Andrzej Duda lengyel elnök kedden jelentette be, hogy október 15-én tartják a következő parlamenti választásokat, amin a jelenlegi állás szerint szoros eredmény várható. A Politico száma szerint a kormánypárt és az ellenzék legnagyobb pártja között csak 6 százalékos különbség van.

A Prigozsin-féle zendülés a lengyel kormánypárt kampányát is lendületbe hozta az őszi parlamenti választás előtt. Ahogy a Wagner nagyjából 10 ezer embere megérkezett a szomszédos Fehéroroszországba, a jobboldali populista Jog és Igazságosság (PiS) politikusai egymás után hívják fel a választók figyelmét arra, hogy a zsoldosok komoly veszélyt jelentenek Lengyelországra. A veszély szó sulykolása pedig ott is a kormánypártot erősíti.

Erre az üzenetre a fehérorosz elnök, Aljakszandr Lukasenka is ráerősített, amikor azzal viccelődött, hogy az ukrán fronton edződött vendégei szívesen átnéznének Varsóba. Mateusz Morawiecki miniszterelnök olyan forgatókönyvet vázolt fel, ami szerint a wagneresek embercsempészet révén migránsválságot idéznek elő Lengyelország és Litvánia határán, vagy ők maguk próbálhatnak migránsnak álcázva belépni az EU területére. Majd több katonát küldtek a határra.

Lex Tusk

Eközben a kormánypárt legnagyobb kihívóját, Donald Tuskot igyekeznek oroszpártinak beállítani. A korábbi miniszterelnököt (2007–2014) okolják azért, hogy támogatta az oroszok és a németek „összejátszását” gázügyben. Ebből is látszik, Kelet-Európa mennyire bonyolult hely:

a Fidesz szövetségesének számító PiS azt az ellenzéki politikust vádolja oroszbarátsággal, aki tavaly márciusban fellépett a magyar ellenzék kampányeseményén, ahol a Fideszt vádolták oroszbarátsággal.

Egy orosz befolyást vizsgáló bizottságot is létrehoznának azért, hogy Tuskra süthessék az oroszpártiságot. A törvényhozás által megválasztott bizottság a 2007–2022 közötti politikai döntéseket vizsgálná, és ha arra jut, hogy ezek közül egyet-egyet orosz befolyásra hoztak, azokat felfüggeszthetik. Az eredeti javaslat szerint az oroszok által befolyásolt döntéshozókat akár 10 évre is eltilthatták volna a tisztségviseléstől. Miután azonban az EU és az USA is kifogásolta a lépést, végül Andrzej Duda lengyel elnök puhította fel a törvényt. A bizottság elsőként várhatóan azt a gázszerződést vizsgálja meg, amit még Donald Tusk kötött miniszterelnökként az oroszokkal 2010-ben.

A törvényt nemrég fogadták el, de a közvéleményt régóta hangolják a vizsgálatra: a lengyel köztévében elindítottak egy Reset nevű sorozatot, ami azt igyekszik bemutatni, hogyan játszott össze Tusk az oroszokkal.

link Forrás

Tuskot egyszerre próbálják az oroszok, valamint a németek és Brüsszel ügynökének beállítani. A kormány a parlamenti választás napján az uniós menekültpolitikáról is tartana népszavazást. Itt A PiS fő állítása az, hogy ha Tusk visszakerülne a hatalomba, Lengyelországot elárasztanák a migránsok.

Bár a felmérések szerint továbbra a Jog és Igazságosság kapná a legtöbb szavazatot, nem tudna egyedül többséget szerezni. Ráadásul a legnagyobb ellenzéki erőnek számító Polgári Koalíció (KO), ami Donald Tusk volt kormányfő Polgári Platformja köré szerveződött, júniusban annyira megerősödött, hogy már csak 4 százalékra volt a kormánypárttól. Nyár elején Tuskék épp a vizsgálóbizottság ellen tiltakozva tudtak több százezer embert utcára vinni Varsóban.

Az ellenzéki előretörésnek a PiS-ben lettek is következményei, nem sokkal később lecserélték az addigi kampányfőnököt. Júniusban a pártelnök, Jarosław Kaczyński pozícióját azzal erősítették, hogy újra miniszterelnök-helyettesnek nevezték ki. (Egy évvel korábban azért mondott le erről a posztról, hogy felkészíthesse pártját a közelgő választásokra.) Hogy Kaczyński tekintélyét biztosítsák, az addig négy miniszterelnök-helyettes lemondott. Ugyanakkor a számok azt mutatják, hogy Tuskék támogatottsága leginkább a többi ellenzéki erő rovására növekedett.

A kisebbek dönthetik el

A harmadik legtámogatottabb erő jelenleg a radikális jobboldali Konföderáció (Konfederacja), ami különösen a kisebb településeken élő férfiak körében népszerű, és a jóléti állam és az adók visszanyesését hirdeti. Szabadpiaci nézeteivel a balra tolódó Polgári Platform táborából is tudott szavazókat szerezni, és bár elítélte az ukrajnai orosz inváziót, egyben a lengyel kormányt is kritizálta, amiért túl aktívan támogatja az ukrán ellenállást.

A konföderációsok szerint Lengyelország érdekei nem mindig azonosak Ukrajnáéival. Tavaly azt is ellenezték, hogy az Ukrajnából érkező menekülteknek támogatásokat adjon a lengyel állam. Akkoriban azonban olyan erős volt a lengyelek szolidaritása a megtámadott szomszéd felé, hogy a Konföderáció támogatottsága bezuhant. 15 százalék körüli támogatottságukkal könnyen királycsinálók lehetnek, ha egyik nagy párt sem tud egyedül többséget szerezni a szejmben, de az elitellenességét hangsúlyozó Konföderáció egyelőre egyik nagy párttal sem akar koalícióra lépni. Az irányválasztást számukra az is megnehezíti, hogy támogatóik sem egységesek: a 2020-as elnökválasztás második fordulójában szavazóik nagyjából egyenlő arányban támogatták a PiS és a Polgári Platform jelöltjeit.

A Tuskékból kiábránduló ellenzékiek számára áprilisban hozta létre a Harmadik Út (Trzecia Droga) nevű szövetséget a jobbközép Lengyel Néppárt és a centrista Polska 2050. Ők is ellenezték a magas jóléti kiadásokat, a Polgári Platformmal és a Baloldallal ellentétben például nem szavazták meg a családtámogatások 60 százalékos emelését. Azonban ígéreteikkel nem igazán tudják megkülönböztetni magukat a többi párttól, így a kezdeti sikerek után a támogatottságuk mára erősen bezuhant. De ha úgy alakulna, hajlandóak lennének koalícióra lépni a Polgári Platformmal és a Baloldallal, hogy leváltsák a PiS-t.

A 10 százalék körül mozgó Baloldal (Lewica) a nemrég bemutatott programjában az ígéri, elvenné a katolikus egyház állami kiváltságait:

• megszüntetnék az állami iskolákban a hittan támogatását,
• nem számítana többé bűncselekménynek a vallási érzelmek megsértése,
• a kiskorúakon végzett ördögűzést is betiltanák.

Azt az alapot is megszüntetnék, amiből az állam a papok egészségbiztosítását és az egyházi épületek felújítását finanszírozza. Azt is kritizálják, hogy miközben az állami kórházakban az ápolókat sem tudják megfizetni, addig a lelkészek alkalmazására mindig van pénz. Az a javaslatuk is a katolikus egyházat célozza, amely szerint a gyerekek ellen elkövetett szexuális zaklatás sosem évülne el. Ezekhez a progampontokhoz mindenképpen ragaszkodnak, ha arról kell majd tárgyalniuk, hogy koalícióra lépjenek-e a többi ellenzéki párttal.