• A norvégokkal lyukra futott a kormány, a svájciakkal viszont sikerült megállapodni a keleti EU-tagoknak szánt támogatásról.
• A korábbi körrel ellentétben most nem lesz olyan része a svájci alapnak, amit civilek oszthatnának szét civilek közt.
• A norvégok azért álltak el a támogatástól, mert a magyar kormány keresztbe feküdt a független, állítólag „sorosista” pénzosztóknak.
• Mindez az évekig tartó Norvég Alap-ügy után.
• A svájciak ígérik: figyelni fognak, és közbelépnek, ha baj van.
• A civileket bevonják a tanácsadó bizottságokba, csak még senki sem tudja, pontosan kiket és hogyan.

87,6 millió frankot, mostani árfolyamon majdnem 34 milliárd forintot küld Svájc a következő években Magyarországra. Ezt a magyar állam további hatmilliárddal egészíti ki.

A legtöbb pénzt a vízhálózat korszerűsítésére szánják (6,5 milliárd forintot), ezenkívül hét fejlesztési programot jelöltek ki:

• mikro-, kis- és közepes vállalkozások támogatása (5,2 milliárd)
• energiahatékonyság, megújuló energiaforrások (4,7 milliárd)
• kutatás és innováció (4,2 milliárd)
• kisebbségek és hátrányos helyzetű csoportok (4 milliárd)
• szakképzés (3,6 milliárd)
• egészségügy és szociális védelem (3,2 milliárd)
• emberkereskedelem elleni küzdelem (800 millió)

A megállapodást tavaly novemberben írta alá Navracsics Tibor miniszter a svájci nagykövettel, de a pályázati felhívásokat még nem tették közzé. Először 2023 második negyedévére, majd második félévére ígérték őket.

Svájc nemcsak minket támogat, hanem az összes 2004 után csatlakozott uniós tagállamot. Így volt ez 2012 és 2015 között is, amikor 130 millió frank érkezett hozzánk.

Ezzel járulnak hozzá a svájciak az európai gazdasági és szociális egyenlőtlenségek mérsékléséhez, cserébe nagymértékben részesülnek az uniós közös piac előnyeiből. A mostani körben a déli államoknak is küldenek pénzt, amit a migráció kezelésére fordíthatnak.

Az előző támogatási ciklusban a pénz egy részét (kevesebb mint 5 százalékát) civil szervezetek osztották szét Magyarországon. Ilyen most nem lesz, mindent kormányzati szervek intéznek.Ahhoz, hogy megértsük a változás jelentőségét, foglalkoznunk kell az első svájci támogatási időszakkal és a Norvég Alappal is.

A norvégok nem mentek bele

Norvégia hasonló rendszerben segíti a keleti tagállamokat, itt is túl vagyunk egy támogatási cikluson. Ők az újabb körben is elkülönítettek volna egy kisebb részt a civilek számára, és ragaszkodtak hozzá, hogy ezt kormányfüggetlen szervek kezeljék. A magyar kormány elvileg belement, de hónapokig nem tudtak megállapodni, kire bízzák a pénzt. A norvég külügyminiszter végül azt mondta, a magyarok nem fogadták el a legjobbnak ítélt jelentkezőt, ezért Norvégia 2021-ben visszavonta a teljes támogatást. Azt is, amit a kormány osztott volna szét, így 77 milliárd forinttól esett el az ország.

A norvégok a korábbi években tanultak az illiberális leckéből: 2014-ben a frissen újraválasztott Orbán-kormány támadást indított a norvég civil alap ellen, mondván, a skandináv ország LMP-közeli szervezeteket támogat, így akar beleszólni a magyar belügyekbe.

A civil pályázatokat az Ökotárs Alapítvány által vezetett konzorcium kezelte, őket azzal vádolták, hogy szabálytalanul osztják a pénzt. Hamarosan rendőrök szálltak ki az Ökotárs irodájába, iratokat foglaltak le, és elvitték Móra Veronikát, a szervezet vezetőjét. Az ügyészség egy évvel később nem talált törvénytelenséget, majd kiderült, hogy személyesen Orbán Viktor adott utasítást az ellenőrzésre.

Ekkoriban futott az első svájci alap is, amiben szintén az Ökotárs-konzorcium kezelte a civil pénzeket. A kormányzati ellenőrzés miatt hónapokra leálltak a kifizetések, és végül mindenki belement, hogy Svájc inkább a kormány által felügyelt Széchenyi Programirodának utalja a pénzt.

Ez nem jelentette azt, hogy az Ökotársat és partnereit kiszorították volna a rendszerből. Végül még a kormány is szépeket írt róluk, a Miniszterelnökség 2017-es kiadványa szerint „a konzorcium tagjai (...) sok segítséget nyújtottak az érintett szervezeteknek. (...) Ennek is köszönhetően közel az összes projekt eredményesen befejeződött.” (A civilek összefoglalójából kiderült, hogy a támogatott projektek fele erősen megérezte a kifizetések felfüggesztését.)

Norvégügyben is elsimult a konfliktus. 2017-ben – amikor a kormány inkább a menekültellenes kampányra koncentrált – a Miniszterelnökség kitüntette a konzorcium tagjait a norvég civil alap eredményes bonyolításáért.

Amikor 2021-ben, a második körben megfeneklettek a norvég tárgyalások, a kormány visszatért a korábbi állásponthoz: „a Soros György által támogatott Ökotárson kívül bárkit” elfogadnának a civil alap lebonyolítójának, „Norvégia viszont ragaszkodott a Soros-szervezethez”.

Svájc: beszélünk a norvégokkal, de magunk döntünk

Ilyen előzmények után fogadták el a svájciak, hogy a második támogatási időszakban egyetlen forintról se döntsenek kormányfüggetlen civilek.

Megkérdeztük a nagykövetséget, figyelembe vették-e, hogy Norvégia épp azért állt el a támogatástól, mert a kormány keresztbe feküdt a legjobbnak ítélt független konzorciumnak. Ráadásul Svájc akkor írta alá az új megállapodást, amikor az uniós források egy részét jogállamisági problémák miatt nem adják oda Magyarországnak.

Azt írták: „Svájc rendszeres eszmecserét folytat az Európai Bizottság és az EGT/Norvég Mechanizmus képviselőivel. Svájc azonban önállóan dönt a partnerországoknak nyújtott támogatásáról. Az együttműködés alapja a közösen elfogadott elvek, amelyeket a kétoldalú végrehajtási megállapodásokban rögzítenek.”

Irodát nyitottak Budapesten, ami „napi szinten tudja figyelemmel kísérni a magyarországi fejleményeket”. A nagykövetség szerint ha nem tartják be az alapelveket (hatékony irányítás, a források megfelelő felhasználása, tisztességes és nyílt verseny), akkor „Svájc megfelelő intézkedéseket hozhat”.

„A magyar fél köteles a program alakulásával kapcsolatos minden fontos információt megosztani, valamint a program honlapján közzétenni minden program- és projektfelhívást és pályázatot. (...) A költségeket csak azt követően téríti meg Svájc, hogy a kiadásokat ellenőrizte és jóváhagyta. Ha szabálytalanság gyanúja merül fel, mind Magyarországnak, mind Svájcnak lehetősége lesz a kifizetés leállítására.”

Majd bevonják a civileket, csak nem úgy

Svájc minden támogatott országgal külön szerződést köt, amiben meghatározzák, milyen keretek közt milyen célokra költik a pénzt.

Bulgáriában és Romániában például lesz civil alap, amit független szervezetekre bíznak. Lengyelországban az önkormányzatok nagy részét tömörítő Lengyel Városok Szövetsége irányítja a településfejlesztési programot.

A nagykövetség nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy a magyar egyeztetések során felmerült-e a civil alap kérdése, és ha igen, akkor kinek a kezdeményezésére maradt ki.Az általánosságoknál maradva azt írták, mindkét fél „egyetértett a civil szervezetek bevonásának lehetőségével azokba a tematikus programokba, amelyekben az releváns”.

Hozzátették, csak a támogatott országok harmadában indítanak külön programot civilek számára.

„A civil szerepvállalás előmozdítására irányuló megközelítések különböző formákat ölthetnek, és azokat az adott körülményekhez kell igazítani. A civilszervezetek bevonását bizonyos programokba, hogy szakértelmükkel és tapasztalataikkal partnerként járuljanak azok végrehajtásához, mindkét fél előnyösebbnek és fenntarthatóbbnak tartotta, amivel nagyobb rendszerszintű hatást lehet elérni a magyarországi környezetben” – írták.

Vagyis a svájciak és a magyarok is úgy látták, jobb lesz, ha külön civil alap helyett a fejlesztési programokba vonják be a civileket. A kérdés: hogyan?

Beülhetnek a tanácsadó bizottságokba

A kormányrendelet alapján a civilszervezetek a tanácsadó bizottságokhoz csatlakozhatnak.

Ilyen testületeket a Miniszterelnökség hozhat létre – feltételes módban – a cikk elején felsorolt támogatási programok mellett, hogy értékeljék a pályázati felhívást és utólag vizsgálják az eljárást. „A civil társadalom és a magánszektor képviselői” mellett csupa kormányzati szervek, hatóságok és felsőoktatási intézmények delegálhatnak tagokat. Svájc megfigyelőt küldhet.

Egyelőre nem tudni, mi alapján választják ki a tagokat, hányan lesznek összesen, és hogyan érvényesülhetnek a civilek szempontjai, ha kisebbségben vannak.

A nagykövetség válasza szerint Magyarország határozza meg a kiválasztás módját, amit Svájc ellenőrizni fog. „(...) a tanácsadó bizottságok összetételének tükröznie kell a különböző érdekek kiegyensúlyozott, egymást kiegészítő és változatos képviseletét egy-egy tematikus területen. A magyar hatóságoknak konzultálniuk kell Svájccal a tanácsadó bizottság összetételéről.”

Miniszterelnökség: szólunk annak, akit érint

Az Egalipe Hálózat – ami romákkal foglalkozó szervezeteket tömörít – heteken keresztül próbált információkat kicsikarni az illetékes magyar hivataloktól. (Az Egalipe tagja az Autonómia Alapítvány, ami korábban benne volt a svájci és norvég civil alapot irányító Ökotárs-féle konzorciumban.)

Nun András, az Autonómia Alapítvány vezetője arról érdeklődött, pontosan hogyan vehetnek majd részt a civilek a pályázati felhívások kidolgozásában vagy a projektek értékelésében. A nyilvánosságra hozott levelezés alapján hiába kezdeményeztek személyes találkozót, sőt írásban sem kaptak érdemi válaszokat.

A tanácsadó bizottság részleteiről sem árultak el semmit. Annyit írtak, hogy a Miniszterelnökség dönti el, kiket vonnak be, és ha aktuális lesz, értesítik a kiválasztottakat.

Ez nem pusztán presztízs- vagy befolyáskérdés a civilek számára. A kiírásokba könnyű beleírni olyan feltételeket, amik kapásból kizárják a kormány számára ellenszenves szervezeteket. Előnyben részesíthetik például azokat, akik korábban részt vettek már valamilyen állami programban. Vagy gyorsaság alapján is rangsorolhatnak, ami nincs tekintettel a szakmai minőségre.

Mi is küldtünk kérdéseket a Miniszterelnökségnek, de nem válaszoltak.

Mi lesz a pénzből?

Bár a pályázatokat még nem írták ki, a programok céljait többnyire elég konkrétan meghatározták.

Az egészségügyi program egyik felét a hospice-palliatív, vagyis halálos betegek ellátásának fejlesztésére fordítják. Ezenkívül az Országos Mentőszolgálaton keresztül akarnak elsősegélynyújtó oktatási hálózatot létrehozni.

A kisebbségekről szóló programban segítenék a romák hozzáférését online szolgáltatásokhoz.

A szakképzésben pályaorientációs programot indítanak a diákok számára, és továbbképzést szerveznek az oktatóknak.

A kutatási és innovációs programból fejlesztik a szegedi lézerközpontot, vállalkozásokat és kutatókat támogatnak.

Az emberkereskedelem elleni programban kommunikációs kampányt indítanak, fejlesztik a védett szálláshelyeket, terápiás intézményeket hoznak létre a kiskorú áldozatok számára. (Itt külsős szereplőket, védett házakat, gyermekek átmeneti otthonait és civilszervezeteket is bevonnak a lebonyolításba.)

Az energiaprogram geotermikus fejlesztéseket tartalmaz.