Az Ukrajna elleni háború kirobbanása után rögvest elkezdték törni a fejüket a nemzetközi sajtó elemzői azon – mintha biztos lenne, hogy ha már egyszer elindult, akkor Vlagyimir Putyin tényleg nem áll meg –, hogy vajon melyik posztszovjet állam lehet a következő, amelyet az oroszok meg akarhatnak támadni. A hivatalos politika nem sok támpontot adott ehhez, leszámítva a visszatérő fejtegetéseket arról, hogy mekkora katasztrófa volt a Szovjetunió széthullása, a birodalmi média ellenben publikált és publikál a témába vágó cikkeket és televíziós nagyotmondásokat.

Azon túl, hogy első számú célpontként Moldova merülhetett fel – főként azután, hogy Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök-diktátor egy értekezleten még a háború első napjaiban olyan inváziós térképeket mutogatott övéinek, amelyeken bizonyos nyilak a Dnyeszter Menti Köztársaság felé mutattak –, lehetett izgulni valójuk a kazahoknak is. A Pravda.ru például március 11-én közölt cikket a kazah nacionalisták elszemtelenedéséről. A szerző egyes nyilatkozatokat úgy értelmezett, hogy a kazahok szívesen elhagynák az Eurázsiai Gazdasági Szövetséget, amit nem szabad engedni, hiszen Putyin réges-rég felvázolta a kötelező lojalitás feltételrendszerét a posztszovjet államok okulására.

Ahasz Tazsutov kazah politológus mindenesetre arra a következtetésre jutott az Eurasia Review hasábjain, hogy az orosz elnök-diktátor az ukrán front megnyitásával hozzálátott az orosz világ területeinek összegereblyézéséhez, ahova szerinte nem csupán Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország tartozhat, hanem Kazahsztán bizonyos régiói is. Az ország olyan északi részeiről van szó, amelyek egyrészt gyéren lakottak, másrészt az ott élők nagy hányada orosz anyanyelvű.