A magyar uniós elnökség elhalasztásának lehetőségeiről is szó esik az EU-ügyekért felelős miniszterek keddi tárgyalásán, írja a Politico. A lap szerint a résztvevők egyelőre azt próbálják felmérni, mennyire nyitottak a többiek az ilyesfajta szankciókra.

Petri Sarvamaa néppárti európai parlamenti képviselő azt mondta, ebben az időszakban különösen fontos, hogy olyan ország töltse be a soros elnöki tisztséget, amely az Oroszországra kivetett szankciók és az Ukrajnának nyújtott támogatás ügyében is képes biztosítani az együttműködést a tagállamok között. A finn politikus kétségesnek tartja, hogy Magyarország megfelel-e ennek az elvárásnak.

Karoline Edstadler osztrák EU-ügyi miniszter szerint az elnökség „lehetőséget teremt Magyarország számára, hogy megmutassa, sőt, meg kell mutatnia, hogy Európa-párti, és képes nem csak a saját érdekeit nézve, hanem az EU érdekében előmozdítani a közös ügyeket” - idézi az MTI.

Anna Lührmann uniós ügyekért felelős német államtitkár is az elnökséggel kapcsolatos kétségeiről és Magyarország elszigeteltségéről nyilatkozott. Wopke Hoekstra holland külügyminiszter szintén „kellemetlen érzésről” beszélt. ”Ezzel mindannyian így vagyunk.”

Az Európai Parlament június 1-jei plenáris ülésén újabb állásfoglalást készül elfogadni a magyarországi jogállamiság helyzetéről és a befagyasztott uniós forrásokról, az ötpárti határozat pedig megkérdőjelezi, hogy Magyarország képes lesz-e hitelesen ellátni az uniós tanács soros elnöki tisztségét jövőre, miközben folyamatosan megsérti a szövetség alapvető értékeit.

Varga Judit igazságügyi miniszter szerint „azok közül, akiknek valóban osztottak lapot, fel sem merült” annak a gondolata, hogy Magyarország ne töltse be a neki járó tisztséget.

Az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége koordinálja az intézmény jogalkotással kapcsolatos tevékenységét, képviseli a többi uniós szervvel fenntartott kapcsolattartást. Magyarország jövő júliustól hat hónapon át ülne a székben.

A keddi tanácskozáson részt vesz Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztos is, aki az EP-állásfoglalásrló azt mondta: a bizottság dolga meghallgatni a parlament álláspontját, de nem dönthet ebben a kérdésben. ”Együtt fogunk működni az összes elnökséggel, de figyelemmel fogjuk követni ha erről a tanácsban vita lesz.”

Beszélt a jogállamisági problémákról is, amelyek miatt Magyarország továbbra sem férhet hozzá az uniós támogatások jelentős részéhez.

„Tapasztaltunk némi javulást, de továbbra is aggodalomra ad okot a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzete” - mondta az MTI beszámolója szerint.

„Mindkét tagállamban folytak megbeszélések az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban, és nyílt lehetőség új jogszabályok létrehozására, azonban Magyarországon további problémákba ütközik a korrupció elleni küzdelem, az akadémiai szabadság és más kérdések, ahogyan Lengyelországban sem lehet valódi előrelépést tapasztalni az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően.”