Ünnepélyesen hatodik évfolyamába lép minden túlzás nélkül meghatározó jelentőségűnek nevezhető műsorunk. 2026-ban is maradjanak velünk! Vagy menjenek máshova.
A Borízű hang 2026-ban is a kedves olvasók/hallgatók/nézők előfizetéseiből remél megélni. Tehát arra kérünk mindenkit, fizessen elő legitt! Az epizód teljes, az ingyenesnél kábé tízperccel hosszabb változata csak az előfizetők, egész pontosan a Belső kör és Közösség csomagok tulajdonosai számára elérhető. Ők már most, itt a fizetődfal alatt máris hallgathatják a friss adást, az ingyenes, rövidebb változatot egy nappal később tesszük ki.
(Használati útmutatónk az előfizetős, hosszú verziók kezeléséhez mindenféle podcastalkalmazásokban.)
Ezt az adást csak Belső kör és Közösség csomagjainkkal érheted el.
Kövesd velünk a kampány hajráját, fizess elő most 50%
kedvezménnyel!
Hosszú listája van az Egyesült Államok latin-amerikai beavatkozásainak, de még amerikai mércével is szokatlan volt az a katonai művelet, amit most végrehajtottak. Erről beszélgettünk Tábor Áronnal, az ELTE Amerika-szakértő oktatójával és Bede Mártonnal, a 444 újságírójával.
Nem töltöttem elég időt Venezuelában ahhoz, hogy alaposan körbejárjam a Chávez-kérdést. Nem interjúvoltam meg kormánytisztségviselőket és prominens ellenzékieket, nem beszéltem a nemzetközi think tankek Latin-Amerika-specialistáival és nem ástam magam bele a venezuelai gazdasági adatokba. Sem a hivatalosakba, sem a valóságosakba. Ilyesmit akkor sem tettem volna, ha semmi jobb dolgom nincs. Viszont Latin-Amerikában mindenkinek van véleménye Chávezről, és most már elég ideje vagyok itt ahhoz, hogy nekem is legyen. A Chávezről alkotott vélemény pedig minden esetben egyben Latin-Amerika jelenéről és közelmúltjáról alkotott vélemény, és így van ez az én esetemben is.Chávezről szinte csak két vélemény létezik. Nemcsak a latin-amerikaiak, hanem a világ ilyesmi iránt érdeklődő része is vagy azt gondolja, hogy Chávez kommunista diktátor, vagy azt, hogy a megváltó, a fennálló kapitalista elnyomás és a Nagy Amerikai Sátán sikeres kihívója. Természetesen mindkét tábor totális tévedésben él. Kommunista diktátorok a világon már sehol sincsenek, még Észak-Koreát is egyszerűbb teokráciaként jellemezni, mint marxista-leninista államként. A tudomány mai állása szerint pedig a kapitalista világrendnek sikeres kihívói nemcsak ma nincsenek, de a belátható jövőben garantáltan nem is lesznek.
Jogi megfigyelőként segítette a minneapolisi bevándorlókat az a 37 éves, amerikai állampolgárságú háromgyerekes nő, akit az ICE ügynöke közelről agyonlőtt. Trumpék szerint a nő rátámadt az idegenrendészekre, a helyi demokraták szerint ez „baromság ”, az ügynök felelőtlenül élt a hatalmával. Nem a szerdai volt az első halálos ICE-ellenőrzés.
Itt hallottad először: 26-os választás pontos erdeménye. Orbán haverjai elintézik az ezer forintos benzint. Trump tudja, mit csinál? Nemzeti Black Metal Programot! Csihar for tisztikereszt! Marokkó bezzeg elintézte – ilyen egy jól működő futballautokrácia!
2026. február 28-án az Amerikai Egyesült Államok és Izrael váratlan, közös támadást indított Irán ellen. A világ szeme az olaj és gáz árára tapad, miközben a magyar kormány igyekszik menteni a menthetőt. Elhúzódhat-e a krízis, milyen globális hatásai lehetnek ennek, és hogyan hathat a magyar gazdaságra?
Volt idő, amikor mindenki a kis kovászát nevelgette. De ha nem vagyunk bezárva, akkor is marad kapacitás a kovászolásra? Mi szól egyáltalán mellette?
Ha a magyar gazdaság vissza tud térni az európai integrációs pályára, akkor évi 2-3 százalékos növekedésre van esély. Ha viszont marad a jelenlegi irány, és még jobban kisodródunk az unióból, akkor biztos a leszakadás. Az utolsó utáni pillanatban vagyunk.
Nem látta valaki a tizenkettedik imámot? Milyen meccset nézzen egy ajatollah? Rendszerbebetonozás bombákkal. Állami kultúrház. Mi és a MI. Súlyemelők az uszodában. Múmia bácsi kipattan a vízből.