Vétó volt, vagy nem volt vétó?
Ezen vitatkozik a magyar külügyminisztérium a világsajtóval, egyébként Varga Judit igazságügyi miniszter helyett, akinek tárcája nem nyilatkozik az ügyről.
A Bloomberg hírügynökség hétfőn arról számolt be, hogy a magyar kormány megvétózta, hogy az EU kiadjon egy közleményt, amelyben üdvözli, hogy a hágai ICC elfogatóparancsot adott ki Putyin orosz elnök és egy bűntársa ellen, az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök miatt.
A magyar külügy szerint szó sincs vétóról, mert a többi tagállam miniszterei nyugodtan aláírhatták a közleményt, és Joseph Borell EU-s külügyi főképviselő is kiadhatta a sajátját.
Ha a vétó szót köznapi értelmében vesszük, akkor a magyar kormány vétózott, hiszen miatta nem lehetett kiadni egy közös tanácsi közleményt. Ha EU-jogi szempontból elemezzük a helyzetet, akkor valószínűleg nem történt formális vétó, mert nincs nyoma, hogy a tagállamok szavaztak volna a közleményről.
Köröztethették a szöveget, és egyetlen kormány nem értett egyet vele, úgyhogy végül kiadták a többiek a magyarok nélkül, nem EU-s dokumentumként.
Az ICC egy hágai központtal működő nemzetközi bíróság, ami háborús bűnöket hivatott vizsgálni és büntetni. 123 ország közreműködésével létezik, de olyan nagyhatalmak, mint az USA, Oroszország vagy Kína nem fogadják el a joghatóságát. Az ICC 2002 óta működik, és 2012-ben hozott először ítéletet, akkor egy kongói hadúr ellen, aki gyerekkatonákat küldött harcba.
Az ICC a tavaly március eleje óta nyomoz az Ukrajnában elkövetett bűnök feltárásáért. A nyomozást még 2022. március 1-én Litvánia kormánya kezdeményezte, de másnap már csatlakozott a litván előterjesztéshez az összes EU-s tagállam, így Magyarország is.
Az Európai Bizottság tavaly tavasz óta már 10 millió euróval és 40 szakember kölcsönadásával támogatta az ICC ukrajnai nyomozását, és a napokban további 3 millió eurós támogatást is adott. Továbbá hat tagállam létrehozott egy külön nyomozócsoportot (Magyarország nincs köztük), amely az ICC-t segíti a bizonyítékok összegyűjtésében.
A tagállamok vezetői több brüsszeli csúcstalálkozójukon is elkötelezték magukat az ICC támogatása mellett, szorgalmazva a háborús bűncselekmények feltárását. Ez bekerült az idén februári és a tavaly decemberi tanácsi következtetésekbe is, és egyik sem történhetett volna meg Orbán Viktor akarata ellenére.
Magyarország ugyan nem járt élen semmilyen ICC-t érintő kezdeményezésben, de eddig nem is akadályozta az EU-t abban, hogy támogassa a nyomozásokat.
Az ICC múlt pénteken adott ki elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin orosz elnök és kormányának úgynevezett gyermekjogi biztosa ellen. A körözés fő oka, hogy tízezer szám raboltak el gyerekeket az orosz hatóságok Ukrajna megszállt területeiről.
Az ICC-nek nincsenek saját rendőrei, a szervezethez csatlakozó államok szerveire tudnak csak hagyatkozni. Mostantól elvben Putyint lecsukhatnák a világ több mint 120 országában, ha ezek bármelyikébe is betenné a lábát. A német kormány például már jelezte, hogy ők nem késlekednének ezt megtenni, amennyiben az orosz elnök a területükre tévedne. Az elfogatóparancs fő értelme, hogy Putyin mozgásterét csökkentse, esetleges utazásait kockázatossá tegye, ráadásul e kockázat jó eséllyel fennmaradna akkor is, ha az ukrajnai háború befejeződne.
A Bloomberg információja szerint felmerült, hogy az ICC elfogatóparancsára az EU Tanácsa reagáljon, de a közös nyilatkozatot a magyar kormány nem akarta aláírni. Így vasárnap Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője a saját nevében adott ki nyilatkozatot, amiben tudomásul vette az ICC döntését, és hozzátette, hogy ezzel elkezdődött az elszámoltatás, és hogy az EU támogatja az ICC-t a továbbiakban is.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!