Orbán Viktor egy éve Moszkvában járt. Ez volt az a látogatás, ami a hihetetlenül hosszú asztal miatt égett bele a retinákba.

Egyébként nem lett volna szokatlan Orbán és Putyin megbeszélése, hiszen a magyar miniszterelnök minden év elején találkozott az orosz elnökkel, felváltva Budapesten vagy Oroszországban. 2022 februárjában ugyanakkor Oroszország már súlyosan fenyegette Ukrajnát. Az éves rendes találkozójukat ezért a magyar miniszterelnök békemissziónak nevezte: „elmondhattam az elnök úrnak, hogy az Európai Unió egységes, és nincs olyan európai uniós vezető, egyetlen egy sem, amelyik konfliktust akarna Oroszországgal”. Valójában gázért ment, aminek az árát ekkor már tudatosan nyomták fel az oroszok.

link Forrás

Közös sajtótájékoztatójukon Orbán azt mondta az orosz-ukrán helyzetről, hogy „a helyzet komoly, a különbségek jelentősek. Oroszország igényeit az egész világ megismerhette, és az is nyilvánvaló, hogy az arra adott válasz nem találkozik vele. Az orosz biztonsági igények, valamint a NATO-tagállamok készsége, hogy ezt megadja, egyelőre messze vannak egymástól. Ez a távolság bár jelentős, de nem áthidalhatatlan”.

„Én arról győződtem meg ma, hogy a meglévő pozícióbeli különbségek áthidalhatóak, és lehetséges olyan megállapodást kötni, amely garantálja a békét, garantálja Oroszország biztonságát, és elfogadható a NATO-tagállamok számára is. Ilyen megállapodás lehetséges, és abban bízom, hogy a következő napokban és hetekben a tárgyalások ezt a megállapodást el is fogják érni” - mondta Orbán, jelezve, hogy tárgyalásokkal megoldható az egyébként oroszok által gerjesztett feszültség.

A sajtótájékoztatójuk végén Orbán mellett állva Putyin egy kifejezetten udvariatlan gesztussal lényegében azt állította, hogy a mellette álló kormányfő országa egy hazugság árán csatlakozott a nyugati katonai szövetséghez. (Ez a találkozó volt az is, melyen Putyin Orbán mellett nagyot hazudott a magyaroknak szánt földgáz áráról.)

Amikor Orbán hazaért, a Kossuth Rádióban mesélt a moszkvai élményeiről. „A dolog fókuszában a nemzetközi érdeklődés miatt mégiscsak a katonai feszültség Ukrajna és Oroszország között állt elsősorban. És ugyan Magyarország nem meghatározó szereplője a világpolitikának, ez még odébb van, ha egyáltalán, de azért NATO-tagok vagyunk, és európai uniós tagok vagyunk, és így részei vagyunk ennek a konfliktusmezőnek. Ugye, van egy magyar modell az Oroszországhoz fűződő kapcsolat tekintetében, ami teljesen eltér a legtöbb európai uniós és NATO-tagállam politikájától. A magyar modell azt mondja, hogy uniós tagok vagyunk, meg NATO-tagok vagyunk, de lehetséges emellett kifejezetten jó és sikeres együttműködést kialakítani az oroszokkal”.

Ebből pedig azt vezette le, hogy „amikor ilyen bajok vannak, ilyen feszültségek, jegesedés, beáll a jégkorszak a Kelet és Nyugat közötti viszonyban, akkor van jelentősége az olyan országoknak, mint Magyarország, mert mi alkalmasak vagyunk jégtörőnek. Figyelje meg, hogy én most voltam ott, ha jól látom, a német kancellár nemsokára megy, a francia elnök nemsokára megy, tehát azt hiszem, hogyha békét akarunk, márpedig Magyarország békét akar, a feszültségeket csökkenteni akarjuk, akkor tárgyalni kell sokat, és hosszan fogunk még tárgyalni az oroszokkal, és ennek az első lépését Magyarország tette meg. Ezért mondtam kellő szerénységgel, hogy ez egy békemisszió is”.

Bő három héttel később Oroszország lerohanta Ukrajnát. Ennek ellenére Orbán azóta is azt hajtogatja, hogy tárgyalással kell rendezni az orosz inváziót.

Sem a jég, sem Orbán és Putyin kapcsolata nem tört meg. A Fidesz újabb kétharmados választási győzelme után Orbán maga jelentette be az április 6-i nemzetközi sajtótájékoztatón, hogy Putyin felhívta őt, és hosszan beszélgettek. Orbán azonnal tűzszünetet javasolt, és meghívta Putyint egy budapesti tárgyalásra az ügyben. Orbán szerint az orosz elnök válasza pozitív volt.

Aztán októberben Orbán már arról beszélt Németországban egy pódiumbeszélgetésen, hogy

Putyin nem mondta ugyan, hogy támadni fog, de a magyar miniszterelnök mégis megérezte, hogy baj van, el is ment szólni a NATO brüsszeli központjába, ahol a főtitkárral közölte ezt.

Ezért aztán amikor az oroszok megindultak február 24-én, Orbán szerint az történt, amire számított, és azon kezdett el gondolkodni, hogy hány magyar fog ebben meghalni.

Orbán lehet, hogy így emlékszik, de például a pódiumbeszélgetésen eltévesztette a dátumot is, hogy mikor járt Moszkvában. És nyoma sem volt annak, hogy a magyar miniszterelnök kiszagolta Putyin valódi szándékát, A Direkt36 is arról írt októberben, hogy a február elsejei Orbán-Putyin találkozó után kifejezett nyugalom jellemezte a magyar kormányt, és Orbán úgy tért haza Moszkvából, hogy kevés esélye van a háborúnak, vagy legalábbis ezt szűrték le a megjegyzéseiből a kormányon belül.

De még egy nappal a háború kezdete előtt a titkosszolgálatok vezetői is arról tájékoztatták a parlament nemzetbiztonsági bizottságát, hogy kicsi esélyt látnak arra, hogy Oroszország átfogó, totális háborút indítana, ahogy annak is, hogy Kijevet támadás érje.