„Jobb pillanataiban a kocsmás és aluljárós melegszendvicseket idézi. Csak mivel ebbe függőlegesen kerülnek a dolgok, a kenyér nagy része összeszottyad a sütés alatt. Valamit tennie kellene a kormánynak, hogy ettől megvédje a magyar családokat!”

A fenti idézet Csurgó Dénes kollégámtól származik, a címben olvasható megállapításra pedig Király András jutott, miután megkóstolták a szerkesztőség konyhájában összedobott töltött kenyereket. Utóbbiak különböző variációval vannak tele mostanában a borosvalériai értelembe vett hagyományos recepteket posztoló Facebook-csoportok, ami után képtelenség volt ellenállni a kísértésnek, hogy mi is megtöltsünk gépsonkával/párizsival/tojással/bármivel egy-egy kenyeret, hogy azokat aztán addig süssük, amíg nem lesznek egyszerre szárazak és izzadtan nyirkosak.

A töltött kenyerek ősét, a garlic breadet, vagyis a zöldfűszeres, fokhagymás vajas bagettet feltehetően mindenki ismeri, amelynek lényege a beirdalt, majd vajjal megkent és sütőben megpirított bagett. Na hát ennek az elfajzott rokona az a típusú töltött kenyér, amihez csak egy teljesen hétköznapi, bolti, kilós vagy félkilós fehér/félbarna kenyér kell, na meg a fűszervajon kívül gyakorlatilag bármi, amit a hűtőben találunk.