Srí Lankán üzemanyag-, élelmiszer- és gyógyszerhiány van. Emellett hónapok óta brutális az infláció és mindennaposak a tüntetések: az utcára vonulók tehetetlen dühükben az elnök és a miniszterelnök házát is megrohamozták. Az új miniszterelnök huszadikai hatalomra jutása - és a hatóságok erőszakos fellépése - óta egyre kevesebb a tüntetés.

Vagyis válság van, hetven éve a legdurvább.

Arról, hogy Srí Lanka miért nem egyedi eset, hanem inkább a világgazdaságot érintő három válságból - azaz a klímaválságból, az orosz-ukrán háborúból és a koronavírus miatti lezárásokból - következő tendencia, miszerint a fejlődő országok a fejlett országok közös segítsége nélkül könnyen államcsőd közelébe kerülhetnek, már írtunk korábban.

Most nézzük meg mi az, ami a globális körülményeken kívül Srí Lankát válságba döntötte:

• Elsőnek nem ártott volna egy kis demokrácia, mivel eddig Srí Lanka politikai élete inkább hasonlított családregényre, mint független intézmények demokratikus együttműködésére,

• ebből pedig az következik, hogy a meghozott törvények, döntések mögött inkább politikai motiváció rejlett, mint bármi más:

• egy autoriter államban nincs senki, aki érdemben kritizálhatná az indokolatlan - kínai kölcsönből is pénzelt - beruházásokat, a szakértelem teljes hiányát tükröző átalakításokat a mezőgazdaságban,

• és végül, de nem utolsósorban az elhibázott fiskális és monetáris politikát.

Elvarázsolt dollár