Félórás interjút adott a Különféle emberek című műsornak Kirilo Budanov tábornok, az ukrán katonai hírszerzés vezetője. (Akinek a neve számtalanszor forgott a nemzetközi és a magyar sajtóban is, legutóbb néhány nappal ezelőtt, amikor a Pentagon-iratok alapján megszellőztették: Jevgenyij Prigozsin Wagner-alapító alkut ajánlott az ukránoknak, azzal, hogy amennyiben feladják a hónapok óta ostromlott Bahmutot, kész információkat átadni az orosz hadsereg bizonyos egységeinek pozícióiról. A vonal másik végén ez ügyben Budanov lett volna, az érintettek persze jobbára cáfoltak.)

A friss Budanov-interjúban legalább négy kifejezetten fontos téma merült fel, ezeket a Meduza emelte ki mondandójából. A tábornok arra a kérdésre, hogy az olyan orosz propagandisták, mint Margarita Szimonjan, az RT vezérigazgatója, vagy Vlagyimir Szolovjov tévés műsorvezető, az ukrán hírszerzés célpontjainak tekinthetők-e, azt válaszolta, „mondjuk úgy, hogy nagyon sok embert elkaptunk már”. „Voltak esetek, amelyek nyilvánosságra kerültek, amelyekről értesült a közvélemény” – magyarázta, de hozzátette, amennyiben viszont konkrét neveket hozna szóba bárki, kénytelen lenne úgy válaszolni, ahogy a világ bármelyik szolgálata hasonló esetben, azaz az adott információt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudná.

Az elmúlt hónapokban legalább három, kimondottan nagy visszhangot kiváltó merénylet történt Oroszországban, amelyeknek háborúpárti személyek estek áldozatául. Előbb Alekszandr Dugin történész-ideológus lányát, Darja Duginát robbantották fel az autójában, majd Vladlen Tatarszkij katonai bloggert gyilkolták meg bombával egy szentpétervári kávézóban, végül Zahar Prilepin író volt a célpont, ő túlélte az akciót, ám a sofőrje meghalt. Az oroszok minden esetben az ukránokat vádolták e cselekmények megszervezésével, akik azonban „hivatalosan” nem vállalták a felelősséget.

Beszélt Budanov a műsorban a háború további esélyeiről is. Azt mondta, Oroszország támadó képességei teljes mértékben kimerültek, védekező potenciálját ellenben komolyan kell venni. Jelentős mértékben kiépítették a védvonalakat a megszállt területek határai mentén, de ez már nem az a hadsereg, amely újabb területek elfoglalását tervezhetné. Budanov szerint jelenleg 370 ezer orosz katona van Ukrajnában, mellettük még 20 ezer ember az orosz Nemzeti Gárda, valamint további 7 ezer különböző félkatonai szervezetek részéről.

A tábornok kimondottan hatékonynak nevezte a Wagner csoportot, ám az Orosz Föderáció védelmi minisztériuma alá tartozó egységek éppen ellenkező képet mutatnak szerinte. Budanov úgy látja, az orosz hadvezetés merő irigységből el szeretné törölni a Wagnert a föld színéről. Azt mondta, Jevgenyij Prigozsin védelmi minisztérium elleni verbális támadásaiban nincs semmi trükk, ez nem a szervezett információs-pszichológiai hadviselés része, nem elterelő művelet, a konfliktus abszolút valós. "A legfélelmetesebb, hogy amit Prigozsin mond, annak a 80 százaléka a tiszta igazság” – állította Budanov.

A beszélgetés negyedik érdekes eleme az volt, amit a kémfőnök Fehéroroszország szerepéről mondott. „Alekszandr Lukasenko, tetszik ez nekünk, vagy sem, nem idióta – fogalmazott –, egyáltalán nem akarja, hogy február 24-e megismétlődjön.” Budanov úgy látja, az oroszok nem voltak kíváncsiak a fehérorosz elnök-diktátor véleményére, ő pedig levonta ebből a megfelelő következtetéseket. Fehéroroszországból már régóta nem támadják Ukrajnát, és ez „bizonyos komplex cselekvéseknek” köszönhető. A kommunikációt ukrán részről Jevhen Sevcsenko képviselő koordinálta, a cél az volt, hogy Belarusz ne legyen aktív szereplője a háborúnak. Azután se indulhasson onnan újabb invázió, hogy „az oroszok már megfutamodtak”. A kémfőnök kijelentette: jelen állás szerint ilyesmire nem is kell számítani.