Vida Kata ideje nagy részében tanácsadó szakpszichológusként és traumaterapeutakánt dolgozik, emellett a Babramegy blogot írja, valamint a 12 részes, Podkoszt című gasztronómiai podcast sorozatot vitte itt a 444 felületén. Leginkább a gasztronómia és annak társadalomtudományi határterületei foglalkoztatják. Az utóbbi években a helyi és szezonális zöldségekből való főzés érdekli, 2020 decemberében jelent meg az első ilyen témájú szakácskönyve Idei, hazai, zöld címmel.
Lu Boen a 101 étteremcsoport (101 Bistro, 101 Tigris, 101 Neo) alapító tulajdonosával beszélgettek a most megjelent A kínai konyha kultúrtörténete című könyv kapcsán a kínai konyháról.
A kínai konya kultúrtörténete megvásárolható a 444 webshopjában, a könyv előszava itt érhető el.
A kínai ételnek, és a kínai étel a kínaiak életében betöltött szerepének legnagyobb nyugati szakértője a brit Fuchsia Dunlop, akinek könyvét magyarul a 444 adta ki. A kínai konyha kultúrtörténete című könyv előszava most cikként is olvasható.
Fuchsia Dunlop évtizedek óta kutatja a kínai gasztronómia történetét, legújabb könyvének magyar fordítása már előrendelhető a 444 webshopjában.
Vida Kata vagyok, és én csinálom a Babramegy gasztroblogot
Tudatmódosult vadkemping egymillió dolláros lakóautóban. Szivárványpiknik Vancouverben. Felfújható világ az Adrián. Fentanilosok a herbálosok ellen. Ruszin-Szendi biztonsági öv nélkül. Beoltották a magyart kiskereskedelem ellen?
Tudatmódosult vadkemping egymillió dolláros lakóautóban. Szivárványpikinik Vancouverben. Felfújható világ az Adrián. Fentanilosok a herbálosok ellen. Ruszin-Szendi biztonsági öv nélkül. Beoltották a magyart kiskereskedelem ellen?
Miért érezzük otthonosnak az egyik konyhát, miközben egy másikban feszengünk? Gasztropodcastunk legújabb adásában a konyhára környezetpszichológiai szemszögből nézünk rá. Arról beszélgetünk, hogyan befolyásolja a tér a viselkedésünket, társas kapcsolatainkat, privát szféránkat és mitől lehet a konyhánk egy “jó” tér.
Kína technokratikus tudásban messze ellépett a Nyugattól, már a német autóipar is feladta. De meddig folytatható komoly konfliktus nélkül ez az agresszív terjeszkedés? Megtanul-e Kína végre olyan üzletet kötni, amiben nem csak ő jár jól?
Európa és Németország egyelőre tehetetlenül szemléli, hogy Kína teljesen kiszorítja a legfontosabb iparágakból. Már a német autóipar is feladta. De meddig folytatható komoly konfliktus nélkül ez az agresszív terjeszkedés? Megtanul-e Kína végre olyan üzletet kötni, amiben nem csak ő jár jól?