegyedik, tizenötödik és tizenhatodik hetéről pedig a linkekre kattintva érhetik el.