„A magyar kormány visszaélt az állampolgárok személyes adataival a 2022-es országos választási kampány során, ami aláásta az állampolgárok magánszférájának védelmét, és még inkább a kormánypárt, a Fidesz javára billentette az amúgy is egyenlőtlen versenyfeltételeket” – ez tán a legfőbb állítása annak a jelentésnek, amit a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet készített az idei magyar választási kampányról, és ami december elején jelent meg.

A kutatásban magyar szakemberek is segítették a HRW munkáját, köztük a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) két munkatársa, Döbrentey Dániel, a szervezet választási jogi programjának koordinátora, és Remport Ádám, a TASZ magánszféraprojektjének jogásza. Velük beszélgettünk arról, hogyan készült el a jelentés, és melyek a legfontosabb megállapításai.

A TASZ-t 2021 nyarán kereste meg a HRW digitális jogokkal és választásokkal foglalkozó kutatója, Deborah Brown, hogy szeretné követni a magyar választás történéseit, elsősorban azt vizsgálva, hogy milyen digitális jogi problémák merülnek fel. És mint a magyar jogvédő szervezet munkatársai mesélik, elmondták ugyan Brownnak, hogy nagyon szívesen segítenek, de jelezték neki azt is, hogy a magyar kampány finoman szólva „közepesen digitalizált”, és az esetleg felmerülő adatvédelmi problémák sem feltétlenül digitális jogi természetűek lesznek.

Remport Ádám elmondása szerint Brown a kutatás kezdetén a nyugati országokban szerzett tapasztalatai alapján elsősorban a közösségi médiában zajló mikrotargetelési aggályokra gondolt, mint amelyek a Cambridge Analytica-botrány után váltak igazán ismertté. De aztán jött a magyar kampány, és valami egészen másba futottak bele.

Elképzelni se tudtuk