„Honleányok dicsérete” címmel rendezett nőnapi konferenciát a Fiatal Családosok Klubja, a Magyar Női Unió és a kereszténydemokrata Szent István Intézet. A „farsangos” civil szervezet rendezvényének fő célja az volt, hogy erőt adjon „napjaink kihívásaihoz, felmutatva, hogy milyen kiváló honleányok éltek egykoron”.

Az eseményt Király Nóra, a Ficsak alapítója és Újbuda volt fideszes alpolgármestere nyitotta meg, aki többek között arról beszélt, mennyire örül annak, hogy a gazdasági válság ellenére is meg tudták szervezni a sütizéssel és tárlatvezetéssel egybekötött szakmai konferenciát. Beszédében arra is kitért, hogy március 15. közeledtével ezen a napon „el kell gondolkoznunk, hogy mit is jelent nekünk a hazánk, és mit is jelent nekünk Magyarország”. A fideszes politikus végül kiemelte, hogy azokkal a kis dolgokkal, amiket ők, „civilek” csinálnak, azokkal milyen nagy mértékben tudják előrevinni Magyarország boldogulását.

Ahogy arról korábban itt írtunk, a Királyhoz köthető női szervezetek ugyan valóban végeznek civil tevékenységeket, azonban erősen kapcsolódnak a politikai napirendformáláshoz, és folyamatos megjelenési felületet biztosítanak kormánypárti politikusoknak, más szervezeteknek és állami programoknak. Csak tavaly például, a FICSAK 11. kerületi szervezete 15 milliót, a Fiatal Családosok Klubjának Egyesülete 40 milliót, a Mindennapok Női Szemmel Egyesület 40 milliót kapott a Rogán-féle Kabinetiroda szerződései alapján.

Így nem meglepő, hogy Király köszöntője után többek között Nagy-Vargha Zsófia fiatalokért felelős helyettes államtitkár mondott beszédet a Nemzeti Múzeumban tartott eseményen. Nagy-Vargha beszédében Novák Katalin pár nappal ezelőtti felszólalását idézte, amit a köztársasági elnök az ENSZ Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottságának éves ülésén mondott el, kiemelve azokat a gondolatokat, hogy „a hagyományos család, amely a zsidó-keresztény kultúra alapját adja, támadások kereszttüzében áll, ezért meg kell védenünk a családot és a családi értékeket”, illetve hogy „soha nem látott erők dolgoznak azon, hogy a családokat szétszakítsák és eltántorítsák a fiatalokat a gyermekvállalástól”.

A rendezvény később egy kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott, amin a résztvevők többek között megpróbálták megválaszolni a konferencia fő kérdését, hogy mi lehet 2023-ban a honleányok feladata. A Magyar Honvédség két munkatársa, Dr. Varga Annamária alezredes és Manzákné Stefanecz Henrietta ápoló altiszt szerint ma a nők legfontosabb feladata, amivel a leginkább hozzá tudnak járulni a világ működéséhez, hogy saját szaktudásuk mellett a női oldalukkal segítsék munkatársaikat.

„Fontosnak tartom, hogy a férfi katonatársainkat olyan módon támogassuk és erősítsük, amivel ők olyan szinten tudnak kiteljesedni, ami mindenki számára ideális, és segítsük azt, hogy úgy tudjanak teljesíteni, ahogy azt a haza is elvárja tőlük”

- mondta Manzákné Stefanecz Henrietta.

Ezután Puskás Balázs, a Szent István Intézet vezető kutatója beszélt arról, hogy szerinte mennyire furcsa irányt vett napjainkban a feminizmus. Mint elmondta, az utóbbi időben nagyon felerősödött az identitás-feminizmus, ami már a nőiséget is megkérdőjelezi, és szerinte bajban vannak a mai társadalmak, mivel ha valaki „ki meri mondani, hogy nőnek születni jó, legyen az egy popsztár vagy egy világhírű író, őt kiközösítik”.

A beszélgetés utolsó kérdésére, hogy milyen hátrány vagy megkülönböztetés éri ma a nőket a társadalomban, Varga úgy reagált, hogy ő nem haragszik meg egyetlen férfi kollégájára sem, ha előre engedik az ajtóban, illetve azt is megjegyezte, hogy sose értette azokat a cikkeket amik arról szóltak, hogy a nők még mindig kevesebbet keresnek, mint a férfiak, mivel ő a honvédségnél ugyanakkora fizetést kap, mint mindenki más. Dr. Bernek Ágnes geopolitikai szakértő is azt hangsúlyozta, hogy bár régebben létezett egy olyan sztereotípia a tudományos világban, hogy a világpolitika és a geopolitika kérdése nem a nők területe, szerinte ez a hozzáállás az utóbbi 10 évben teljesen megváltozott. Emellett kiemelte, hogy az utóbbi években egyre több a női döntéshozó a világpolitikában és a nagyvállalatok felső vezetésében is.

A kérdés kapcsán csak Dr. Hermann Róbert, a Magyar Történelmi Társulat elnöke jegyezte meg, hogy szerinte még mindig jelentősek a problémák a női egyenjogúság terén. Mint elmondta, hiába választja egyre több nő a tudományos pályát, ezen a területen is még mindig létezik egy üvegplafon, és nagyon messze vagyunk még attól, hogy például a Magyar Tudományos Akadémia élére egy nőt válasszanak meg. Azt is hozzátette, hogy bár lehet, hogy a hadseregnél minden dolgozó egyenlő fizetésben részesül, ez koránt sincs így minden szakmában, ami komoly problémát jelent.

A Ficsak az elmúlt időben több megmozdulással is felhívta már magára a figyelmet. A közintézmények vezetőit például arra kérték, hogy ne tartsanak farsangot az óvodákban és iskolákban, mert az eltereli a gyerekek figyelmét a nagyböjtről, a Jézus kereszthalálára és feltámadására való lelki felkészülés időszakáról, valamint ők adták ki éveken keresztül a „Női lélek férfi szemmel” című propaganda-kiadványt is. Múlt héten pedig bejelentették, hogy azt szeretnék, ha csak a trafikokban lehetne energiaitalt venni, kiskorúaknak pedig még ott sem.