November végén, az ukrán-magyar határon az ukrán különleges erők gépfegyveres ügynökei lerohantak egy feltételezett orosz ügynököt, aki épp gyanútlanul odanyújtotta az útlevelét ellenőrzésre.

A férfi az ukrán belügyminisztérium egykori alkalmazottja, aki a központi ukrán biztonsági ügynökség, az SBU közleménye szerint „titkos információkat gyűjtött Ukrajna bűnüldöző szerveinek vezetéséről és személyzetéről”.

Az ellopott adatok részben az SBU és a GUR (a katonai hírszerzés) tisztjeinek, az Azov mozgalom, valamint az ukrán hadsereg 72. gépesített dandárja vezetőinek személyes adatai voltak. Részben pedig érzékeny katonai információk az ukrán hadsereg bázisairól és raktárairól.

A Balkan Insight azt írja, hogy letartóztatásról készült videókat posztoló ukrán Telegram-csatornák arra fókuszáltak, hogy az orosz ügynök állítólag a végbélnyílásába rejtette a lopott adatokat tartalmazó pendrive-ot. De a mi szempontunkból érdekesebb az SBU közleményének ez a mondata:

„A férfi azt tervezte, hogy személyesen juttatja el az adatokat a budapesti orosz nagykövetségre egy pendrive-on.”

Regionális központ

A Balkan Insight cikkének szerzője, Panyi Szabolcs szerint ez ékes példája annak, hogy Budapest az orosz kémtevékenység regionális központja lett.

2021. november 25-én 46 orosz diplomata szolgált a budapesti nagykövetségen. Pár hónappal később, a háború kitörésekor a legtöbb EU-s tagállam egyre-másra utasította ki a jelentős részben kémtevékenységet kifejtő orosz diplomatákat. 2022 tavaszára, a háború kitörése után hetekkel a budapesti követségen szolgáló orosz diplomaták száma 50-re nőtt, majd nyáron érkeztek még 6-an, és október végén még egy. Összehasonlításképpen: a sorozatos kitiltások után Londonban jelenleg 35, Varsóban 20, Pozsonyban pedig 15 orosz diplomata van.

Magyarországot is támadják az orosz hackerek, például, a Direkt36 cikke szerint, tíz évig jártak szabadon ki-be a külügyminisztérium gépeiből, a végén már a kormány tudtával. A Balkan Insight ugyanakkor arról ír, hogy az orosz hírszerzés gyakran más országokban állomásoztatja hírszerző tisztjeit, nem ott, ahol ténylegesen tevékenykednek. Az orosz diplomaták népes magyarországi csoportját használhatják például gépkocsik bérlésére, rejtekhelyek kialakítására, információ- és pénzcserére. Martin Müller volt osztrák katonatiszt és orosz kém ezredes Hévízen szokott találkozni összekötőjével, de a csehországi Vrbeticébe, egy lőszerraktár felrobbantására induló két GRU-ügynök is megállt a budapesti orosz nagykövetségen.

A magyar külügyminisztériumba beszivárgó orosz hackerek sem álltak meg annál, hogy Magyarországgal kapcsolatos információkhoz férjenek hozzá. Betörtek az ún. Védett Külügyi Hálózatba is, ahova érkeznek például bizalmas NATO-s és EU-s dokumentumok is. Az Orbán-kormány volt nagykövete a Direkt36-nak hozzátette, hogy ezen a csatornán érkeznek különféle NATO-s vagy EU-s tárgyaláson elhangzottakat lejegyző magyar jelentések is. De már 2014-ben tudósítottunk arról, hogy a Nemzeti Kibervédelmi Intézet igazgatója szerint az ilyen jellegű támadások a magyar kormányzati szerverek ellen is gyakoriak és folyamatosak, de nem direkt Magyarország ellen irányulnak: a hekkerek azért törték fel a magyar szervert, hogy azt az USA elleni támadásokhoz és az azokhoz szükséges nemzetközi adatforgalom álcázására felhasználják.

Panyi szerint Moszkva lényegében túszul ejtette az Orbán-kormányt az energiafüggőséggel, de még ez sem magyarázza az EU-s szankciórendszer aláásására tett kísérleteket, a NATO válaszlépéseinek lassítását és az orosz kémtevékenység szabadon engedését.

Címlapi kép: az ukrán szóvivő videójában az elfogáskor megtalált tárgyak, Youtube