• Tanárokról, diákokról sokat beszélünk, gyógypedagógusokról, logopédusokról, fejlesztőpedagógusokról kevesebbet.
• Pedig ők is küzdenek az alacsony fizetéssel és az oktatási rendszer borzalmaival.
• Kevésbé hangosak, de köztük is vannak, akik polgári engedetlenséggel, sztrájkkal tiltakoznak az elmúlt hetekben.
• Az érdi pedagógiai szakszolgálat tiltakozó munkatársai elmondták, mi minden keseríti meg a mindennapjaikat.

Megdöbbentek az érdi pedagógiai szakszolgálat munkatársai, amikor szeptember végén kirúgással fenyegette meg őket a tankerület. Úgy számolták, majdnem annyiba kerültek az elsőbbségivel feladott levelek, amennyit óránként keresnek nettóban.

„Örömmel vennénk, ha a tankerületek vezetői a pedagógusok és a gyermekek tényleges érdekeit tartanák szem előtt, és támogatnák a törekvéseinket” – írták nyílt válaszlevelükben.

Ugyanaz volt a bűnük, mint rengeteg tanárnak az elmúlt hetekben: polgári engedetlenségben vettek részt, tiltakozva az alacsony fizetések, az oktatás siralmas állapota és a sztrájkjogok csorbítása ellen.

Utóbbi különösen rosszul érinti őket, mivel részben speciális szükségletű gyerekekkel dolgoznak, akiknek a februárban elfogadott rendelet értelmében minden foglalkozást és fejlesztést biztosítani kell, még sztrájk idején is. A kormány az elképzelhető maximumot jelölte meg „elégséges szolgáltatásként”, magyarán, csak úgy sztrájkolhatnak, hogy közben minden munkát elvégeznek. Emiatt múlt héten 44 gyógypedagógus tiltakozott Budapesten és környékén.

A tankerület felrótta nekik, hogy engedetlenségükkel korlátozzák a gyerekek fejlesztéshez való jogát, amire válaszukban azt írták, sokkal jobban árt a gyerekeknek, hogy

• az alacsony fizetések miatt évek óta túl kevés a szakember,
• hiányoznak a megfelelő terápiás eszközök,
• nem megfelelőek a munkakörülmények (veszélyes épület, leomló mennyezet, működésképtelen kazán, javítások hiánya),
• túl sok adminisztratív teher hárul rájuk.

„Mindig van értelme küzdeni. Különben kibírni se lehet” – mondta a tiltakozó gyógypedagógusok, pszichológusok és fejlesztők egyike, amikor október elején hosszabban beszélgettünk a problémáikról. Azt az egy órát tudták erre szánni, amikor éppen sztrájkoltak.

„Az a mottónk, hogy egy fecske nem csinál nyarat, de ha elegen ráülnek a drótra, végül leszakad.”