Két nap alatt kétszer léptek át a magyar ellenálláson az EU-ban és a NATO-ban

eu
2023 március 21., 13:50
  • Hétfőn az összes EU-s tagállam igazságügyi minisztere aláírt egy nyilatkozatot, amelyben üdvözölték, hogy Hágában körözést adtak ki Putyin ellen. Csak a magyar miniszter aláírása hiányzik.
  • Kedden a NATO főtitkára közölte Szijjártó Péterrel, hogy hiába vétózna megint, meghívja az ukrán kormány miniszterét az április eleji NATO-találkozóra.
  • A magyar kormány konstruktív tartózkodásig jutott az Ukrajnának szánt lőszervásárlás ügyében is, nem tudta megállítani a 2 milliárd eurós beszerzést.

Vétó volt, vagy nem volt vétó?

Ezen vitatkozik a magyar külügyminisztérium a világsajtóval, egyébként Varga Judit igazságügyi miniszter helyett, akinek tárcája nem nyilatkozik az ügyről.

A Bloomberg hírügynökség hétfőn arról számolt be, hogy a magyar kormány megvétózta, hogy az EU kiadjon egy közleményt, amelyben üdvözli, hogy a hágai ICC elfogatóparancsot adott ki Putyin orosz elnök és egy bűntársa ellen, az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök miatt.

A magyar külügy szerint szó sincs vétóról, mert a többi tagállam miniszterei nyugodtan aláírhatták a közleményt, és Joseph Borell EU-s külügyi főképviselő is kiadhatta a sajátját.

Ha a vétó szót köznapi értelmében vesszük, akkor a magyar kormány vétózott, hiszen miatta nem lehetett kiadni egy közös tanácsi közleményt. Ha EU-jogi szempontból elemezzük a helyzetet, akkor valószínűleg nem történt formális vétó, mert nincs nyoma, hogy a tagállamok szavaztak volna a közleményről.

Köröztethették a szöveget, és egyetlen kormány nem értett egyet vele, úgyhogy végül kiadták a többiek a magyarok nélkül, nem EU-s dokumentumként.

Az EU és az ICC

Az ICC egy hágai központtal működő nemzetközi bíróság, ami háborús bűnöket hivatott vizsgálni és büntetni. 123 ország közreműködésével létezik, de olyan nagyhatalmak, mint az USA, Oroszország vagy Kína nem fogadják el a joghatóságát. Az ICC 2002 óta működik, és 2012-ben hozott először ítéletet, akkor egy kongói hadúr ellen, aki gyerekkatonákat küldött harcba.

Az ICC a tavaly március eleje óta nyomoz az Ukrajnában elkövetett bűnök feltárásáért. A nyomozást még 2022. március 1-én Litvánia kormánya kezdeményezte, de másnap már csatlakozott a litván előterjesztéshez az összes EU-s tagállam, így Magyarország is.

Az Európai Bizottság tavaly tavasz óta már 10 millió euróval és 40 szakember kölcsönadásával támogatta az ICC ukrajnai nyomozását, és a napokban további 3 millió eurós támogatást is adott. Továbbá hat tagállam létrehozott egy külön nyomozócsoportot (Magyarország nincs köztük), amely az ICC-t segíti a bizonyítékok összegyűjtésében.

A tagállamok vezetői több brüsszeli csúcstalálkozójukon is elkötelezték magukat az ICC támogatása mellett, szorgalmazva a háborús bűncselekmények feltárását. Ez bekerült az idén februári és a tavaly decemberi tanácsi következtetésekbe is, és egyik sem történhetett volna meg Orbán Viktor akarata ellenére.

Magyarország ugyan nem járt élen semmilyen ICC-t érintő kezdeményezésben, de eddig nem is akadályozta az EU-t abban, hogy támogassa a nyomozásokat.

Borrell a saját nevében fogalmazhatott csak

Az ICC múlt pénteken adott ki elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin orosz elnök és kormányának úgynevezett gyermekjogi biztosa ellen. A körözés fő oka, hogy tízezer szám raboltak el gyerekeket az orosz hatóságok Ukrajna megszállt területeiről.

Az ICC-nek nincsenek saját rendőrei, a szervezethez csatlakozó államok szerveire tudnak csak hagyatkozni. Mostantól elvben Putyint lecsukhatnák a világ több mint 120 országában, ha ezek bármelyikébe is betenné a lábát. A német kormány például már jelezte, hogy ők nem késlekednének ezt megtenni, amennyiben az orosz elnök a területükre tévedne. Az elfogatóparancs fő értelme, hogy Putyin mozgásterét csökkentse, esetleges utazásait kockázatossá tegye, ráadásul e kockázat jó eséllyel fennmaradna akkor is, ha az ukrajnai háború befejeződne.

A Bloomberg információja szerint felmerült, hogy az ICC elfogatóparancsára az EU Tanácsa reagáljon, de a közös nyilatkozatot a magyar kormány nem akarta aláírni. Így vasárnap Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője a saját nevében adott ki nyilatkozatot, amiben tudomásul vette az ICC döntését, és hozzátette, hogy ezzel elkezdődött az elszámoltatás, és hogy az EU támogatja az ICC-t a továbbiakban is.

Hétfőn Varga nélkül gyűltek össze a miniszterek

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!