Az Európai Unió Bírósága már 2006-ban kimondta, most a Veszprémi Törvényszéknek is sikerült: a transznemű nők is jogosultak a nőknek járó korábbi nyugdíjra. A „Nők 40” fideszes választási ígéret volt, a Fejér Megyei Kormányhivatal a perben gyereknevelésre és családfenntartásra hivatkozott – de azt nem tudták megmondani, akkor miért jár egyedülálló, gyermektelen nőknek is a nyugdíjkedvezmény.

Elvira, a Háttér Társaság ügyfele bőven a nem- és névváltoztatást ellehetetlenítő 33-as előtt kérte neme jogi elismerését, így a hivatalos iratai szerint is nő. A születési anyakönyvi kivonatában, a személyi igazolványában és a TAJ-kártyáján is nőként, női névvel szerepel. A nyugdíjfolyósító viszont még 2021-ben is férfiként tartotta számon, és az azóta hatályba lépett transzfób törvényre hivatkozva nem voltak hajlandóak átvezetni a módosítást.

A Háttér Társaság most pert nyert a Fejér Megyei Kormányhivatal ellen, Elvira két év múlva, 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehet.

De mi ez az egész?

A „Nők 40” a Fidesz választási ígérete volt 2010-ben, de azt sem akkor, sem később nem értették sokan, hogy miért csak a nőké a korai nyugdíj lehetősége. Az intézkedés az egyik legfontosabb alkotmányossági alapelvbe is ütközik, hiszen hátrányosan megkülönbözteti a férfiakat és a nőket. Orbán Viktor 2018-ban már azzal fenyegetett, hogy ha nem a Fidesz nyeri a választást, „a migránsok elvehetik a nők nyugdíját”.

A mesterterv szerint ha a nagyi otthon maradhat, a fiatalok bátrabban vállalnak gyereket, mert a gyerekek korai intézményesítése itthon nem túl gyakori, a bölcsődei férőhely kevés. Spórolásnak sem utolsó ez: a közszférában dolgozókat – akik többségében nők – így hamarabb nyugdíjba lehet küldeni, ami olcsóbb, mint fizetést adni nekik. Még mindig ez a hatályos jogszabály, sőt, Tállai András miniszterhelyettes idén januárban is a nőkre fogta, hogy az EU-nak tett ígéretekkel szemben miért nem nyúlnak hozzá a nyugdíjrendszerhez.

Strasbourgban kimondták, hogy jogsértő, de ettől még nem szűnik meg

Az Emberi Jogok Európai Egyezményében több mint húsz éve szerepel, hogy a transznemű embereknek joguk van a nemüket a születési anyakönyvi kivonatukban is megváltoztatni – ehhez nincs szükség nemváltó műtétre –, az eljárásnak pedig gyorsnak, átláthatónak és könnyen hozzáférhetőnek kell lennie. Ezt a Magyarország által is elfogadott egyezményt sérti a 33-as, ami bevezette a megváltoztathatatlan születési nem fogalmát a bürokráciába. A strasbourgi ítélet viszont nem egyenlő azzal, hogy a gyakorlatban bármi is változik.

Az Európai Unió Bírósága először 2006-ban, egy brit transznemű nő ügyében mondta ki, hogy a transzneműekre az „új nemük” szerinti nyugdíjkorhatár érvényes.

Elvira a Háttér Társaság videójában elmeséli, először arra kérték, bizonyítsa a nyugdíjfolyósítónak, hogy azért tart igényt a nőknek járó korai nyugdíjra, mert nő. Majd levelet kapott, hogy a kérelmét elutasítják.Szerinte az eset fontos lehet más transznemű embereknek is, de drága ügyvédek vagy a civil szervezet segítsége nélkül neki sem sikerült volna eredményt elérni. Azoknak a transznemű embereknek, akik 2020-ig nem kérelmezték a nemváltoztatást, ma olyan iratokkal kell élniük, amik nem tükrözik az identitásukat, a megjelenésüket, emiatt folyamatos megaláztatásnak vannak kitéve.

A Háttér Társaság szerint az egyértelmű nemzetközi jogi környezet ellenére Magyarországon a transznemű emberek rendszerszintű hátrányos megkülönböztetés áldozatai. Bár közel húsz évig volt lehetőségük a nemüket és a nevüket hivatalosan is megváltoztatni, ezt a lehetőséget a kormány minden társadalmi egyeztetés vagy vita nélkül, egy közigazgatási salátatörvénybe csomagolva vette el tőlük, egyik napról a másikra.