Mi legyen az állami kézbe került és a hivatalos bejelentés szerint átkeresztelés előtt álló Vodafone új, fideszes neve?

Ezt a kérdést tettük fel a 444 olvasóinak az államosításról szóló hír kipattanása után. Azonnal áradni kezdtek a szellemes, a lehangoló és a remek tippek is. A lelkes keresztanya-keresztapa hangulatot az sem tudta elrontani, hogy közben éppen a 444 írta meg elsőként, hogy a magyar Vodafone új neve jó eséllyel – de nem tuti biztosan – a One lehet. Hiszen amikor a 4iG tavaly ugyanerre a névre keresztelte át az általa megvett montenegrói mobilszolgáltatót, előbb fókuszcsoportos kutatással csekkolta, hogy a fogyasztóknak is bejön-e a név.

Szóval papíron még bármi lehet. Ezzel a szemmel érdemes olvasni az itt következőket.

A 444 olvasói körében elsöprő fölénnyel győzött a

Telener

márkanév. Ahhoz képest, hogy nem kész listából kellett választani, hanem kreatív kitalálóversenyről van szó, egészen meghökkentő, hogy milyen sok embernek jutott eszébe ugyanaz. Szintén igen népszerű volt a hasonló logika alapján megalkotott, de döcögősebb

Nertel.

A toplistán csupa olyan névötlet szerepel, amelyek az Orbán-rendszer egyes jellegzetességeire utalnak, mármint a rendszert kritikusan szemlélők szemszögéből.

Irtó sok olvasónak pattant ki a fejéből a

Telcsút

név, nem kevés gondolt arra, hogy

Vikifon,

és még több arra, hogy az állami kézbe került mobilszolgáltató speciális irányban bővítheti a profilját, amit plasztikusan illusztrálhatna a

Pegazus

elnevezés. Még ennél is többen gondoltak arra az önmagában is remek, ráadásul a kormány kül- és belpolitikai vonzalmait tökéletesen tükröző márkanévre, hogy

Vodkafone.

Annak, akinek minden viccet meg kell magyarázni, Péter megmagyarázta:

„Követve az orosz példát, ahol a szankciók hatására a Coca-Colából Cool Cola, vagy a Fantából Fancy lett, egy pálinkás huszárvágással odabiggyeszthetnénk szimplán egy K betűt.”

Nem kevesek jutottak arra, hasonló alapon, hogy

Diktafone vagy Diktaphone.

Az világos, hogy az illetékesek a valóságban sosem adnának nemhogy rendszerkritikus, de rendszerfricskázó nevet sem, ezért tét nélkül nevethetünk vagy szörnyülködhetünk az ezen kategóriába tartozó többi tippen.

Péter remek magyarázatokat is fűzött a javaslataihoz. Amelyek közül nyilvánvalóan ez volt a legütősebb:

„Középhatalmi státuszunkból fakadóan hamarosan úgyis terjeszkedni kell a nemzetközi porondon, lehetne így az új név: InterOrbán.”

És ez a név nemcsak neki jutott eszébe, hanem Patricknek is. Illés az „oroszokhoz való húzást” a

Vörös Vonal

cégnévvel húzná alá. Péter a NER lenyúlásaira a

Holafone

elnevezéssel utalna finoman. Balázs viszont a méltán népszerű svéd gyerekversek keresetlenségét ötvözi egy tényfeltáró keménységével a

Vesztegetel

névben. Azt viszont nem értem, mire utalhatott Balázs azzal, hogy

Kocafone.

Vili esetében nem volt ilyen probléma, ő ugyanis szépen elmagyarázta, hogy

„Tiltott Magyar Telekom (a Csíki Sör mintájára)”.

Illetve

„Rezsifon (olcsó lesz, de csak a szavazóknak)”.

Magyarázattal együtt István ötlete is szép kerek:

„Mivel már úgyis az övék: BalaTone”.

Zoltán felvetése a telefonálás egyik alapfunkciójára érzékletesen utaló

Nere-fere.

Péter ötlete a MÁV, ami mindaddig az „értelmetlen” kategóriába tűnik tartozónak, míg ki nem derül, hogy a betűszó feloldása az, hogy

Magyar Állami Vodafone

Egy másik Péter kritikusabb, ezért gondolt arra, hogy

SefTel.

L. nála is kritikusabb, ráadásul van memóriája, ezért az ő favoritja a

70/70-es Főcsoportfőnökség.

Bea csak egyre tud gondolni, ezért ugorhatott neki be az a kínai márkanévnek is kiváló szó, hogy

Viktory.

Zsé Kiflo ötletében az a furcsa, hogy ez a pompás öszvér csak neki jutott eszébe, annyira adja magát, hogy

Alapjogokért Telefonközpont.

Az orbánozós alkategóriába tartozik S. kissé infantilis találmánya, a

Viki-Talkie.

Rokatek felhasználó a „nézd meg az apját, idézd fel a lányát” mondást szem előtt tartva alkothatta meg azt a kis gyöngyszemet, hogy

TRécsöl,

a szerző és az Első Leány nagy örömére. Ezek tehát olyan névötletek voltak, amik a rendszer emblematikus szereplőit vagy vonásait figurázták ki. De nemcsak ilyenek akadtak a beküldöttek között, hanem olyan, általánosabban Magyarországra utaló elnevezések is, amik egy vidámabb világban szóba is kerülhetnének.

Ezen a vonalon nagy kedvencem volt Tom aus Deutschland leleménye, a

Pacall.

De a mestertől az sem volt rossz, hogy

Papricall.

Szintén általános Magyarország-felidéző ötlet volt a

HungaroCell.

Illetve az egyik Péter jó értelemben vett konzervatív felvetése, a

Szittyasürgöny Zrt.

Hungarikumszagú és agyszaggató szóviccet tartalmaz David versenyműve, a régi fajta telefonok csengőhangjait is megidéző

PULIFON.

A Magyarországra költőien utaló alalkategória egyetlen szereplője Gergely találmánya, a

Zengő.

Híres magyarok vonalon mindenkinek Puskás Tivadar ugrott be, S.-nek a

PUSKÁS De Sajnos Tivadar Távközlési Nagyon Zárt Körű Részvénytársaság.

P.-nek viszont a

T-Vadar

formában. Charlie Mops ezt is kifacsarta, így született meg a

Pancho Tivadar Nemzeti Távközlési Vállalat

Az „általános, vicces vagy annak szánt név” kategóriába olyanok kerültek, mint az igen sok olvasó által feldobott

Pofone,

illetve a tükörfordításszerű

Vízhang.

Itt a vallomás ideje: az én személyes kedvenceim a „full értelmetlen” és az „agyrohasztó” kategória versenyzői. Utóbbi kategória sztárja egyértelműen az „egy régi olvasó” néven jelentkező régi olvasónk, aki azzal csapott nyakszirten, minden átmenet vagy előkészítés nélkül, hogy

„Ha valamely neves külföldi példaképéről akarná pártunk és kormányunk elnevezni, akkor a Bannon GSM elnevezés is felmerülhet.”

Már itt a mennyországban jártam, de e.r.o. folytatta:

„Mivel az állam formailag csak felerészben tulajdonos, lehetne Felecom is a cég neve.”

„NE!” – nyögtem magamban, de ő nem kegyelmezett:

„A szolgáltatások várható színvonalváltozását tükrözhetné esetleg az Unterkom név, bizonyos hatalomgyakorlási stílusjegyek pedig indokolhatnák a Kominterkom nevet.”

„Legalább túl vagyunk a legrosszabbon” – gondoltam, de ebben a pillanatban kinyitottam Sándor levelét, és gyanútlanul beleolvastam:

„Az őstörténeti vonulatot tartom a legvalószínűbbnek, így Emese ősanyánk emlékére: GSMese.”

Már a padló felé zuhantamban tudtam csak elolvasni Milán kétszavas hátba szúrását, úgy is, mint

„Aktuális: CALLZULTÁCIÓ.”

Aztán földet értem, és meghaltam.

Az agyrohasztók még csodálatraméltóbb részhalmazát alkotják az értelmetlen, szürrealista, a szóvicc nevet sem érdemlő torz szóviccszerűségek, főleg, ha némi magyarázat is járul hozzájuk, hogy istenigazából kiderülhessen, mekkora merényletek a józan ész ellen.

Mutassak példákat? Monika, a terrorista ezzel jött:

„4tuna (szerencse, fejétől bűzlik.)”

László meg ezzel:

„POSZEIFON (mint tudjuk, Pegazus, a szárnyas ló, Poszeidon gyermeke)”.

Sándor hosszabban kínzott, hogy tovább fájjon:

„A Yettel névhez kapcsolódva, arra remekül rímelve a javaslatom: Yettej. A név nagyon szemléletesen utal arra, hogy a biznisz résztvevői számára mekkorát tejel ez az egész felvásárlás.”

Nem mintha a Weöres Sándor módjára egyszavas versekkel támadó versenyzők sokkal puhábbak lettek volna. Itt a száraz felsorolás is úgy ropog, mint az utolsó sortűz:

• LEHALGACALL (Zoltán)
• CsodaszarTel (Imre)
• HALOgány (Gábor)
• PálinCa-ll (Judit)

Az 5 G-s isten irgalmazzon nekünk!

(Még egyszer megköszönném minden olvasónak, aki küldött nevet, remek móka volt!)