orosz-ukrán háború
Lyukas zászlós videó, szupertöltő, meleg zokni és Erős Pista: így kezdték támogatni civil internetezők az ukrán hadsereg magyar származású Kárpátaljai Sárkányait
2023 január 08., 10:17
Rácz András: Ennyire hitelesek a mítoszok a kárpátaljai „kényszersorozásról” és a magyarok harci veszteségeiről
Az utóbbi hetekben a hazai sajtóban rengeteg hír, tudósítás és beszámoló jelent meg arról, hogy Kárpátalján az ukrán hadsereg „kényszersorozza” az ottani magyarokat, és hogy az ukrán kormány szándékosan meghalni küldi a frontra a magyar nemzetiségű katonákat. Az alábbiakban ezeknek a híreknek – pontosabban híreszteléseknek – igyekszem utána járni. Nemrégiben tértem haza egy kárpátaljai kutatóútról, a cikkben ennek tapasztalatait is felhasználom.
A „kényszersorozás” mint dupla fogalomzavar
Érdemes észrevenni, hogy az, aki kényszersorozásról beszél, már a szóhasználattal is manipulálni igyekszik az olvasót. A sorozás mindig, minden esetben kényszer. A sorozás az állampolgárok alkotmányban rögzített honvédelmi kötelezettségére alapul. Mivel kötelességről van szó, ezért definíció szerint kényszer. Ha egy hadsereg nem kényszerrel, hanem önkéntes alapon próbálja meggyőzni az állampolgárokat arról, hogy vállaljanak katonai szolgálatot, az nem sorozás, hanem toborzás. További csavar, hogy hadiállapot idején az ukrán jogrend szerint nem is sorozás, hanem mozgósítás zajlik, ami jóval kiterjedtebb, mint a sorkötelezettség. A sorozást a hadiállapot idejére felfüggesztették.
A „kényszersorozás” kifejezés használata tehát egyrészt biztosan tautológia, hiszen a sorozás kötelező jellege miatt tartalmilag is fölösleges hangsúlyozni a kényszer mivoltát. Mivel pedig a „kényszer” szó erősen negatív töltetű, ezért az, aki a „kényszersorozás” kifejezést használja, már a szóhasználattal befolyásolni igyekszik a közönségét. Másrészt tartalmilag is hibás, hiszen a hadiállapot miatt Ukrajna a hadra fogható férfilakosság szükséges részét mozgósítja, ami jóval több embert érint, mint a sorozás.
Ukrajnában jelenleg a kényszerre alapuló és az önkéntességre építő katonáskodás párhuzamosan működik. Egyrészt a nagy léptékű eszkaláció után, rögtön 2022. február 25-én hadiállapotot vezettek be, amelynek része, hogy az állampolgárokat katonai szolgálatra kötelezhetik, mozgósítva őket. Ennek keretében bizonyos kivételekkel megtiltották a hadköteles férfilakosság külföldre utazását, és számos egyéb korlátozást is életbe léptettek. Mostanra Ukrajna több százezer férfit mozgósított különböző katonai feladatokra, és a folyamat továbbra is zajlik.
Másrészt a hadkötelezettség mellett továbbra is létezik az önkéntes katonai szolgálat lehetősége, akár szerződéses katonaként, akár valamelyik önkéntes területvédelmi egységhez csatlakozva. A Területvédelmi Parancsnokságot 2022. január 1-jén állították fel, tehát nagyjából hét héttel a tavaly februári eszkaláció előtt. Jelenleg ez a szervezet fogja össze a területi alapon szerveződött, teljes mértékben önkéntes katonai alakulatok tevékenységét.
Érdekesség, hogy Ukrajnában már a 2014-es első orosz támadást követően nagy számban jöttek létre különféle önkéntes, paramilitáris alakulatok – ilyen volt többek között az Azov zászlóalj, később ezred –, majd ezeket a következő években teljes mértékben integrálták részben a hadsereg, részben a belügyminisztérium alá tartozó Nemzeti Gárda kötelékébe. A 2022-től hivatalos keretek között megszerveződő, önkéntes területvédelmi alakulatok (ukrán kifejezéssel: teroborona, ez a teritorialna oborona, „területvédelem” közkeletű rövidítése) létrejöttének tehát komoly előzményei vannak.
Nem könnyű pontosan megmondani, ki a magyar Kárpátalján
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már tagja vagy a Körnek?
Itt tudsz belépni.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.