Le lehet futni 42195 métert 120 perc alatt
2019 október 12., 09:00
Az atlétika történetének legfurcsább pillanatában rendez világbajnokságot Budapest
A 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságot különös pillanatban rendezik meg. Egyrészt egy olyan ország a házigazda, ahol erre jut több százmilliárd forint, de sporteseménynél lényegesen fontosabb dolgokra egy fillér sem. Ez a cikk azonban nem azt fogja taglalni, hogy Magyarország vezetőinek szégyene az esemény, hanem hogy az atlétika szempontjából is egészen különös ez a mostani időszak.
Hogy milyen furcsa a helyzet, azt talán Szabó Gábor, a Eurosport munkatársa, a magyar atlétikaközvetítések kulcsfigurája fogalmazta meg a legvilágosabban:
„azt kell mondjam, azóta, amióta én az atlétikát követem – és ennek idestova sajnos már 40-45 éve –, először érzem azt, hogy eredményeket másféleképp kellene értelmeznem.”
Szabó ezt még májusban írta, néhány hónappal az idei szezon kezdete után, amikor már látszott, hogy korábban alig ismert futók is világverő eredményeket kezdtek produkálni. Azóta még zavarba ejtőbb dolgok történtek, ahogy az év nagy eseményére, az augusztusi budapesti vébére koncentráló atléták egyre jobban felpörögtek. Júniusban volt verseny, ahol egyetlen este három világrekordot is megdöntöttek különböző futószámokban. Ezt tényleg csak másféleképpen lehet értelmezni.
Csodacipő, szuperszög
Pontosan tudjuk, hogy az atlétika mikor kezdett alapvetően megváltozni: amikor a Nike 2016-ban bemutatta a médiában egyszerűen csak csodacipőnek nevezett Vaporflyt. Ez a furcsán ormótlan cipő volt az első, aminek a talpában egy különleges, habszerű anyagba egy szénszálból készített lemezt is beleépítettek. Ez a kombináció pedig, ahogy azt hamarosan tanulmányok tömkelege, majd megdőlő világcsúcsok sorozata bizonyította, segített gyorsabban futni a cipő viselőjének.
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már tagja vagy a Körnek?
Itt tudsz belépni.