Ugye mindenkinek megvannak a dániai zombinyércek, amikről már a koronavírus-járvány első hulláma alatt kiderült, hogy nemcsak elkapni tudják a covidot, de az embereket is meg tudják fertőzni vele? Akkor, hogy megállítsák a további fertőzéseket, a covidos nyérceket halomra ölték, majd eltemették, csak épp nem túl mélyre, aminek következtében az állatok tetemei az oszlás közben keletkezett gázok miatt felpuffadva a felszínre emelkedtek, beszennyezve ezzel a talajvizet is. Viszonylag nagy volt rá az esély, hogy ez a kedves történet, ha nem is pont ebben a formában, de megismétlődik a közeljövőben. A különbség csak annyi, hogy a nyérceket most – pontosabban 2022 októberében – nem Dániában, hanem Spanyolországban mészárolták le, és nem a koronavírus, hanem a madárinfluenza, pontosabban a H5N1 miatt, illetve hogy most nem volt semmi zombiszerű felszínre visszamászás. Van viszont más, ami miatt egy picit el lehet kezdeni aggódni. De tényleg csak egy picit.

Mert a spanyolországi nyércek esetében most nem az esetleges zombisodás vagy a talajvízszennyezés volt a legriasztóbb, hanem az, hogy ezek a szőrös kis emlősök egy olyan vírussal fertőződtek meg, amely korábban túlnyomórészt madarakat fertőzött csak. Ez pedig azt jelenti, hogy a jelenlegi madárinfluenza-járványt okozó H5N1 vírustörzs elkezdhetett alkalmazkodni az emlősök szervezetéhez is.

Az Egyesült Királyságban az elmúlt két évben egyre több vadon élő madár fertőződött meg: a Guardian cikke szerint tavaly télen például 16 000 lúd pusztult el, a nyáron pedig az Egyesült Királyság egyetlen rózsás csér kolóniájának több mint negyede pusztult el, ahogy a shetlandi Foula szigetén is elpusztult 1500 nagy halfarkas, a világon élő összes halfarkas 4 százaléka. De jelentések szerint baglyok és fajdok is megfertőződtek már, feltehetően annak köszönhetően, hogy olyan egereket kapnak el, amelyek baromfitelepeken élnek. Itt érdemes megjegyezni, hogy ezeket a rágcsálókat nem feltétlenül érinti a vírus, viszont hordozhatják azt. De az biztos, hogy a madárinfluenza ezen törzse megfertőzött már nyérceket, sőt rókákat is.

Bár korábban is történtek már esetek, amikor emlősökben, sőt emberben is kimutatták a madárinfluenzát, mivel az nem terjedt túl könnyen – pontosabban a jelek szerint egyáltalán nem képes egyik emberről a másikra terjedni –, nem állt fenn a veszélye annak, hogy világjárványt okozzon.

És akkor most jön a „de”.