Míg korábban a kamatemelésektől várta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az infláció csökkenését, most már a kedvező időjárásban bízik. A kamatemelési ciklus nem vált be, decemberben 24,5 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban, ezzel Európa-bajnok a magyar infláció, az enyhe télre viszont jó esély van.

A dezinflációs hatások a következő hónapokban erősödnek. A kedvező időjárás a világpiaci nyersanyagárak csökkenése, az alacsonyabb áram- és gázfogyasztás is a lassuló árdinamika irányába hat

– magyarázta keddi sajtótájékoztatóján Virág Barnabás. Az MNB alelnöke szerint mivel enyhe az idő, a gáztározók feltöltöttsége magas, ami alacsony árakat eredményez.

Az európai gázárak tekintetében irányadónak számító rotterdami TTF gáztípus jegyzése az elmúlt napok emelkedő trendje után erőteljes fordulatot vett kedd reggel, és közel 10 százalékos eséssel immár újra a 60 eurós szint alatt jár. Örülhetnek az MNB-nél annak is, hogy az OMSZ előrejelzése szerint szerdán a legmagasabb nappali hőmérséklet 1 és 6 fok között valószínű, tehát nem lesz fagy.

Tavaszra fordulat körvonalazódik az élelmiszerek piacán, egyre több szegmensben indulhatnak csökkenésnek az árak. Ez az élelmiszerárakban is fordulatot okoz tavasszal. Emellett a kereslet szűkülése az őszi hónapokban megkezdődött, ez az árazási döntésekben is megjelenhet

– fogalmazott Virág Barnabás. A MNB alelnöke a gabonapiacot említette.

Az RTL is arról számolt be, hogy februártól öt százalékkal csökkentik a liszt árát a malmok. Az alacsonyabb lisztárakat a pékek követelik, miután a búza ára hetek óta esik. A háború ellenére ugyanis megindultak Ukrajnából a gabonaszállítmányok, az olcsóbb importbúza pedig harmadával nyomta lejjebb a hazai árakat.

A KSH decemberi adatai szerint a margarin ára 1,6 százalékkal csökkent. Ez azért lehet érdekes, mert tavaly először a margarin drágult éves alapon legalább 60 százalékkal, a KSH adatai már júliusban 65,8 százalékos emelkedést mutattak. A margarin decemberre kidrágulta magát, sőt a KSH szerint novemberről decemberre minimálisan olcsóbb lett. Saját méréseink is azt mutatták, hogy bizonyos termékeknél mintha vége lenne az inflációnak.

A 444 is megírta: a túró és a gyümölcsösjoghurt olyan drága lett, hogy 20 százalékkal kevesebb fogyott belőle. Ezt a jegybanki szakzsargon úgy mondja, hogy a belső kereslet csökkent, ami előbb-utóbb gátat szabhat a drágulásnak. A tavaszi hónapoktól pedig a bázishatások kifutása egyaránt támogathatja a hazai infláció mérséklődését.

Virág Barnabás elmondta még: januárban kisebb mértékben, de emelkedhet az infláció, az üzemanyagárstop eltörlésének lesz áthúzódó hatása. A többi ársapka egyelőre április 30-ig marad. Banai Péter államháztartásért felelős államtitkár a napokban azt mondta: nincs vita a kormány és a jegybank között, hogy az élelmiszerárstopot ki kell vezetni, a kérdés az időpont.

Az infláció kérdésében azért van különbség, hiszen míg Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentése szerint a kormány 2023-ra 15 százalékkal számol, addig a MNB a 19,5 százalékos éves átlagot sem tartja kizártnak. A költségvetési inflációs cél így alultervezettnek tűnik, ami az áfabevételeken keresztül extra szétosztható forrást jelenhet a kormánynak.