• Vasárnap egy hónap után újabb, ezúttal előrehozott parlamenti választás lesz Görögországban.
• A papírforma alapján a jobboldali Kirjakosz Micotakisz egyedül alakíthat kormányt.
• Veszélybe kerülhet a 2012-es adósságválság után felemelkedett Sziriza váltópárti státusa.
• Micotakiszt sokan azzal vádolják, hogy az Orbán Viktor fémjelezte magyar útra vezetné Görögországot.
• A menekültekhez vagy a sajtószabadsághoz való hozzáállásban vannak hasonlóságok a Fidesz és Micotakisz Új Demokráciája között.
• A februári vasúti- és a mostani hajószerencsétlenség nem befolyásolja a választás kimenetelét.

„Nincs kedvenc görög pártom, nem tudok azonosulni egyetlen párttal sem, pedig Görögországban nagy divat, hogy egy-egy család tagjai generációról generációra ugyanarra a pártra szavaznak - mondta Fokasz Nikosz egyetemi tanár, akit a vasárnapi előrehozott görög parlamenti választásról és saját görögségéről kérdeztünk. - Én praktikusabb szempontok alapján döntök, eddig négy pártra szavaztam, mind a centrumban vagy attól balra vannak.”

Belefulladni az ideiglenességbe

Fokasz Nikosz szüleit a kommunisták vereségét hozó görög polgárháború 1949-es lezárása után menekítették Magyarországra, ő már Budapesten született 1952-ben, bár négyéves koráig csak görögül beszélt. Édesanyja megsebesült a harcokban, Albániába küldték gyógykezelésre, majd Durrës kikötőjéből Európát megkerülve hajózták be a lengyelországi Gdyniába. Hegyvidéki lévén végighányta a két hetet, nem úgy, mint a görög szigetvilágól származó édesapja. Könnyen lehet, hogy egy hajóval utaztak, de akkor még nem ismerték egymást. A partraszálló görögöket a szocialista országok elosztották egymás között. A Görög Kommunista Párt egyik vezetője levelet írt Lengyelországba, hogy az idősebb Fokaszt, aki Párizsban tanulta ki az építészmérnökséget, irányítsák Magyarországra, mert szükség van ott egy görög falu megtervezésére és felépítésére. Ez lett Beloiannisz, nevét a görög kommunista mozgalom egyik vezéralakjáról kapta, területét a Fejér megyei Iváncsa szántóföldjéből hasították ki.

A görög állampolgárságot csak 1983-ban szerezte meg, ekkor kapta a máig használt személyi igazolványát, a magyart még később, vagyis hontalannak született és 31 éves koráig hontalan is volt. (A magyarországi görögök az 50-es évektől folyamatosan hazakészültek, sokan - így Fokasz Nikosz szülei is - hontalanokként élték le az életüket. „Belefulladtunk az ideiglenességbe” - idézte egy idősebb sorstársát.) A külföldön élő görögök a parlamenti választásokon csak 2019 óta szavazhatnak a nagykövetségeken. Különös, hogy ehhez nagyon szigorú előírásoknak kell megfelelni, ahhoz viszont, hogy Görögországban szavazzanak, elég felmutatni a személyi igazolványt.

Görögországi göröggé válni

Beszélgetőtársam úgy nőtt fel, hogy szinte született magyarnak érezte magát. Magyar iskolába járt, magyarok voltak az osztálytársai, a barátai, barátnői, egyértelmű volt, hogy magyarként és egyúttal Magyarországon élő görögként határozza meg magát. Azt tapasztalta, hogy azokat a honfitársait, akik a nyolcvanas években már felnőtt fejjel települtek haza az egykor őket vagy szüleiket befogadó szocialista országokból, a görögországi környezetük csehnek, lengyelnek, magyarnak tartott. Fokasz Nikosz más utat választotta: úgy vált görögországi göröggé, hogy közben az év nagyobb részében Magyarországon él.

A nyolcvanas években elhatározta, hogy összehasonlítja a görög és a magyar gazdasági növekedést. A téma adta magát, a két ország mérete azonos, mindkettő az európai perifériához és két ellenséges katonai tömbhöz tartozott. A kutatásai közben derült ki, hogy muszáj napi szinten görög politika- és társadalomtörténettel foglalkoznia, mind többet olvasott, beszélt a rokonaival. Úgy érzi, 2015-16-ra vált görögországi göröggé. „A kilencvenes évek második felétől 3-4 görög egyetemen tanítok, köztük az athéni egyetem mesterképzésén tartok kurzusokat. Csak idén háromszor voltam Görögországban, júliusban megyek negyedszer. Hosszú folyamat a görögországi göröggé válás, a nyelv, az érintkezés változik, ez megtanulható, de ha csak félévente mész, nem tudod, mennyibe kerül egy kiló kenyér. Ez már nehezebb.”

Visszatérés a többségi elvhez

És mi történik napjaink Görögországában? - kérdeztem. Újságolvasóként annyit tudunk, hogy májusban törvényhatósági választásokat tartottak, ahol a 2019 óta kormányzó Kirjakosz Micotakisz miniszterelnök jobboldali Új Demokrácia pártja nyert, de nem eléggé, csak koalícióban tudott volna kormányozni. Micotakisz a kormányalakítási megbízatást ezért visszautasította, a közben megszavazott görög választójogi törvény értelmében az előrehozott választást már nem arányos, hanem többségi elv szerint rendezik, vagyis a győztest további mandátumokkal jutalmazzák, így a papírforma szerint meglesz az Új Demokrácia abszolút többsége.

A görög választási- és pártrendszer az ezredesek diktatúrájának 1974-es bukásától a 2010-es évek elejéig stabil és egyszerű volt. Vagy a 40 százalék körüli jobboldali Új Demokrácia vagy a szintén 40 százalék körüli Pánhellén Szocialista Mozgalom (Pászok) alakított egyedül kormányt és stabil erőnek számított a 10 százalék körüli Görög Kommunista Párt.

A 2012-es adósságválság mindent felborított, a Pászok összeomlott, megszűnt váltópártnak lenni, felemelkedett és több más baloldali kispárttal kormányt alakított a radikális baloldali Sziriza. Az ő intézkedésük volt a választási rendszer arányossá tétele, mivel benne volt a pakliban, hogy elbukják a következő választást. 2019-ben el is bukták, ekkor tért vissza a hatalomba Micotakisz Új Demokráciája.

A jövő riasztó, a stabilitás már elég

A vasárnapi előrehozott választáson várhatóan megismétlődik a májusi sorrend, és bejuthat még egy-két kisebb párt is (Görögországban három százalékos a parlamenti küszöb):

1. Új Demokrácia 40,79 százalék
2. Sziriza 20,07 százalék
3. Pászok 11,46 százalék
4. Görög Kommunista Párt 7,23 százalék
5. Görög Megoldás (szélsőjobboldali) 4,45 százalék

Görögországban nem volt még arra példa, hogy egy párt négy év kormányzás után úgy nyerjen, hogy növelni tudja szavazói számát, és több mint dupla annyian szavazzanak rájuk (2,4 millió), mint a második helyezettre (1,1 millió). Minek köszönhető mindez, a gazdasági eredményeknek? - kérdeztem, hiszen véget ért a görög gazdaság feletti szigorú nemzetközi felügyelet, a GDP visszaállt az összeomlás előtti szintre, a munkanélküliség csökkent, az infláció 4 százalékos. „Nincsenek látványos eredmények, de van egyfajta stabilitás - mondta Fokasz Nikosz. - Törökországban Recep Tayyip Erdoğan, Magyarországon Orbán Viktor sorozatos győzelmei is ennek köszönhetők: a jövő riasztó, sokkal riasztóbb, mint tíz-húsz-harminc évvel ezelőtt, amikor az ember joggal gondolhatta, hogy nem könnyű, de jövőre egy kicsit talán jobb lesz. Az emberek elvesztették a biztonságérzetüket, arra szavaznak, akitől ezt jobban remélik, még akkor is, ha nem teljesen elégedettek vele.”

A választás előtt az EU-ban felfüggesztették azt az előírást, hogy a költségvetési hiány nem lehet több három százaléknál, jövőre majd visszajöhet a szigor, addig viszont a helyreállítási alapból pedig komoly és tudatos osztogatást folytattak - a választópolgárok benzinvásárlási- és rezsitámogatást kaptak, igaz, ez utóbbit sávos rendszerben.

Leorbánozzák Orbán kiebrudalóját

Micotakisz visszafordítja az illegális bevándorlókat, acélkerítést épít a határra, a titkosszolgálata lehallgatja az ellenzék vezetőjét, a sajtó- és szólásszabadságot lassan Orbán Magyarországánál is jobban megsérti. Micotakisz lenne az új Orbán Viktor? „Ha a görög politikában valakit be akarnak sározni, akkor már évek óta azt mondják rá, hogy olyan, mint Orbán Viktor - mondta az egyetemi tanár. - A baloldal Micotakiszt folyamatosan Orbánhoz hasonlítja, miközben éppen Micotakisz pártja volt az egyik kezdeményezője annak, hogy a Fideszt zárják ki az Európai Néppártból.”

Ami a kerítést illeti: azt már jóval a 2015-ös nagy menekültválság előtt, még a centrista-baloldali Pászok alatt elkezdték építeni. A Sziriza ugyan azt követelte, hogy bontsák le a kerítést, kormányra kerülve viszont nem tette meg, igaz, nem is építette tovább. Micotakisz megígérte, hogy a teljes török-görög határszakaszon megépíti a kerítést, a közvélemény ezt támogatja, a Sziriza pedig - ahogy a baloldali magyar ellenzék is - nem örül ugyan neki, de nem is ellenzi.

Ami Magyarországnak a Pegazus, az Görögországnak a Predator. Ezzel hallgatták le a Paszok jelenlegi elnökét, éppen akkor, amikor jelöltette magát pártelnöknek, sőt, az éppen aktuális munkaügyi minisztert és a jelenlegi főparancsnokot is. Ezt onnan lehet tudni, hogy Görögországban még vannak a kormánytól függetlenül működő hatóságok, a mobilkommunikációs hivatal is ilyen. „Micotakisz nem karizmatikus, de profi kommunikátor, nagyon civilizáltan beszél, ritkán használ erőteljes kifejezéseket, megteszik helyette mások a kormányban - mondta az elemző. - Visszafogott, érvelő típus, akkor is, ha éppen gátlástalanul hazudik, mert éppen a lehallgatási botrány bizonyította, hogy azt is tud. Ehhez az ügyhöz kötődik a kormányzati ciklusának legkellemetlenebb pillanata. Amikor a parlamentben a legfőbb kihívója és az előző miniszterelnök Aléxisz Ciprasz a munkaügyi miniszter lehallgatásáról kérdezte, válasz nélkül kivonult az ülésteremből.”

Na jó, de hogyan lehet ezt megúszni, sőt, mindezek után választást nyerni? Nos, a lehallgatási ügyek a görög választók szemében a hatodik-hetedik helyen álltak, nem különösebben mozgatta meg őket. Elfogadták Micotakisz magyarázatát, miszerint a lehallgatás törvényes volt, de nem tudott róla. Az más kérdés, hogy a hírszerzés főnöke az egyik bizalmasa, akinek kinevezéséhez törvényt kellett módosítani, a kancellárián belül pedig saját unokaöccse felügyeli a hírszerzést.

Magyar szinten a sajtószabadság

A 2023-as sajtószabadság-indexben a görögök a magyaroknál is rosszabbul teljesítenek, Thaiföld és Indonézia fogja őket közre. Görögországban öt-hat országos kereskedelmi tévécsatorna van, reggel 6 és 10 között politikai beszélgetős műsorokat sugároznak, bár hívnak ellenzéki politikusokat is, de a kérdések erősen kormánypártiak. Ezek a csatornák a Covid idején átláthatatlanul kaptak támogatásokat a kormánytól, de ennél is súlyosabb, hogy a legnagyobb görög futballklubok társasutas oligarcha tulajdonosai egyben médiacézárok is. A Panathinaikosz és az Olimpiakosz tulajdonosának 2-2 politikai napilapja és egy országos tévécsatornája van. A PAOK tulajdonosa a tévéje és az újságja mellett a szaloniki kikötő jelentős részét is birtokolja, mellesleg Putyin-pártinak tartják, aki az oroszokkal való üzletelésen gazdagodott meg. A közszolgálati csatornákon is vannak ellenzéki vendégek, de a pálya ott is lejt. Fokasz Nikosz szerint a magyar közszolgálati média a görögországinál összehasonlíthatlanul elfogultabb.

Az oligarchák amúgy nemcsak pártokat, hanem képviselőket is támogatnak, az új demokráciások mellett paszokosok is voltak/vannak a kapcsolati hálóban. További sajátosság, hogy az igazán meghatározó oligarchák cégei sokszor nem is odahaza vannak bejegyezve, nem otthon működnek, így csekély a függésük a görög államtól, egyfajta kliens-kliens viszonyban állnak egymással.

Ezek után meglepő, de Görögországban a májusi választás előtt volt az, ami nálunk 2006 óta nem: a parlamenti pártok vezetői, miniszterelnök-jelöltjei vitáztak egymással a tévében. Valójában eléggé, sőt talán túlszabályozott vita volt az összes parlamenti párt elnökének részvételével, s Aléxisz Ciprasz hiába szeretett volna egy külön párosvitát a miniszterelnökkel. A vasárnapi választás előtt pedig nem sikerült újabb időpontot találni az akár több száz halálos áldozattal járó, menekülteket ért hajószerencsétlenség után meghirdetett nemzeti gyász miatt.

Katasztrófák éve

A menekülthajó múlt keddi tragédiája mennyiben befolyásolja a választás kimenetelét? - kérdeztem. Különös tekintettel arra, hogy a görög parti őrség - bár lehetősége lett volna - nem avatkozott közbe az életveszélyes lélekvesztő láttán. „A Sziriza meg akarja vizsgálni a görög hatóságok felelősséget az ügyben, amire az Új Demokráciától azt a választ kapja, hogy a Sziriza jelenti a nemzeti kivételt, vagyis a hozzáállásuk nem elég nemzeti” - említett egy magyar fülnek is ismerős momentumot Fokasz Nikosz, aki szerint a görög parti őrség alighanem abban reménykedett, hogy a hajó minél előbb elhagyja az általuk felügyelt nemzetközi vizeket. Az Új Demokráciára nem hullhat vissza, ők mindent az embercsempészekre és a menekültkere fognak, miközben a baloldali lapok - a menekültek egymásnak is ellentmondó, megbízhatatlan beszámolóiból mazsolázva, részleteket önkényesen kiemelve - szalagcímein az is szerepel, hogy a parti őrség hajói borították fel a menekültek hajóját.

Február 28-án volt egy másik súlyos szerencsétlenség is, egy személy- és egy tehervonat frontálisan ütközött, 57 ember halt meg, és néhány napig, esetleg hétig úgy lehetett gondolni, hogy Micotakisz bukását okozhatják a történtek. Az Új Demokrácia és a Sziriza között három százalékpontnyira csökkent a különbség - emlékeztetőül: májusban végül húsz százalékponttal nyert a jobboldal. Tüntetések is voltak ugyan, de görög sajátosság, hogy szinte bármelyik politikai erő, akár a parlamenti küszöbön billegők is képesek ezreket kivinni az utcára. A választópolgárok úgy gondolhatták, hogy az államvasutak nehézségei nem az elmúlt négy évben keletkeztek, végül csak a görög közlekedési miniszter mondott le, aki régi politikus család sarjaként májusban be is jutott a parlamentbe.

Izgalmak a baloldalon

Az Új Demokrácia győzelmét tehát semmilyen veszély nem fenyegeti, az viszont kérdés, hogy a Sziriza tartósan váltópárt tud-e maradni vagy több mint tíz év után visszaveszi a Pászok ezt a státust?

A Sziriza ellenzékben vesztett 600 ezer szavazatot, és benne van a pakliban, hogy újabbakat veszítenek vasárnap. „A Sziriza a választók szemében a megszorítások ellen fellépő párt volt, a rendszerellenes tiltakozásé - mondta Fokasz Nikosz. - Az adósságválság megszűnésével ezt semmivel sem tudták helyettesíteni. Ciprasz folyamatosan udvarolt a többi baloldai pártnak, hogy győzelme esetén koalícióra léphetnek, de kikosarazták. A választóknak fogalma sem volt, hogy mi sül ki a Sziriza győzelme esetén, az új Demokráciával viszont egyértelmű volt a helyzet: egyedül akarnak kormányt alakítani, vagyis előrehozott választások jönnek.”

A vereség után a Sziriza szavazóinak három jellemző reakciója volt: 1. A választás előtt manipuláltnak gondolták a közvélemény-kutatásokat, ezért a vereséggel szembesülve becsapottnak érezték magukat. 2. Még erőteljesebben támogatják Cipraszt, a Sziriza egyetlen igazán karizmatikus vezetőjét. „Akadályozzuk meg, hogy Görögország Orbán útját válassza” - mondják. 3. Az évtizedekig váltópárt Pászoktól a 2010-es évek elején elfordulókban feléled: ideje visszatérni régi pártjukhoz.

Meglepő, de a Görög Kommunista Párt 1993 óta májusban szerepelt a legjobban, 26 mandátumot szerzett a 300 fős törvényhozásban; ez csak egyszer, 2012 májusában sikerült. Az okok? A Sziriza csalódást keltő teljesítménye, a görög kapitalizmus bajai, a rendszerkritikára fogékony fiatalok, valamint a terepen hagyományosan erős szakszervezetek. Amúgy ez nem amolyan kilúgozott, eurokommunista baloldal, hanem kőkemény, amelyik azt hirdeti: azért omlott össze a szocializmus, mert a Szovjetunió és szövetségesei eltértek a sztálinizmustól.

Mozgolódás a szélsőjobbon

A 2010-es évek válsága után még folyamatosan 6-7 százalék körül mozgott a szélsőjobboldali Arany Hajnal, egy gyilkossági ügy miatt a pártvezetés börtönben van, a választásokon most nem indulhatnak. Az örökükbe lépő Görög Megoldás jóval konszolidáltabb és kevésbé népszerű, de a bejutásra május után ismét esélyesek, vezetőjük szaloniki TV-shopokban tűnt fel, így arrafelé a legnépszerűbbek.

Náluk jóval izgalmasabb a 3 százalékos küszöböt kis híján átlépő, a semmiből feltűnő Győzelem párt, felmerül ugyanis, hogy egynémely, a Moszkvai Patriarchátus alá tartozó Athosz-hegyi kolostoron keresztül Oroszország pénzeli. Az egyházi háttérrel, vallási jelszavakat hirdető párt fellépése láttán az athéni püspöknek is meg kellett szólalnia: a görög egyház nem politizál.

(Borítókép: Kirjakosz Micotakisz kampánygyűlésen, háttérben az Akropolisz)