Mindenki, az ügyész is tudta, hogy János ölte meg Juditot, mégsem gyilkosságért ítélték el - Cserben hagyva 3 (leirattal)

podcast
2022 szeptember 26., 7:24
comments 2

A 444 új podcast-sorozata, a Cserben hagyva, a „darnózseli hentes” néven ismertté vált ügyet dolgozza fel négy epizódban. Pontosabban a darnózseli hentesként ismertté vált N. János áldozatának, Kovács Juditnak a történetét, akit bántalmazó férjétől nem tudott megvédeni a magyar igazságszolgáltatás, és akinek gyilkosát kétszer is felmentette a bíróság. És Judit bátyjának, Szilárdnak a történetét, aki minden tőle telhetőt megtett azért, hogy János ne úszhassa meg, hogy hidegvérrel meggyilkolta feleségét, majd a holttestét a házi húsfeldolgozóban megsemmisítette.

A sorozat első adásából kiderül, ki volt Judit, hogyan ment tönkre a házassága, és mi történt azután, hogy családja értesült az eltűnéséről. A másodikban az ezt követő 40 óra történéseit próbáljuk rekonstruálni. A harmadik epizódban arra keressük a választ, hogy lehet, hogy minden bizonyíték ellenére Jánost kétszer is felmentette a bíróság. És amikor végül elítélték, már nem is emberöléssel vádolták.

photo_camera N. János a vádlottak padján Győrben, 2019. október 15-én. Fotó: 444/Magyar Jeti Zrt

A podcast első három része (I. rész: Judit kálváriája, II. rész: 40 óra, III. rész: A majdnem tökéletes gyilkosság) már szabadon elérhető a 444 oldalán és a podcast-alkalmazásokban. A negyedik, befejező epizód csütörtökön érkezik.

Ha szeretnéd a Cserben hagyva adásait már a megjelenés napján (csütörtökönként) elérni, „Közösség” vagy „Belső kör” csomagra lesz szükséged. Hétfőtől pedig előfizetés nélkül is meg lehet majd hallgatni az előző heti adásokat. A cikk végén megtalálod, mi a teendőd, hogy már csütörtökön meghallgathasd a Cserben hagyva következő epizódját!

Addig is fogadjátok szeretettel a sorozat harmadik adásának írásos változatát!

Az előző epizód azzal zárult, hogy a rendőrök megtalálták Judit maradványait a zseli réten. Majd több mint két és fél héttel a gyilkosság után őrizetbe vették Jánost gyilkosság gyanújával. De innen még nagyon hosszú és nehéz út vezetett odáig, hogy a Kúria bűnösnek mondja ki szándékos emberölés bűntettében.

Szilárd: Egy dolgot nézett, és ezzel teljes mértékben azonosult a védelemmel, hogy ha kvázi nincs holttest, amiből meg lehet állapítani a halál okát, akkor nincs bűncselekmény. Gyakorlatilag ez volt, és nincs itt látnivaló lehet hazamenni című történet. Körülbelül ez volt az a hozzáállás, amit ez a bíró átvett.

A mai epizódban arra keressük a választ, hogy lehet, hogy minden bizonyíték ellenére Jánost kétszer is felmentette a bíróság. És amikor végül elítélték, már nem is emberöléssel vádolták.

Belép a képbe a sértetti ügyvéd

Gál András ügyvéd a sértetti oldalon, évekkel a gyilkosság után kapcsolódott be az ügybe. Jánost addigra már kétszer is felmentette a bíróság arra hivatkozva, hogy holttest hiányában nem bizonyítható a bűnössége. Az elsőfokú eljárást meg kellett ismételni, de második nekifutásra sem találták bűnösnek felesége meggyilkolásában.

András ekkor már valamennyire ismert volt a magyar sajtóban, mert több, nagy nyilvánosságot kapott ügyön is dolgozott. Ő képviselte a lúgos orvos áldozatát, és a bicskei gyermekotthonban történt szexuális bántalmazási ügyben is ő volt a sértettek képviselője. Az ügyvédnek eleinte semmi kedve nem volt belekeveredni a darnózseli hentes ügyébe, egészen addig, míg Szilárd el nem mesélte neki történetüket.

András: Kétségem nem volt, hogy pontosan tudja, hogy percre lebontva mi történt, tehát ő annyira benne volt ebben a történetben. Addigra már - ha jól emlékszem - négy vagy öt éve, hogy mindent tudott. Tehát egy olyan szereplője volt az ügynek, aki egyébként maga a feljelentő is ő volt. Ő ment be a rendőrségre és ő mondta el a rendőrségen pontról pontra, hogy itt mi történhetett. Pontosan tudtam, hogy mindenben fog tudni segíteni. Azt nem tudtam, hogy mennyire hiányosak az ítéletek. Mert ugye amikor ő nekem elmesélte, hogy mikor, hogy, mi történt, akkor nem láttam, hogy ebből hogyhogy kétszer sem sikerült megfelelő ítéletet kihozni. Ugye akkor jött hozzám, amikor már kétszer felmentették az elkövetőt. Tehát volt egy felmentés, volt egy hatályon kívül helyezés, és volt még egy felmentés. És ekkor jött el hozzám.

Ahogy az ügyvéd szavaiból is kiderül: évekkel azután, hogy Judit maradványait megtalálták, gyilkosa vígan, szabadon élte életét. Letartóztatása után két és fél évig ült előzetesben, aztán szabadlábra helyezték.
Gál András először egyáltalán nem értette, ez hogyan történhetett meg. Aztán megvizsgálta, hogy az ügyészségnek milyen nyomozati anyagból kellett dolgoznia. Az ügyvéd szerint a rendőrség a nyomozás első pillanatától kezdve bődületes hibákat vétett, amik nagyon megnehezítették, hogy bizonyítható legyen Judit meggyilkolása.

Hónapokkal János elítélése után, 2021 januárjában terjedelmes cikk jelent meg a Zsaru Magazinban, melyet a rendőrség honlapja, a police.hu és a kormányközeli sajtó is átvett. A Judit ügyében folytatott nyomozás hátteréről szóló írásban megszólal Vidákovich Gábor alezredes és Lóth András őrnagy, akik - idézek a cikk felvezetőjéből: - „hosszú hónapokon át gyűjtötték a bizonyítékokat” Judit gyilkosa ellen. A két nyomozó felidézi a napot, amikor az egyik védett tanú jelentkezett, és közölte, látta, hogy a férfi kiszórt valamit a zseli réten. Vidákovich Gábor alezredes így számolt be a Zsaru magazinnak arról, szerinte mi történt aznap.

Dénes felolvassa az alezredes sorait: „Június 5-én Károlyi Zoltán alezredessel, az akkori bűnügyi osztályvezetővel mentünk ki többen a helyszínre. Ő vett észre egy barna foltot a füvön. Olyan volt, mintha a gépből kifolyt volna az olaj. Én először nem hittem, hogy emberi maradványokat találtunk. Aztán néztük, néztük, olyan volt, mintha égett töpörtyű lett volna a fűben. Ami nagyon megmaradt bennem, az, ahogy az egyik kis darabot a kezembe fogtam. Azonnal felismertem, hogy egy emberi bőrmaradványt tartok a kezemben. Judit ujjbegyének a bőrét. Az ujjnyomat fodorszálait lehetett látni rajta. Nem az ujjpercet találtuk meg, hanem a bőrt, ami azon volt. Ezután tovább kerestünk. További hasonló maradványokat találtunk. Előbb hármat, aztán négyet, ötöt, hatot, hetet, nyolcat, végül egy kis maréknyit szedtünk össze. Éppen elfért a kezünkben.”

A Zsaru magazinban megjelent cikk lényegében arról szól, hogy a két hős nyomozó munkájának köszönhető hogy Jánost elítélték. Ez viszont elég messze áll a valóságtól.

András: Tehát a rendőr azt tudja, hogy N. János kiszórt - 15 perccel azután, hogy ő fölhívta - emberi darabokat a mezőn, majd ezt egyébként egy szakértő megállapította három héttel később, hogy 99 százalékos valószínűséggel N. Jánoshoz tartoznak. Később, másfél évvel később egyébként nem 99, hanem 100 százalékos valószínűségre módosították ezt. De mindegy is. A rendőr azt tudta, hogy emberi maradványokat szórt ki az eltűnt Judit férje, N. János a mezőn. Több se kellett neki, és kiment házkutatni. 36 nap múlva. Tehát 36 napot várt, miután tudta, hogy kiszórt valamit. Ezt nem lehet megmagyarázni.

A Zsaru magazinnak a nyomozók azt nyilatkozták, hogy szétszedték teljesen a házat, de János mindent aprólékosan kitakarított. Azt nem említik, mennyi ideje volt erre a gyilkosnak. A házkutatás során már a DNS-vizsgálatra alkalmatlan nyomokat találtak.
Gál András viszont úgy véli, minden hiba ellenére, amiket a nyomozás során elkövettek, a beszerzett bizonyítékok bőven elegendőek lettek volna arra, hogy Jánost elítéljék. De nem így lett: az ügyészség vádemelését követően az elsőfokú bíróság felmentette.

Az ítéletet azzal indokolták, hogy a halál okát a szakértők nem tudták megállapítani, így az emberölés nem bizonyítható. Szilárdot alaposan meglepte a döntés, finoman szólva nem erre számított.

Szilárd: A bíró, az első fokon eljáró dr. Élő András gyakorlatilag olyan mértékben nem vette komolyan az ügyet… nem tudok mást mondani, tehát annyira nem vette komolyan, hogy 1: azzal, hogy ebben az ügyben voltak védett tanúk, hogy ezek a védett tanúk mit mondtak, nem foglalkozott. Ezt többször indítványozta az ügyész, hogy ugyan nézzük már meg, legyen helyszíni tárgyalás, hogy csak azokat a körülményeket, amelyek akkor fennálltak, hogy el tudjuk helyezni igazából, hogy abból, amit a tanúk mondtak, láttak, abból mi lehet igaz, mi nem - adott esetben ugye - vagy jól emlékeznek-e. Tehát ezt többször visszautasította, ő ezekkel a dolgokkal nem foglalkozott. Ő egy dolgot nézett, és ezzel teljes mértékben azonosult a védelemmel ugye, amivel a doktor Jován előállt, hogy ha kvázi nincs holttest, amiből meg lehet állapítani a halál okát, akkor nincs bűncselekmény. Gyakorlatilag ez volt a nincs itt látnivaló, lehet hazamenni című történet. Körülbelül ez volt az a hozzáállás, amit ez a bíró átvett.

A győri főügyész is úgy látta, hogy a bíró számos hibát vétett az eljárás során. Nem a felmentő ítélettel volt baja, hanem azzal, ahogy a bíró döntését megindokolta. A Győri Ítélőtábla elfogadta az ügyészség érveit és hatályon kívül helyezte az ítéletet.

Újabb eljárások

Ezután újabb eljárás következett, amit ismét a Tatabányai Törvényszéken tárgyaltak. A Győri ítélőtábla részletes listát adott az új eljárást vezető bírónak, hogy mit kellene megvizsgálnia, amit elődje figyelmen kívül hagyott. Ezen az új bíró pontról pontra végig is ment, becsületesen feldolgozva az ügyet. Helyszíni tárgyalást is tartottak a mosonmagyaróvári rendelőnél, a gyilkosság helyszínén, ahová a vádlott autóját is elvitték, és rekonstruálták, mi történhetett. A bíró a két védett tanút is meghallgatta személyesen: azt, aki látta Jánost kiszórni Judit maradványait, és azt, aki látta, hogy hajnalban János furcsán áll be a hentesüzeme elé, valami nehezet vesz ki az autójából, apja pedig megkérdezi tőle, hogy „Sikerült?” Mindkét tanút teljesen szavahihetőnek ítélte, amit korábban a védelem kétségbe vont.

Az ítélet viszont nem változott. A bíró nem találta bizonyítottnak a gyilkosságot, Jánost felmentették. Szilárd szerint viszont így is voltak fontos különbségek a két felmentő ítélet között.

Szilárd: Ez a Szabó Ferenc bíró, aki egyébként szintén bizonyítottság hiányában felmentette, viszont tett nagyon fontos megállapításokat. Egyrészt megállapította azt, hogy a hamis tanúzásban vétkes az akkor vádlott, most már ugye gyilkos nővére, aki azt mondta, hogy egyébként abban az időben, amikor a gyilkosságot elkövette, akkor nála volt. Tehát akkor még ugye még nem ért haza. A legeslegelején még azt mondta a vádlott, hogy izé, kurvázni volt, de aztán még egyszer, hogy a nővérénél is volt. És akkor ez maradt a végére, hogy a nővére mondta, hogy nála volt. Tehát erről megállapította már ez a bíróság, az elsőfokú bíróság, hogy az nem nem lehetett igaz, mert nem ott volt. A cellaadatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy nem lehetett. Ez is egyébként a szerencsefaktor, hogy az az óvári rendelő, ahol a húgom volt, meg a vádlott nővére - szerintem gy légvonalban kb. 1 kilométerre van egymástól - de szerencsére két külön cella, két lefedettségű cella. Tehát az, ahol végül is kimondta a szakértő, hogy kimérte, hogy arra a toronyra, ami ahhoz a területhez tartozik, nem tud rácsatlakozni a telefon. A másik cella még véletlenül se, tehát ezt ki tudta zárni. Tehát ki tudták zárni, hogy abban az időben nem lehetett ott a nővérénél. Tehát kimondta a bíró, hogy hamis tanú, oké. De kimondta azt is, hogy ő a védett tanúkban száz százalékig megbízik. Magyarul azt megállapította a bíró, hogy a maradványokat N. János szórta ki. De ettől függetlenül, mivel ő csak a kiszórást állapította meg, ezért a gyilkosság vádjában nem ítélte el. Mindenre azt mondta, hogy igen, ez is igaz, igaz, hogy ott volt, igaz, hogy együtt mozgott, igaz, hogy benn állt a rendelő udvarán, ezeket mind mind leokézta. Tehát külön-külön azt mondta, de hogy ez önmagában még nem elég. Ez önmagában nem elég, tehát minden ilyen dologra azt mondta, hogy önmagában nem elég. Viszont ezeket nem kötötte össze. Tehát mintha lenne sok-sok kis nyilad, ami egy irányba, ugyanoda mutat, és ezek nem összegződnének, és lenne belőle egy nagy nyíl, hanem egy kis nyíl. Ez is kis nyíl, ez is, ez is kis nyíl. Önmagában ez nem elég. Tehát ennyit tett meg a bíró, de megállapította, hogy a kiszórás az az övé. Mivel ezt megállapította.

Az indoklás nagyjából ugyanaz volt, mint az első tárgyaláson. Lényegében arra hivatkoztak, hogy holttest hiányában képtelenség pontosan megállapítani, hogy János okozta Judit halálát. Márpedig ilyen esetekben nagyon ritkán ítélnek el bárkit gyilkosságért.

András: Védő kollégám nagyon szépen felépítette ezt, hogy ha nincs holttest, akkor kétséget kizáróan soha nem lehet megmondani, hogy megölték vagy nem. De hát ez nem így van.
Egyébként itt sem nincs holttest; holttestdarabok vannak, tehát azt nem kellett bizonyítani. Mert a nincs holttest azért szokott akadály lenni, mert azt se tudjuk, hogy meghalt-e vagy nem. Mert nincs is hottest, tehát ehet, hogy nem is halt meg. De itt azt tudjuk, hogy meghalt, mert a szívének, a májának, és a tüdejének ledarált, megégett darabjait DNS-vizsgálattal beazonosították. Ő meghalt.

Nincs holttest, nincs gyilkosság? Nem egészen

A kérdés, hogy el lehet-e ítélni valakit gyilkosságért úgy, hogy azt nem lehet közvetlenül bizonyítani, már évszázadok óta foglalkoztatja a jogtudósokat. Az angol és amerikai jogrendszerben például 300 éven át azt az elvet alkalmazták, hogy holttest hiányában nem lehet elítélni senkit gyilkosságért. Ezt a gyakorlatot egy 1660-ban történt esetre alapozták, ami a camdeni csoda néven vonult be a jogtörténetbe. Az eset dióhéjban arról szól, hogy több embert is halálra ítéltek és felakasztottak egy férfi meggyilkolásáért, akinek csak a véres ruháit találták meg. A férfi viszont évekkel később megkerült, élve.

Viszont arra is van példa, hogy a holttest teljes hiányában, csak közvetett bizonyítékok alapján ítéltek el valakit gyilkosságért. Egy amerikai férfit az 1950-es években elítéltek a felesége meggyilkolásáért, pedig csak a nő műfogsorát találták meg a hátsó kertben egy marék hamu közé temetve. Az ügyben elnöklő bíró kimondta, hogy közvetett bizonyítékok alapján meg lehetett állapítani, hogy nem történhetett más, mint hogy a férj megölte a feleségét.

A magyar jogtörténetben is volt egy hasonló eset. Egy budapesti férfit elítéltek a 2000-es évek elején, amiért lelökte terhes feleségét egy szikláról Dubrovnikban. A férfi azt állította, hogy a felesége megcsúszott és a tengerbe zuhant. A nő holttestét megtalálták ugyan, de arról nem lehetett megállapítani, hogy esett vagy lökték. A férj viszont mindig kicsit máshogy írta le az eset körülményeit, ami gyanús lett a nyomozóknak. A helyszínen egy ember nagyságú bábuval kísérletezve pedig arra jutottak, hogy a nő magától nem eshetett le. A bíró indoklása szerint “közvetett bizonyítékok zárt logikai láncolata” támasztotta alá, hogy a férj megölte a feleségét.

A tatabányai bírót viszont nem lehetett hasonlóról meggyőzni. Szilárd hiába hangoztatta az első perctől, hogy elég az események láncolatát összeilleszteni, a bizonyítékokat egymás mellé rakni, és a napnál is világosabbá válik, hogy János ölte meg Juditot. Sem első fokon, sem a megismételt tárgyaláson nem vették komolyan.

Az újabb ítélet ellen természetesen fellebbeztek, így az ügy a Győri Ítélőtáblán folytatódott.
Ekkor már 2019-et írunk. Öt év telt el azóta, hogy Juditot meggyilkolták. A másodfokú tárgyalásra Szilárd és ügyvédje új stratégiával készült. Gál András atomjaira szedve támadta meg az elsőfokon hozott ítéletet.

András: Az ítélet logikátlan volt, láncszemek hiányoztak belőle, tényről tényre, borzasztó... most egy kis hatásszünetet tartok, hogy ne mondjak olyan jelzőt… hát nem jól következtetett. Tehát valaki, aki egy holttestet kiszórt, nem kell nagyon levezetni, hogy előtte azt meg kell szerezni. Anélkül valamit nem tudok kiszórni, hogy azt megszerezzem,két módon lehet: vagy én gyűjtöm be valahonnan, vagy valaki odaadja. Ha valaki nem tudta odaadni, mert bizonyítottan senkivel nem tudtam találkozni közben, akkor marad az, hogy én szereztem be, ami történetesen egy holttest. Hogy szereztem be? Tehát ezt így végigvezettük, tényről tényre végig lehetett következtetni, hogy mi történhetett. És ezekben akkora lukak voltak a győri ítéletben, hogy ezt kellett behelyettesíteni vagy kipontozott részeket kitölteni.

Az ügyet az elején csak a Kisalföld követte szorosan. Ezután kapcsolódtunk be mi, majd az összes nagy portál és újság elkezdte figyelemmel követni. A Győri Ítélőtáblán már a teljes magyar sajtó ott volt. Az ügyészség úgy érezhette, a nyilvánosság és a korábban elkövetett hibák miatt talán jobb lesz stratégiát váltani. Ezzel András és Szilárd mélységesen nem értett egyet.

András: A vád ügye emberölés volt alapesetben első fokon. Az első másodfokon, amikor hatályon kívül helyezték, továbbra is emberölés maradt a megismételt első fokon is. Én azt gondolom, hogy akkora volt a nyomás a Győr-Moson-Sopron megyei Fellebbviteli Főügyészségen, hogy ők úgy voltak vele, hogy mindenképpen valahogy el kell ítéltetni, mert tudjuk, hogy ő volt. Akkor legalább valamiben ítéljék el. Visszaléptek egy óriásit, halált okozó testi sértésre. Tehát a halált okozó testi sértés és az emberölés között köznyelven az a különbség, hogy azt nem tudjuk, hogy meg akarta ölni, de végül is meghalt valahogy. Nem tudjuk, hogy mi történt ott, de valahogy meghalt. Őáltala. És mi tudjuk, hogy őáltala, nem tudjuk, hogy hogy, de mivel kiszórta a holttestet, tudjuk, hogy meghalt. Ebbe állunk inkább bele. Ez volt a fellebbviteli főügyészség álláspontja.

A két tétel között a kiszabható büntetésben is elég nagy a különbség: a halált okozó testi sértés 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, gyilkosság vádjában viszont 5-15 évig, minősített esetben akár életfogytig tartó büntetés is kiszabható.

A főügyész, Dr. Mészáros Tamás később a Kisalföldnek adott interjújában azt mondta, igenis le lehetett vonni azt a következtetést, hogy a vádlott ölte meg Juditot. De mivel szinte teljesen megsemmisítette a holttestet, nem tudták megállapítani, hogy hogyan. Ezért nem jelenthették ki, hogy ez egy úgynevezett ölési cselekmény. A lapnak a főügyész azt mondta, - idézem - : „Közben persze tudtuk a háttérből, hogy ez előre kitervelt emberölés volt. De más dolog, hogy mit tudunk, és hogy mit lehet bizonyítani. Így halált okozó testi sértésig jutottam”.

Az ügyészség stratégiai váltása miatt komoly vita alakult ki Gál András és az ügyész között. Ez ritka mert a sértetti képviselő és az ügyész elvileg az ilyen esetekben egy oldalon kellene, hogy álljon. Erről András így mesélt.

András: Engem megkérdeztek a tárgyalás előtt egy két héttel, a helyi újság, a Kisalföld, hogy mit gondolok az ügyészség visszalépéséről. Hiszen akit eddig négy évig vagy öt évig emberölésért akartak elítélni, azt most már ennél jóval enyhébb bűncselekményben akarják csak elítélni. Hát én erre nem tudtam annál finomabban fogalmazni, hogy ezt egy bátortalan… nem tudom pontosan, milyen szót használtam, de körülbelül ezt a finom kifejezést használtam, hogy bátortalan magatartásnak vagy bátortalan húzásnak tartom, és természetesen nemhogy emberölésben…nem hátra, hanem előre kell lépni. Ez egy többszörösen minősített emberölés. Ez egy aljas indokból, nyereségvágyból, előre kitervelten végrehajtott emberölés. Tehát hátra semmiképpen se, inkább abba kéne lépnünk, hogy ezeket a minősítő körülményeket is bizonyítva előre lépjünk, és ez egy életfogytos ügy. Normál esetben tehát a darabolós gyilkosság azért, hogy megszerezzük a vagyont és a gyerekeket, azt életfogyttal szokták jutalmazni.

Másodfokon sem gyilkos

A győri, másodfokú tárgyalás volt az első, amin már én is részt vettem. Ekkor láttam először Jánost. Nem túl magas, átlagos testalkatú, őszülő férfi, egyszerű ingben. A szemkontaktust mindenkivel, még a bíróval is kerülte, de nem látszott nyugtalannak, inkább csak kicsit irritáltnak. Néhány sorral mögötte ült Judit édesanyja, és bátyja, Szilárd, kézen fogva. Ekkor már öt éve vártak arra, hogy Judit ügyében döntsön a bíróság. De még tovább kellett várniuk, az ítélethirdetést ugyanis két héttel elnapolták.

photo_camera Judit családja az ítélethirdetésen 2019-ben, a Győri Ítélőtáblán. Fotó: Halász Júlia

Szilárd: Kérdezgettem az Andrásékat meg Andrást, hogy mondom és mit kell tudni, tehát van-e olyan előjel, hogy itt majd mi várható. És azt mondta, hogy akkor, hogy ha megváltoztatják az ítéletet, tehát nem helyben hagyás lesz, akkor a bíró azt fogja kérni, hogy álljatok fel, de ha nem mondja, akkor helyben hagyás. Annyira bízott magában a vádlott, hogy oda még a kisebbik gyereket is elhozta az ítélethirdetésre. És akkor ugye mondja a bíró, hogy akkor álljanak fel. És akkor csak kinéztem az Andrásékra, és akkor mondom, most már csak az a kérdés, hogy mire változtatják. És akkor jött ez a gondatlanságból elkövetett emberölés. Hét év, három hónap, vagy valami. Ami ugye a börtönben eltöltött idő - mert ugye előzetes letartóztatásban volt a vádlott - emiatt már eleve öt év alatti időt kellett volna maximum eltöltenie a börtönben. Ezért ugye a letartóztatását nem rendelték el, tehát szabadlábon védekezhetett továbbra is.

A bíró az indoklás során azt mondta, továbbra sem tartják minden kétséget kizáróan bizonyosnak, hogy Judit halálát férje szándékosan okozta. Így a számára kedvezőbb vádpontban ítélték el. A bíró kiemelte, hogy Judit holttestének eltüntetési módja milyen durva és kegyeletsértő volt.

Mindenki számára világos volt, hogy az ügy folytatódik.

A következő, utolsó epizódból kiderül, hogyan sikerült végül elítélni a gyilkost, és hogy milyen tanulságokat érdemes levonni Judit történetéből.

Ha már csütörtökön meg szeretnéd hallgatni a következő adást, akkor „Közösség” vagy „Belső kör” csomagra lesz szükséged. Ha van ilyen tagságod, belépés után hallgathatod is a legújabb epizódot. Ha nem itt a 444-en, hanem a podcast appodon hallgatnál minket, a megfelelő előfizetés birtokában a Kör profilodon a Podcastok fülön készíthetsz magadnak egyedi podcast linket (RSS), amit az ott leírtak szerint befűzhetsz a podcast lejátszódba – pl. Apple vagy Google Podcasts. (Ez a link sajnos Spotifyon egyelőre nem működik.)

Mit tehát a teendőd?Ha „Közösség” vagy „Belső kör” csomagod van, nincs tennivalód, belépés után itt hallgathatsz is minket.

Ha Közösség vagy Belső kör csomagod van, és a podcast appodban hallgatnád az adást, a Kör profilodon a Podcastok fülön készíts magadnak egy linket, amit az itt leírtak szerint befűzhetsz a lejátszódba.

Ha pedig még nincs előfizetésed, vagy „Cikkek” előfizetésed van, a podcastok hallgatásához Közösség vagy Belső kör csomagra kell váltanod. Előfizetni, csomagot váltani itt tudsz.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére a közelmúltban a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg felületeinken. Ebben közösségként együttes a felelősségünk, a mienk kiemelt. Amíg újragondoljuk a teendőinket, nem minden cikkünk alatt lehet kommentelni. Egyszersmind kérjük és köszönjük, ha nem csak szabályzatunk betűjének, de a szellemének betartása felett is segítetek őrködni.

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt