Rendkívüli biztonsági intézkedések mellett készülnek Oroszországban az idei Győzelem napjára, az emléknapra, melyen a náci Németország felett aratott 1945-ös győzelmet ünneplik. A nagyszabású katonai parádéval kísért ünnep fontos volt a szovjet időkben is, és fontos Vlagyimir Putyin számára is, aki előszeretettel kapcsolja össze a Nagy Honvédő Háború narratíváját napjaink történéseivel, különösen az Ukrajna ellen indított „különleges katonai hadművelet” kezdete óta.

Az Ukrajna ellen indított háború már a tavalyi május 9-ei felvonulásoknak is rendkívüli körítést adott: hetekkel az esemény előtt még sokan arra számítottak, hogy Putyin majd a győzelmet jelentheti itt be, és véget is érhet a háború (Ferenc pápa szerint Orbán Viktor is erre számított korábban), majd amikor látszott, hogy az orosz villámháborús tervek összeomlottak, akkor felmerült, hogy az orosz államfő tömeges mozgósítást hirdethet. Végül ez sem történt meg, Putyin az óriási Z-betűk előtt parádézó katonák felvonulása után korábban már sokszor hangoztatott érveivel próbálta igazolni az Ukrajna ellen indított támadást, alapvetően a Nyugatot hibáztatva a történtekért.

És bár a háború tavaly májusban sem alakult már úgy, ahogy Moszkvában eltervezték, azóta még nagyobbat változott a helyzet: az orosz hadsereg jó ideje érdemi eredmények nélkül szenved el jelentős emberveszteségeket Ukrajnában (Bahmutot lehet, hogy lassan tényleg elfoglalják hatalmas áldozatok árán, de ez leginkább csak szimbolikusan, nem stratégiailag fontos), a hadsereg vezetése és a befolyásos zsoldosvezér egymást gyalázzák a nyilvánosság előtt, közben a nyugati szankciók egyre komolyabb csapást jelentenek az orosz gazdaság számára. És ehhez jönnek még a legújabb biztonsági fenyegetések, azaz hogy az ukránok egyre inkább képesek orosz területeken csapásokat végrehajtani.

Ennek következtében legalább 21 városban döntöttek úgy, hogy egyszerűen lefújják az idei Győzelem napját. A Moscow Times összesítése szerint elsősorban az ukrán határhoz közel fekvő települések döntöttek az ünnepség elhalasztása mellett, több helyen ugyanis dróntámadásoktól vagy egyéb szabotázsoktól tartottak. De a rendezvények lemondása nem korlátozódott csak a nyugati határ környékére, a lap tud szibériai településről is, ahol szintén biztonsági okokra hivatkozva marad el a parádé.

Az észt határhoz közel fekvő Pszkovban és Velikije Lukiban pedig „etikai” érveket hoztak fel: a városvezetés szerint a tűzijáték hangja megrémíthetné a környéken lábadozó sebesült katonákat.

Moszkvában is a szokottnál sokkal komolyabb biztonsági lépésekkel készülnek, a Vörös teret már két héttel előre teljesen lezárták, a parádé idején pedig repülési tilalom lesz érvényben Moszkva és Szentpétervár régiójában. A feszültséget növelte a Kreml elleni rejtélyes, meghiúsított múlt heti dróntámadás, melynek elkövetésével Moszkva előbb az ukránokat, majd már egyenesen az amerikaiakat vádolta. Mindkét kormány tagadta, hogy közük lenne a történtekhez, és vannak többen, például Timothy Snyder történész, akik szerint simán elképzelhető, hogy az oroszok által véghez vitt áltámadást láthattunk. Ezzel szemben a legerősebb érv, hogy az orosz állam legfontosabb épületénél felrobbanó drónokról készült felvételek egyszerűen túlságosan kínosak Moszkva számára, ezért nem lehetett érdekük az áltámadás végrehajtása. Hogy mi történt pontosan, azt jó darabig vélhetően még nem fogjuk megtudni, de az biztos, hogy a képsorok sokat hozzátettek az idei Győzelem napját körbelengő paranoiához.

Fontos változás idén, hogy elmarad a Halhatatlan Ezred moszkvai felvonulása. Ez alapvetően egy alulról jövő kezdeményezésként indult 2011-ben: mivel évről évre egyre kevesebb világháborút megjárt veterán vett részt a Győzelmi napi felvonulásokon, helyettük a gyerekek és unokák kezdték el hordozni a meghalt rokonuk fényképét a felvonulásokon, ám az eseményt hamar elfoglalta a politika, és egy idő után már Putyin is ott menetelt a rokonok között. Tavaly már az akkor Ukrajnában harcoló orosz katonák is ott meneteltek a Halhatatlan Ezred résztvevői között, világos párhuzamot vonva a második világháború és a „különleges katonai hadművelet” közé, idén viszont már semmiféle menetelés nem fért bele, az egész eseményt törölték. A Wall Street Journal újságírójának elemzők azt pedzegették, hogy ennek nem feltétlenül biztonsági okai voltak, inkább a szervezők nem akarták kockáztatni, hogy bármi ne az előzetes forgatókönyvek szerint alakuljon majd kedden.

A felvonuláson az orosz védelmi minisztérium szerint több mint 10 ezer katona fog részt venni, de az elmúlt napokban akadtak, akik e számmal kapcsolatban is kételkedni kezdtek: bár Moszkva nem hozta még nyilvánosságra a háborús veszteségeit, tudni, hogy minimum sok tízezer embert veszíthetett már el az Ukrajna ellen indított háború kezdete óta, és a fronton folyamatosan kénytelenek zsoldosokra, például a börtönökből toborzó Wagner embereire támaszkodni. A Guardian pedig arról írt, hogy különösen érdemes lesz figyelni a kisebb városokban megtartott parádékat: a lapnak nyilatkozó elemző szerint mivel az összes szerződéses katona Ukrajnában lehet, lesznek régiók, ahol vélhetően majd különféle kisegítő személyzettel kell feltölteni a meneteket.

A moszkvai polgármesteri hivatal név nélkül nyilatkozó tisztviselője pedig arról beszélt a lapnak, hogy olyan idegesség előzi meg az idei ünnepséget, melyhez hasonlót még sosem tapasztalt. Az azonban fel sem merült, hogy lefújják a felvonulást, hiszen ez rendkívül fontos esemény Putyin számára, ráadásul lehetőség, hogy erőt mutasson belföldön. De a megváltozott körülményeket jelzi, hogy Putyin idén személyesen tárgyalt a Győzelem napjának előkészületeiről a biztonsági tanácsával.

„Putyin számára messze ez a legfontosabb esemény az évben. Az egész legitimációját ebből a felvonulásból származtatja, magát a náci Németországot legyőző hadsereg közvetlen utódjaként beállítva” – mondta el Andrei Kolesnikov, a moszkvai elemzőközpont, a Carnegie Endowment for International Peace munkatársa.

És mindezek mellett ott van még az is, hogy Moszkvában a beszámolók szerint sokan számítanak arra, hogy május 9-én indulhat meg az ukránok régóta várt ellentámadása. Ezzel kapcsolatban persze konkrétumokat nem tudni, inkább csak az általános hangulatról árulkodik, ahogy sokan összekötik az orosz vezetésnek olyannyira fontos ünnepnapot az esetleges ukrán támadások kezdetével.

Mindenesetre Moszkva egy nappal a Győzelem napja előtt heves támadásokat indított ukrán városok ellen, hétfőre virradóra rakétákkal és drónokkal is lőtték a fővárost, és számítani lehet arra, hogy a támadások folytatódni fognak kedden is.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben bejelentette, hogy Ukrajnában a jövőben május 8-a lesz a Győzelem napja, hasonlóan Európa számos országához: a náci Németország feltétel nélküli megadását kimondó dokumentumot ugyanis eredetileg 1945. május 7-én írták alá, és közép-európai idő szerint május 8-án 23.01-kor lépett életbe. Ekkor viszont Moszkvában már május 9-e volt, így a Szovjetunióban, majd az utódállamokban 9-ére esett az ünnep.

Zelenszkij a beszédében Putyin Oroszországát Hitler Németországához hasonlította, és arról beszélt, hogy a Kreml a nácikhoz hasonlóan pusztít és akar rabszolgasorba taszítani másokat, de nem fognak sikerrel járni. Az ukrán elnök által beterjesztett törvénymódosítás nyomán a jövőben Ukrajnában május 8-a lesz az emlékezés és a győzelem napja, míg május 9-e Európa napja lesz.