Jövőre átlagosan 29.7 százalékkal lesznek drágábbak az élelmiszerek, mint idén - derül ki Magyar Nemzeti Bank decemberi inflációs jelentéséből. Ez a meglehetősen sokkoló adat úgy jön ki a jegybanknak, hogy a nem feldolgozott élelmiszerek 28,4 százalékkal, míg a feldolgozott élelmiszerek 30,4 százalékkal drágulhatnak 2023-ban.

(UPDATE 1450: Cikkünkben korábban 42 százalékos élelmiszer inflációról írtunk, miután ez az adat szerepelt az MNB inflációs jelentésében. A Nemzeti Bank délután korrigálta a korábban hibásan kiadott számot, mi pedig ennek alapján frissítettük cikkünket.)

Összességben az MNB 15-19,5 százalék közötti inflációs adatot vár jövőre: a kalkuláció szerint az energia 39, az üzemanyagok pedig 21,8 százalékkal lehetnek magasabbak 2023-ban, de például a piaci szolgáltatások "csak" 12,1, míg az ipari termékek 12,2 százalékkal kerülhetnek többe, így jön ki a 15-19,5 százalék közötti átlag.

Itt is hibás volt az MNB jelentése: az első változatban még 9,6 százalékkal drágultak a piaci szolgáltatások, az ipari termékek pedig 8,7 százalékkal. Az üzemanyagoknál 21,6-ról 21,8 százalékra korrigáltak.

Eddig is főleg az élelmiszerek húzták az inflációt: novemberben 22,5 százalékos lett a pénzromlás, de ezen belül az élelmiszerek ára 43,8 százalékkal emelkedett, amire már nehéz jelzőket találni. A kormány legutóbb 2023. április 30-ig meghosszabbította az élelmiszerár-stopot, a jegybank elemzője szerint viszont az ársapkák végső soron emelik az árakat, mert az alapvető élelmiszerek árának maximalizálása más, „helyettesítő” termékek árát emelte meg irreálisan.

Nehéz egy magamfajta jogásznak megérteni, hogy az ársapka miért vezet áremelkedéshez

- mondta Orbán Viktor a szerdai sajtótájékoztatóján. Orbán szerint a bankárok és a jogászok közötti ős szakmai különbség van, a bankárok nem értik meg, hogy az árstopok nem a bankároknak szólnak, hanem az embereknek. Varga Mihály pénzügyminiszter korábbi bejelentése szerint a kormány 2023-ra 15 százalékos inflációval számol, a nyugdíjakat is ennyivel korrigálják.

Az elmúlt kb. egy évben számos okot lehetett hallani, hogy mi eredményezte az Európa-bajnok hazai inflációt.

A teljesség igénye nélkül:

• a kormány osztogatása a választások előtt,
• a gyenge forint,
• az élelmiszeripari magas importhányad,
  
• a lakossági energiaárak emelése,
  
• az ársapkák,
• az aszály,
• az ár-bér spirál,
• a háború.

A Magyar Nemzeti Bank decemberi inflációs jelentésében viszont új fogalom jelenik meg mint az infláció egyik okozója: a cégek profitnövekedése.

Erről már beszélt kedden Virág Barnabás, az MNB alelnöke is, szerinte több jelből is az látszik, hogy a vállalatok a kedvező jövedelmezőség miatt a kelleténél nagyobb mértékben emelték az áraikat. A jegybank szeptemberi inflációs jelentésében még nem szerepeltek a profitéhes cégek, ellenben a decemberiben már nyolcszor is felbukkannak mint a pénzromlás egyik okozói.

Emellett az árak növekedéséhez a vállalati profitok jelentős emelkedése is hozzájárult, azaz az infláció gyorsulása nem csak a költségek növekedését tükrözi

- olvasható először a jelentésben.

Majd többször is leírják, hogy a vállalati profitok emelkedése az ágazatok széles körében megfigyelhető, a magas átárazást tehát a jegybank szerint nem csupán a költségoldali nyomások (bérek, energia), hanem az emelkedő vállalati profitráták (a profitráta a tőke jövedelmezőségi fokát mutatja) is támogatják.

Az MNB inflációs jelentéséből egyébként az derül ki, hogy a működési eredmény főleg az iparban és a szállítási ágazatban javult leginkább a harmadik negyedévben, de például a mezőgazdaság mínuszban van, pedig éppen az élelmiszerek ára ment fel az egekbe.

A kormány már korábban is hangsúlyozta, hogy az infláció számos ágazatban jelentős nyereségeket eredményezett, de arról nem volt szó, hogy eleve a profitéhség okozta volna az inflációt. „A kormány azért döntött az extraprofitadóról, mert vannak olyan szektorai a gazdaságnak, amelyek az inflációs környezetből profitálnak” – magyarázta Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter a kormány májusi döntését, miszerint egyes ágazatoknál megadóztatják a váratlan nyereséget. Ezt az adót a rendes különadókon felül szedik be, és a kormány szerint a döntés nem borítja fel az üzleti terveket, csak a fölötte lévő „meglepetésszerű” profitot vonja el.

Emlékezetes, hogy ebből alakult ki a Ryanair vs. Nagy Márton kommunikációs párbaj, például Michael O'Leary vezérigazgató idiótának nevezte a kormány különadóját. A 444 pedig megírta, hogy a Molnál és a bankoknál tényleg van elvonható extra, máshol inkább politikai ügyeskedés az „extraprofit” adó.