A pénteki diáktüntetésen az őszi tiltakozáshullámhoz hasonlóan nagyobb tömeg vonulhat utcára, miután az elmúlt hetekben a Karmelita előtt kordont bontó diákokat könnygázzal és botozással oszlatta a rendőrség. A tüntetést szervező Egységes Diákfront (EDF) képviselője és Pankotai Lili arról beszélt a 444-nek, hogy a történtek lendületet adhatnak az oktatás helyzetéért, a bosszútörvény ellen folytatott tiltakozásoknak.

Gajzágó József, az EDF elnökségi tagja szerint a rendőrség erőszakos fellépése olyan embereket is feldühített, akik eddig nem feltétlenül álltak ki az oktatás ügyéért. Szerinte ezt csak fokozza, hogy a Várban a tüntetők meghatározó része hozzá hasonlóan 16-18 éves középiskolás volt. Jól példázza a rendőrök - jogvédők szerint is aránytalanul - agresszív fellépését a 17 éves Hidász Máté esete is, mondta. A szintén EDF-tag kiskorúnak a május 3-i tüntetésen közvetlen közelről, egyenesen a szemébe fújták a könnygázt, megbilincselték, majd hajnali 4-ig benntartották a Gyorskocsi utcai rendőrségen. Gajzágó szerint ez magyarázatot ad arra, hogy az előzőekhez képest a pénteki tüntetésre többször annyian jelezték érdeklődésüket a Facebookon.

Azt azért hozzátette, hogy a hivatalos tüntetés a Kossuth tértől az Oktogonig tart, hogy mi történik a bejelentett esemény után az eddig is, és ezután is a résztvevők egyéni döntésén múlik.

Ha a tömeg végül amellett dönt, hogy felmegy a Várba, az EDF tagjai azt tudják tenni, hogy az eddigi tapasztalatok alapján megpróbálnak figyelni az emberek épségére, mondta Gajzágó. „A kormány által irányított rendőrség feladata lenne, hogy ügyeljen a tiltakozók épségére, de nekik ez jól láthatóan nem szempont, ezért ezt nekünk kell megoldani” - mondta.

Pankotai Lili - akinek egy őszi tüntetésen elmondott beszéde miatt kellett iskolát váltania - úgy látja, hogy a Karmelitánál történt kordonbontásig a tanárok és a diákok több mint egy éven keresztül próbálkoztak a megszokott eszközökkel hatást gyakorolni a kormányra, miközben az azzal számol, hogy a tüntetők elfáradnak, majd egy idő után elhal az ellenállás. „A tiltakozás hagyományos formája, mint láttuk, egy hibrid rezsim esetében nem működik. Egy diktatúrával szemben erőszakkal lépnek fel az emberek, egy demokratikus országban a szabadságjogaik szerint. Egy hibrid rendszerben pedig a tiltakozás új és újabb eszközeihez kell nyúlni, váratlan akciókat szervezni, közben pedig edukálni és motiválni az embereket” - mondta.

Szerinte „látni kell azt, hogy bármennyire is támogatják az emberek az ügyet, amit képviselünk, a 21. században rendkívül sok impulzus ér minket, és ha a kormány még csak kommunikálni sem hajlandó velünk, ehelyett inkább elnyomó intézkedésekkel válaszol, és arra vár, hogy kifáradjunk, akkor valóban apátiába tud fordulni az ellenállás. Ez nem maga a tüntetés ereje vagy célja miatt van, szimplán így működünk mi, emberek. Úgy gondolom, hogy ezt felismertük, változtattunk és eszerint választottunk új stratégiát.”

Pankotai szerint az erőszak egy olyan vörös vonal, amit soha nem szabad átlépni. Ezzel egyidőben viszont a cél, amiért küzdenek olyan fontos, hogy nem elég, ha szép beszédeket mondanak a tüntetéseken. „Így idáig annyit értünk el, hogy a nyakunkba kaptuk a teljességgel elfogadhatatlan státusztörvényt. Ezzel a hatalom átlépett egy határt: már messze nem csak az oktatási rendszerről van szó, a tanárok jogainak szélsőséges korlátozásával a demokrácia maradványait akarják lerombolni" - fogalmazott.