Kedd délelőtt 136 igen, 58 nem és 0 tartózkodás mellett az Országgyűlés elfogadta a státusztörvényt.

Nem sokkal később megérkeztek az első reakciók is.

A noÁr Mozgalom már a jövőre koncentrál, és arra kéri Novák Katalin köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt.

A törvény megszavazásának időpontjára a Kossuth térre akciót hirdető Egységes Diákfront csak annyit írt: "Folytatjuk".

Ők egyébként még mindig a 7 népszavazási kérdésük mellett kampányolnak, amelyek közül egyet sem hitelesített a Nemzeti Választási Iroda. Felülvizsgálatért viszont a Kúriához fordulnak.

A parlamenti frakciók (már amelyik) viszonylag gyorsan értékelték a történteket .

A Momentum "jövőgyilkosoknak" nevezte az "állampártot":

Donáth Anna, a párt legismertebb arca nem sokkal később a Széll Kálmán téren azt is bejelentette, hogy a Momentum aláírásgyűjtésbe kezd a magyar oktatás érdekében. Azt szeretnék elérni, hogy az Európai Bizottság kösse az uniós források kifizetését a tanárok és diákok három követelésének teljesítéséhez. A követelések:

• Azonnali 50 százalékos pedagógus-béremelés,
• a státusztörvény visszavonása
• és átfogó oktatási reform kidolgozása.

A Jobbik szerint van jövő a Fidesz nélkül, tanárok és diákok nélkül viszont nincs:

Az MSZP közleményben tudatta, hogy elítéli a státusztörvényt, ezért szavaztak nemmel. A mai napot a "közoktatás fekete napjának" nevezték. Mint írták:

"A pedagógus státusztörvény egy bosszútörvény, mely semmilyen szinten nem szolgálja az oktatás és a pedagógusok helyzetének javítását, csak a Fidesz hatalmi érdekeinek kedvez."

A Párbeszéd szerint a kormány megbukott oktatáspolitikából:

A DK országgyűlési képviselője, Arató Gergely egy tiltakozó táblájával értett egyet:

Az LMP frakcióvezető-helyettese, Kanász-nagy Máté sajtótájékoztatón közölte:

"Az oktatás rendszerválságba került, 10-15 év múlva nem lesz, aki oktassa a magyar diákokat."

Kanász-Nagy szerint mindez Pintér Sándor belügyminiszter, Orbán Viktor miniszterelnök és a teljes Orbán-kormány bűne, hiszen annak következménye, amit "az elmúlt tizenhárom évben műveltek a magyar oktatással".

Kanász-Nagy a szavazás után felhívta a figyelmet egy apró malőrre is: Szijjártó Péter véletlenül megszavazott egy LMP-s módosító javaslatot.

A független Hadházy Ákos hosszú esszét írt arról, miért vallottak kudarcot a státusztörvény ellen tiltakozó diákok és tanárok:

De van javaslata is a jövőre nézve:

"minden nap meg kell győznünk még egy embert az igazunkról!"

A Parlamentben szintén független országgyűlési képviselőként ülő Jakab Péter A Nép Pártján nevű mozgalmának egyik követelésével próbálná megszüntetni az áldatlan állapotokat:

A Fidesz is reagált a státusztörvény elfogadására. Meglátásuk szerint "a baloldal nem akarja, hogy a pedagógusok 800 ezer forintot keressenek". És ahogy az "a mai szavazáson kiderült", az említett "baloldal" nemcsak a gigantikus béremelést blokkolná, de azt sem szeretné, hogy a tanárok "heti 24 órát tanítsanak és 10 hét szabadságot kapjanak." A Fidesz szerint ugyanis a státusztörvény megszavazásával mindez garantált lenne a pedagógusok számára.

Arról, hogy ki akadályozza a pedagógusok 800 ezer forintos fizetését, a Lakmusz írt korábban.

A státusztörvény megszavazásáról pedig itt írtunk bővebben.