Sajátos vallomással indít a Hintalovon Alapítvány nemrég megjelent gyermekjogi jelentése, ami elvileg azt mérné fel, milyen volt gyereknek lenni Magyarországon 2022-ben.

„A jelentést a legjobb tudásunk szerint állítottuk össze, mégsem tud választ adni” erre a kérdésre, írják, mégpedig azért, mert egyre kevesebb kutatás készül a témában, és egyre nehezebb adatokhoz jutni. Az állami hivatalok sokszor fél-, egyéves lemaradással közölnek számokat, sok esetben még mindig a 2021-es statisztikák a legfrissebbek.

„A valóság megismerése, a trendek bemutatása, egy-egy részterület alapos elemzése nélkül mindannyian kiszolgáltatottabbak és sérülékenyebbek vagyunk, ami azt jelenti, hogy a nap végén a gyerekeknek lesz rosszabb” – olvasható az előszóban.

Valamit azért ilyen körülmények közt is megtudhatunk a gyerekekről: ebben a cikkben a 70 oldalas jelentés fontosabb megállapításait foglaljuk össze.

Egyre kevesebb gyerek születik

Tavaly 88 400-an jöttek világra Magyarországon, ami a legalacsonyabb szám a 2011-es, 88 ezres mélypont óta. Az első negyedéves adat annyira rossz volt (alig 20 ezer) amilyet a modern statisztikai nyilvántartás bevezetése óta nem láttunk.

Az idei első negyedévben 21 ezren születtek, tehát többen, mint tavaly ilyenkor, de kevesebben, mint 2020-ban és 2021-ben. (A bűvös demográfiai statisztika, a teljes termékenységi arányszám évek óta 1,5 körül alakul. Ezt szeretné a kormány 2,1-re emelni, ami szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnik, pláne tartósan, hosszú távon. A 70-es évek vége óta egyszer sem értük el ezt a szintet.)

110 ezer veszélyeztetett gyerek

A már megszületett gyerekek közül viszont nagyon sokan nehéz körülmények közt élnek.

2021 végén több mint 110 ezer gyereket tartottak nyilván veszélyeztetettként. A legtöbben közülük Borsod megyében élnek (13 ezren), a legkevesebben Vasban (alig kétezren).

Azokat a gyerekeket sorolják ebbe a kategóriába, akiknek akadályozott a megfelelő testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésük – már ha az intézmények értesülnek róla.

Egész gyerekkorban távol a családtól

Tavaly 27 ezer gyerek volt hivatalosan védelembe véve. Ez veszélyeztetett gyerekeket takar, akiket elhanyagolnak, nem járatnak rendszeresen óvodába, iskolába, vagy akiknek a szülei droghasználók, alkoholisták, vagy valamilyen módon bántalmazók.

A védelembe vétel sokszor a családból való kiemelés előszobája, ilyenkor a gyerekek nevelőszülőkhöz vagy gyermekotthonba kerülnek. Tavalyi adatok szerint 21 ezer gyerek érintett, közülük 14 ezren élnek nevelőszülőknél. A törvény szerint a 12 év alatti gyerekeket egytől egyig nevelőszülőknél kellene elhelyezni, mert a családszerű körülmények sokkal ideálisabbak, de ezt még mindig nem sikerült elérni.

A nevelőszülői ellátmányt 2013 óta nem emelték, havi 34 ezer forintot fizetnek gyerekenként.A nevelőszülőknek egyre több gyerekről kell gondoskodniuk: fejenként átlagosan háromról, pedig húsz éve még csak kettőről kellett.

Elvileg a rendszer dolga lenne minél több gyereket hazagondozni, vagyis amikor lehet, képessé tenni a vér szerinti szülőket, hogy maguk neveljék a saját gyerekeiket. A jelentés szerint ez az egyik legnagyobb hiányosság, nincs is számonkérhető felelőse. A többség felnőttkoráig a rendszerben ragad.

Minden tizedik örökbe adott gyerek külföldre kerül

Több mint 1700 gyerek vár örökbefogadásra, és bár jóval több, 2700 alkalmas házaspárt tartanak nyilván, ők többnyire nem olyan gyerekeket szeretnének, mint akik elérhetők. Leginkább három év alatti gyerekekre vágynak, miközben belőlük van a legkevesebb.

Tavaly és tavalyelőtt is nagyjából ezer gyereket adtak örökbe, de minden tizedik esetben külföldi szülőknek. A jelentés szerint főleg hat évnél idősebb, egészségügyi problémával, fogyatékossággal élő gyerekek ragadnak a rendszerben, akik nemzetközi tapasztalatok alapján akkor kerülhetnének családba nagyobb eséllyel, ha támogatnák az egyedülállók és az azonos nemű párok örökbefogadását. 2021-ben a kormány épp ellenkező irányba indult.

Kevés háziorvos, rossz tejfogak, sok alkohol

A gyerekek egészségügyi ellátása is komoly kihívásokkal küzd. Egyre kevesebb a gyermekorvos (húsz éve 1600 volt, most 1300), és minden tizedik praxis betöltetlen, ami több mint százezer gyereket érint.

A Kohorsz '18 vizsgálat szerint azokban a családokban, ahol saját elmondásuk szerint nehezen jönnek ki a hó végére, csak a csecsemők 86,6 százalékát sorolják az anyák a jó egészségű gyerekek közé. A legjobb anyagi helyzetűeknél ez 98,4 százalék.

A fogászati ellátás visszásságaira utal, hogy az 5-6 éves gyerekek 20 tejfogából átlagosan 3-4 károsodott, ami az egyik legrosszabb adat az EU-ban.

A kamaszoknál is vannak gondok. Nemzetközi adatok alapján a tizenévesek körében még mindig átlag feletti a dohányzás és az alkoholfogyasztás elterjedtsége. A 15-19 évesek negyede iszik valamilyen rendszerességgel, és becslések szerint 400 ezer gyerek él alkoholista szülővel.

A gyermek- és ifjúságaddiktológiai ellátás nagyon szűkös. Járóbeteg-ellátásként csak Veszprém és Fejér megyében elérhető, a fekvőbeteg-ellátás pedig országszerte 85 ágyra korlátozódik.

Sok SNI-s gyerek, kevés szakember

Egyre nagyobb problémát jelent a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek ellátása. Már több mint százezer SNI-s tanulót tartanak nyilván, miközben nagyon kevés a gyógypedagógus.

Az óvodás és általános iskolás SNI-s gyerekeknek kevesebb mint fele kap fejlesztést.Tavaly az egyik pedagógiai szakszolgálat sztrájkoló, engedetlenkedő munkatársai mondták el a 444-nek, mennyire kilátástalan a helyzetük.

Minek lehet örülni?

A jelentésben azokat a területeket is bemutatják, ahol előrelépés történt:

• A KSH szerint javultak a szegénységet és társadalmi kirekesztődést mérő mutatók (bár az egyszülős háztartások, az alacsony iskolai végzettségűek, a munkanélküliek és a romák továbbra is nagy arányban érintettek).
• Fejlesztették az erőszakos bűncselekmények gyermekáldozatainak meghallgatási körülményeit is.
• Javultak a válófélben levő és elvált szülők gyerekeit érintő bírósági eljárások.
• Bővült az apaszabadság, uniós irányelvek nyomán.