1 millió forint sérelemdíjat és 700 ezres perköltséget kell fizetnie az első fokú ítélet szerint annak a volt ferences diáknak, aki bejelentést tett volt tanára ellen. Ezt a perben tanúként idézett Pion István osztotta meg a 444-gyel, miután nyilvános posztban számolt be a fejleményekről.

Árpád atya ügye ugyanis régóta húzódik, és azután sem ért véget, hogy tavaly novemberben alaposan feldolgoztuk. A szerzetes az esztergomi ferences gimnázium prefektusa volt, egy lovagrend vezetője, aki a rászorulóknak gyűjtött, aki vitorlás és sítáborokat szervezett gyerekeknek, és aki kormánytagokkal közösen adott át adományokat. Elsőnek az újságíróként és slammerként ismert Pion István tett bejelentést ellene, majd egy másik volt diákja, akit a cikkünkben Tamásnak neveztünk. Elmondásuk szerint Árpád atya több társukat is zaklatta, de hiába volt a ferences rend vezetése nagyon támogató, többen nem mertek belevágni a procedúrába. Mint mostanra kiderült, félelmeik nem voltak alaptalanok.

Az ügyek a világi jog szerint alighanem elévültek, az egyházi eljárás azonban elindult, és a szakértői vélemények és egy sor tanúvallomás alapján arra jutott, hogy „a vádak kimerítik a hatodik parancs ellen kiskorúval elkövetett bűncselekmény fogalmát: testi érintések (érintések és masszázs), valamint szexuális tartalmú beszélgetések és tekintetek serdülőkkel”. A római határozat leszögezi, hogy „az előzetes vizsgálat eredményei elégséges bizonyítékot nyújtanak az említett helytelen viselkedésekre és körülményeikre”; és aláhúzza: „a vádlott elismeri, hogy ütögette a diákokat és masszírozást kért tőlük, valamint azt, hogy ezek a dolgok nem elfogadhatóak többé”. A ferences rend egyetemes vezetője végül közigazgatási eljárás során 12 évre eltiltotta a misézéstől, a hivatalviseléstől és kiskorúakkal való érintkezéstől.

Árpád atya most egy vidéki rendházban él, és továbbra is vezeti a betegeket és diákokat segítő Szent Lázár Alapítványt.

Ezen kívül rágalmazás miatt pert indított volt diákja ellen. Tamás érthető okokból nem akar nyilatkozni, így az eljárásról a tanúként idézett és a tárgyalásokat nyomon követő Pion elmondásából értesülhetünk csak. Ami röviden úgy foglalható össze, hogy Tamás a ferences rend nyitottságát látva elment hozzájuk és elmesélte, mi történt vele. Árpád atya ezt a bizalmas vallomást vitte bíróságra, ami azért is visszás, mert a katolikus egyház az elmúlt években nem győzi hangsúlyozni, hogy várja minden áldozat jelentkezését. Míg az egyházi eljárásban a különböző vallomások összeálltak egy viszonylag éles képpé, addig a személyiségi jogi perben Tamásnak tulajdonképpen azt kellett volna bizonyítania, hogy igazat állított, amikor azt mondta: Árpád atya megérintette a nemi szervét. És mivel ekkor értelemszerűen nem volt más jelen, ezért ha más körülményt nem vesz figyelembe a bíró, úgy másodfokon sem lesz könnyű dolga Tamásnak.

Ahogy Pion írja: „ezzel az ítélettel a bíróság azt üzeni minden bántalmazott gyermeknek, aki az egyház kötelékében nevelkedett vagy nevelkedik, hogy sohasem szabad bejelentést tennie az ellene elkövetett szörnyűségekről, hiszen így a bántalmazáson felül egy bírósági büntetést is el kell szenvednie”.

Ez már a második alkalom idén,

hogy egy pap áldozatát ítéli el a világi bíróság. Nemrég Pető Attilát - aki Pion előtt az első volt, aki névvel-arccal beszélt a vele történtekről - mondta ki bűnösnek az első fokú ítélet. Pető zaklatóját már rég elbocsátották a papi rendből, de ő továbbra kitartóan érdeklődött a szerinte rosszul kezelt ügye állásáról, amire az esztergomi érsekség két vezetője feljelentette zaklatásért. A bíró maga is társadalmilag hasznos nevezte Pető kiállását az áldozatok jogaiért, de megrovásban részesítette, ami ellen Pető fellebbezett.

Pion posztja szerint Tamás is „elképesztően elhivatott: még ha elsőfokon ellene is döntött a bíróság,

fellebbez az ítélet ellen, és aztán megint és megint,

egészen addig, amíg el nem jutunk oda, hogy soha többé ne lehessen polgári bíróságon beperelni olyan tanúvallomásokat vagy bejelentéseket, amelyeket egyházi eljárás részeként vettek jegyzőkönyvbe.”

Pion posztja után, vasárnap emailben kerestük a ferences rendtartomány vezetőit, de hivatalos választ nem kaptunk. Korábban azt mondták, hogy nem tartják jó reakciónak a rágalmazási pert, és hangsúlyozták, hogy ők nem biztatták erre Árpád atyát. Ugyanakkor megtiltani sem akarták neki, mert az emberi méltósághoz hozzátartozik a bírósági eljáráshoz, a védekezéshez való jog.

Árpád atyát szintén kérdeztem emailben, hogy elégedett-e az eredménnyel, de egyelőre nem válaszolt.