Az elmúlt kb. egy évben számos okot lehetett hallani, hogy mi eredményezi az Európa-bajnok hazai inflációt.

A teljesség igénye nélkül:

• a kormány osztogatása a választások előtt,
• a gyenge forint,
• az élelmiszeripari magas importhányad,
• a lakossági energiaárak emelése,
• az ársapkák,
• az aszály,
• az ár-bér spirál,
• a háború,
• a szankciók,
• a világjárvány,
• a profitéhes cégek.

A lista tovább bővült, ugyanis a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) előbb bejelentette, hogy

• hatósági eljárásban vizsgálja az élelmiszer-kiskereskedelmi piaci szektort, valamint piaci jelzéseket értékel annak ellenőrzésére, hogy közrejátszhat-e versenyjogsértés, vagy versenytorzulás az élelmiszerárak kiugró emelkedésében.
  

Ezt kiegészítve pedig a GVH gyorsított ágazati vizsgálatot indított a tej és tejtermék piacán, a szervezet gyanúja szerint a verseny korlátozása vagy torzulása is hozzájárulhatott az árak emelkedéséhez.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség természetesnek tartja, hogy a GVH ilyen magas infláció esetén vizsgálatokat indít és tiszteletben tartják a hatóság döntéseit, ugyanakkor Vámos György azt mondta, hogya fogyasztói árak emelkedését a kereskedelemben döntő részben a feldolgozói átadási ár emelkedése okozta. Tehát a kereskedők is ártatlannak vallják magukat az inflációban, hiszen eleve drágán kapják az árusítható termékeket. A Tej Terméktanács januári piaci helyzetelemzésében is az olvasható, hogy a KSH által a havi fogyasztói átlagárakra közzétett statisztika alapján a feldolgozói átadási árak emelkedését a fogyasztói árakba is átvezették. „Az átadói árak növekedését meghaladó mértékben emelkedtek a fogyasztói árak a gyümölcsjoghurt és természetesen a hatósági árral érintett fogyasztói tej kivételével, ahol csökkentek az árak. Éves szinten megduplázódtak az árak a trappista és a vaj esetében, amelyeknél a fogyasztói árak 20, illetve 35 százalékkal haladják meg a feldolgozói értékesítési árak növekedésének mértékét” - olvasható a jelentésben. Tehát a trappista és a vaj esetében a fogyasztói ár sokkal jobban emelkedett a feldolgozói átadói árnál. A drágulás hatására pedig a hatósági áras tejen kívül valamennyi kategória eladásai csökkentek, különösen a korábban preferált 1,5%-os UHT tejé, de hasonló mértékű (20 százalékos) a visszaesés a tehéntúrónál és a gyümölcsös joghurtnál is 2022-ben.

Messze még az infláció vége, de a KSH decemberi adatai szerint a margarin ára 1,6 százalékkal csökkent. Ez azért lehet érdekes, mert tavaly először a margarin ára drágult éves alapon legalább 60 százalékkal, a KSH adatai már júliusban 65,8 százalékos áremelkedést mutattak. A margarin azonban decemberre már kidrágulta magát, sőt a KSH szerint novemberről decemberre minimálisan olcsóbb lett.

A saját méréseink is némi optimizmusra adhatnak okot, de ez persze nem reprezentatív, így kár belőlük komolyabb következtetéseket levonni. Mindenesetre egy augusztus elejei vásárláskor

• egy 500 grammos kagylótészta 849 forintba,
• egy 450 milliliteres kakaó 525 forintba,
• egy félkilós félbarna kenyér 439 forintba,
• 4 darab sós kifli pedig 780 forintba,

került a Spar egyik budapesti boltjában. Két hónappal később, tehát október elején ugyanabban a boltban

• egy 500 grammos kagylótészta 979 forintba,
• egy 450 milliliteres kakaó 579 forintba,
• egy félkilós félbarna kenyér 589 forintba,
• 4 darab sós kifli pedig változatlanul 780 forintba,

került.

Most január 23-án pedig ugyanabban a boltban

• egy 500 grammos kagylótészta ára 979 forint,
  
• egy 450 milliliteres kakaó ára 448 forint,
  
• egy félkilós félbarna kenyér ára 629 forint,
  
• 4 darab sós kifli ára pedig 780 forint
  

volt. Tehát a kagylótészta és a kifli ára változatlan maradt, a kakaó még az augusztusinál is olcsóbb lett, pedig nem akciós, egyedül a kenyér drágult tovább.