Dezinformáció, Orbán és unatkozó gémerek - Minden, amit a kiszivárgott Pentagon-dokumentumokról eddig tudunk

külföld
2023 április 12., 06:02

Múlt héten egy halom dokumentum jelent meg a „Minecraft" videojáték Discord szerverén, Twitteren és Telegramon, majd a Washington Post címlapján, amik az amerikai titkosszolgálat bizalmas jelentéseinek tűntek. Majd kiderült, hogy tényleg azok: a Pentagon által összeállított hírszerzési és műveleti tájékoztatók, érzékeny iratok az ukrajnai háborúról, Kínáról, az Egyesült Államok ellenségeiről és szövetségeseiről, sőt, még Orbán Viktor neve is feltűnik az amerikai titkosszolgálat egyik legnagyobb szivárogtatási botrányában.

A mostani Pentagon-ügy befogadói oldalról abban különbözik a korábbi szivárogtatásoktól, hogy már közel sem mindent hiszünk el, amit a médiában, főleg a közösségi médiában látunk. Teljes joggal: a New York Timesnak tisztségviselők ugyan elismerték, hogy az iratok nagy része valódi, egy katonai elemző szerint például a szárnyra kapott ukrajnai háborúval kapcsolatos dokumentumok bizonyos elemeit úgy módosíthatták az eredetikhez képest, hogy enyhítsék az orosz és túlbecsüljék az ukrán veszteségeket. Tehát attól, hogy valami autentikusnak tűnik, még egyáltalán nem biztos, hogy valódi is.

Ellenoffenzíva, lehallgatás, dezinformáció

Az időzítés azért is érdekes, mert az ukránok a közeljövőben nagy offenzívára készülnek, a jelentéseket ráadásul először oroszbarát körök tették fel a világhálóra. Lehet, hogy az ellenséges hírszerzés szivárogtatja őket, és publikálás előtt megváltoztatják az akták tartalmát, hogy aláássák Washington vagy Kijev nemzetbiztonsági érdekeit - a néha egészen primitívnek tűnő hamisításokon túl mégsem kizárt, hogy az eredeti forrás egy amerikai volt, aki hozzáfért hírszerzési információkhoz.

A kiszivárgott, február végére és március elejére datálható titkos jelentésekből kiderül például, hogy

  • Az ukrán légvédelem május elejére kifogyhat a szovjet időkből származó S-300-as légvédelmi rendszerhez szükséges rakétákból, amelyekkel a városokat és egyéb civil infrastruktúrát is célzó orosz drónokat lődözték az ukránok, és amikből annyi jön, hogy az eddig kapott nyugati légvédelmi rendszerek egyszerűen nem bírnának el velük.
  • Összesen 97, NATO-országok különleges egységeiben szolgáló katona van Ukrajnában - 50 brit, 17 lett, 15 francia, és 14 amerikai -, akik valószínűleg az ukrán haderő kiképzésével foglalkoznak.
  • Az amerikai titkosszolgálatok sokkal alaposabban le tudják hallgatni az orosz katonai vezetés tagjait, mint azt talán maguk az oroszok is gondolták.

Az orosz fél számára nehéz lehet eldönteni, hogy melyik nyilvánosságra került információ kínosabb: ez, vagy az, hogy a Pentagon számításai szerint nagyjából 35-40 ezer orosz katona veszthette életét az ukrán fronton, további 40 ezer pedig megsérülhetett. Az emberveszteség mellett a technikai veszteség is jelentős, az amerikaiak információi szerint már kétezer orosz tank veszett oda a háborúban, a fronton pedig csak 419 működő orosz harckocsi maradt. Nem is csoda, hogy a Telegram orosz propagandaoldalain ezeket az adatokat meghamisítva közölték.

Bahmut ukrán védői Sz60-as légvédelmi ágyúval lövik az orosz állásokat 2023. március 20-án.
photo_camera Bahmut ukrán védői Sz60-as légvédelmi ágyúval lövik az orosz állásokat 2023. március 20-án. Fotó: Aris Messinis/AFP

Viszont számos olyan információ is napvilágra került, ami segítheti az orosz csapatokat. A kiszivárogtatott információk között van például, hogy az egyes ukrán alakulatok hogyan állnak lőszerrel, páncélozott járművekkel, és hogy hány rakétát lőnek naponta az orosz állásokra. A kiszivárgott anyagok nem tartalmazzák a tervezett ukrán ellenoffenzíva haditervét - legalábbis az alapján, ami eddig megjelent. Viszont az Economist cikke szerint ennyi információ segítségével az orosz katonai hírszerzés már jó eséllyel be tudja azonosítani, melyik ukrán alakulatok vezetnék az offenzívát, ezeknek az alakulatoknak a mozgását figyelve pedig ki tudják találni, hol és mikor lendülnének támadásba az ukrán erők. Ráadásul a hadműveletet vezető alakulatok főhadiszállásait is célba vehetik, hogy ezzel akadályozzák az ukrán terveket. Az ukrán vezetés azt egyelőre tagadja, hogy az offenzívát újra kellett volna tervezni a kiszivárogtatás miatt, annak részletei pedig amúgy is változhatnak.

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!