A NER építőipari cézárjainak is fájhatnak a leállított állami beruházások

szeptember 19., hétfő 19:06
6

Nehéz szülés volt, de hétfő este közzétette a kormány a listát a 284, már biztosan elmaradó állami beruházásról. Ebben főleg különböző útépítések és iskolafelújítások szerepelnek Zalaegerszegtől Debrecenig, de az Egészség Sportpark Program is az áldozatok között van.

Ez meglehetősen rossz hír a magyar gazdaságnak, hiszen a KSH legutóbbi közlése szerint már júniusban behúzta a kéziféket az építőipar: 2022 júniusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 8,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke már júniusban arról beszélt, hogy szeretnék megtartani az ágazatban foglalkoztatott 375 ezer embert.

„A magyar építőipar legnagyobb megrendelője az állam, a rendelésállomány mintegy 60 százaléka közösségi megrendelés, ami elvonások nélkül az idén cirka 3300 milliárd forintot tett volna ki. Ezt a nagyságrendet megfelelő kormányzati intézkedések mellett a lakossági és magánpiacról pótolni lehet, ehhez megfelelő befektetésösztönzésre van szükség, olyanra, ami a magántőkét megmozgatja” – mondta Koji László a Világgazdaságnak. 2022–2023-ban szerinte együttesen akár 1300 milliárd forint kiesést jelenthet az idén és jövőre el nem végzett munkálatok értéke, de azt még nem tudta júniusban, hogy pontosan mely beruházásokat halasztja el a kormány.

A közösségi beruházások visszafogása minden alágazatot érinteni fog, legnagyobb mértékben a mélyépítő vállalkozásokat, amelyek a jellemzően közösségi megrendelések alapján épülő utak, vasúti infrastruktúra- és közműfejlesztések kivitelezői – szerepel a VG cikkében. Ez főleg a NER vadászterülete. A 444 is megírta, hogy a legnagyobb építőipari cézárok (Mészáros Lőrinc, Garancsi István, Szíjj László és Paár Attila) a hozzájuk köthető 12 céggel összesen 1021 milliárd forint árbevételt értek el 2021-ben.

A szintén leállított Egészség Sportpark Programról pedig az Átlátszó írta meg tavaly, hogy kivitelezőit a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. választotta ki, és 465 sportparkból csupán 39 esetében volt közbeszerzés.

Nehezen állt össze a lista

Tavaly december óta rendszeres időközönként jelentette be a kormány, hogy a költségvetési egyensúly érdekében állami beruházásokat halasztanak el sokmilliárdos tételben, de az igazából sosem derült ki, hogy pontosan milyen beruházásokról van szó.

Az első titokzatos megszorítást a Pénzügyminisztérium jelentette be tavaly december 10-én:

„A kormány úgy döntött, hogy egyes beruházásokat később valósít meg, ezzel jelentősen, összesen 350 milliárd forinttal növeli Magyarország idei évi pénzügyi tartalékait az államadósság csökkentése mellett.”

Azt viszont nem tartották fontosnak elárulni, pontosan milyen beruházást napoltak el. Ez a 2021-es költségvetést érintette. Két héttel később a 2022-es büdzsét érintően is döntöttek egy 755 milliárd forintos megszorításról:

„a kormány egyes állami beruházások átütemezésével 755 milliárd forint megtakarítást ér el a jövő évi költségvetésben, így a GDP-arányos hiánycélt 5,9 százalékról 4,9 százalékra javítja.”

Egyetlen dologról nem volt szó a benne: hogy pontosan milyen beruházásokat halasztanak el. Erről csak általában tesznek említést: „a megtakarítás olyan beruházások átütemezésével érhető el, amelyeknek közbeszerzési, tervezési vagy kivitelezési késedelme lehetővé teszi a 2022-es költségvetés tehermentesítését.”

A választások után júniusban következett a következő nagy spórolási csomag. „A kormány az állami beruházásokat – ide nem értve a kivitelezés alatt levőket – felfüggeszti. Ennek költségvetési hatásaként 2022-ben és 2023-ban összesen 1150 milliárd forint megtakarítást kell elérni” – írta a Napi.hu. A törölt projektek listája azonban még nem állt össze, mert Lázár János építési minisztériuma még alig lendült munkába.

Fotó: Németh Dániel

Augusztusban kijött egy 117-es lista a felülvizsgálandó fővárosi beruházásokról, ebben a Citadellától kezdve több szakrendelő felújítása is szerepelt, mint bizonytalan sorsú beruházás. Lázár János ígérete szerint ezek sorsáról Karácsony Gergely főpolgármesterrel is tárgyalni akart valamikor. Nincs arról hír, hogy ez megtörtént volna.

Aztán néhány nappal ezelőtt megtört a jég, és Csepreghy Nándor, az Építési és Beruházási Minisztérium miniszterhelyettese a Portfolio Property Investment Forum konferenciáján bejelentette, hogy az energiaárak növekedése miatt a kormány 270 beruházást függesztett fel 2100 milliárd forint értékben. Egyelőre nem építik meg az M7-est Zalaegerszeggel összekötő autóutat 380 milliárd milliárd forintért, a Testnevelési Egyetem 100 milliárdos fejlesztése is csúszik, illetve a Bicske–Budapest autópálya-szakaszt sem bővítik 3-3 sávossá.

Elmaradott városok programja

Az biztos, hogy Lázár János személyesen keresett fel vidéki városokat, ahol egyes projektek jövőjéről, felfüggesztéséről, átütemezéséről tárgyalt. Ennek köze lehetett a Modern Városok Programhoz, amiről legutóbb a K-Monitor írt részletesebben: 2022-ben 54 projekt van kész, 66 valósult meg részben és továbbra is van 152 projekt, ami nem készült el. Székesfehérváron például semmi nem történt, de Szegeden és Salgótarjánban is hosszú még a beígért, de megvalósítatlan beruházások listája az új jégcsarnokoktól a városi repülőterek fejlesztéséig.

Néha a sajtó is kiderített valamit, hogy melyik beruházást állították le: Például az Átlátszó vette észre, hogy a Fertő tavi beruházásokra kiírt közbeszerzés eredménytelen lett, mert nincs rá pénz. Nem tudni azonban, hogy a Diákváros területén 500 milliárdos hitelből tervezett Fudan egyetem megépül, vagy sem (küldtünk kérdést a kormánynak, ha érkezik válasz, közöljük).

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt