Franciaországban az oktatási tárca hivatalos összesítése szerint a 12 millió tanulóból 298-an – jellemzően 15 évesek vagy idősebbek – jelentek meg abajában az iskolákban az első tanítási napon.
A kormány tíz napja jelentette be, hogy a szeptemberi tanévkezdéssel betiltja a muszlim nők köntösének, az abajának a viselését az oktatási intézményekben, mert az „politikai támadást” jelent a szekularizáció ellen. A minisztérium csütörtökön jelezte, hogy a tiltás a férfiak viseletére, a kamizra is vonatkozik.
„Az érintettek jelentős része levette hétfőn a teljes testét eltakaró hagyományos öltözéket, mielőtt bement a tanterembe, míg 67-en nem voltak hajlandók alkalmazkodni a szabályhoz, és inkább hazamentek” – mondta Gabriel Attal oktatási miniszter a BFM hírtelevízióban. „Néhány napon belül vissza fognak jönni, mert kötelező az iskoláztatásuk” – mondta.
A miniszter azt mondta, hogy azokba a közintézményekbe, ahol ilyen helyzet felmerül, képzett szakembereket küld a minisztérium. Gabriel Attal hétfőn azt mondta, a 48 ezer általános iskola és 10 500 középiskola közül 513 lehet érintett a problémában, és valamivel több mint 2000 szakembert kiképeztek a tiltás betartatására a közoktatási intézményekben.
„Az abaja és a kamiz mögött fiatal lányok, fiatal fiúk vannak és teljes családok. Emberek, akikkel párbeszédet kell folytatni, pedagógiát kell gyakorolni. Fogadni fogják őket, és elbeszélgetnek velük, hogy megértsék az új szabályt, és azt, hogy miért hoztuk meg ezt a döntést” - mondta múlt csütörtökön Attal, aki szerint „a szekularizáció a Francia Köztársaság oktatásának egyik alapértéke”.
A muszlim viseletekről szóló vita rendszeresen kirobban Franciaországban, miután az állam és a vallás szétválasztásának nevében a vallási jelképek viselését szigorúan szabályozzák a törvények. Így a közoktatási intézményekben 2004 óta tilos minden vallási megkülönböztető jegy, a muszlim fejkendőn kívül a kereszt vagy a kipa viselése is. Az abaja és a kamiz betiltását a 2004-es szabályozás kiterjesztésének tekinti a kormány. Az intézkedést a jobboldal, a szocialisták és a kommunisták támogatják, míg a radikális baloldal és a Zöldek megtámadták az Államtanácsnál, ami délután teszi közzé a határozatát.
Emmanuel Macron államfő hétfő este egy interjúban azt mondta, „a mai társadalomban van egy kisebbség, egyes emberek, akik kifordítva a vallást, megkérdőjelezik a köztársaságot és a szekularizációt”. „Nem vonok párhuzamot a terrorcselekmények és a fiatal muzulmán lányok viselete között. Én csak azt mondom, hogy a szekularizáció kérdése az iskolában mélyreható kérdés” – mondta az elnök.
2010-ben Franciaország betiltotta a teljes arcot eltakaró fátyol viselését nyilvános helyen, ami feldühítette Franciaország ötmilliós muszlim közösségét.
Franciaország a 19. század óta szigorú tilalmat vezet be az iskolákban a vallási jelképek elhelyezésére, beleértve a keresztény szimbólumokat, például a nagy kereszteket, hogy megfékezze a katolikus egyház közoktatásra gyakorolt befolyását. (BBC, MTI)