Putyin szerint hiba volt 56-ban tankokkal leverni a magyar forradalmat
2023 szeptember 12., 09:51
Putyin: A Nemzetközi Olimpiai Bizottság eltorzítja az olimpiai ideált
Vlagyimir Putyin orosz elnök sportpolitizálással vádolta meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, ami mérlegeli, hogy az orosz sportolók részt vehetnek-e jövőre a párizsi olimpián.
Lehetséges, hogy az oroszoknak semleges zászló alatt kell versenyezniük Párizsban Putyin ukrajnai inváziója miatt. A NOB még nem hozott végleges döntést, de közölte, hogy a sportolókat nem szabad megbüntetni a kormányaik tetteiért.
Emmanuel Macron francia elnök a múlt héten kijelentette, hogy a játékokon nem loboghat orosz zászló. Putyint Oroszország távol-keleti fórumán kérdezték a témáról, és a válaszában a modern olimpiát alapító franciak eszméire hivatkozott.
„Ami magát az olimpiai mozgalmat illeti, én ezt mondanám: úgy gondolom, hogy a nemzetközi szövetségek mai vezetése, maga a Nemzetközi Olimpiai Bizottság eltorzítja Pierre de Coubertin eredeti elképzelését – a sportnak a politikán kívül kell állnia. Nem megosztania, hanem egyesítenie kell az embereket” – mondta.
Putyin szerint az elmúlt évtizedekben a sport „elfogadhatatlan kommercializálódása” ment végbe, és az olimpia a pénzügyi érdekek csapdájába esett. Szerinte az olimpiai mozgalom „hanyatlik”, és nem tölti be kulcsfontosságú funkcióit. „Végül is nem csak a rekordok felállítása a lényeg, hanem az emberek összefogása” – mondta.
Thomas Bach NOB-elnök határozottan kijelentette, hogy az olimpiának távol kell maradnia a politikától, hogy ne veszítse el az embereket összehozó képességét.
Oroszország – akárcsak korábban a Szovjetunió – mindig is nagy jelentőséget tulajdonított az olimpiának mint lehetőségnek arra, hogy világelsőként mutassa meg magát. De az elmúlt évtizedben a sportolói a doppingbotrányok miatt a nemzeti zászló és az orosz himnusz nélkül vehetettek csak részt.
Ukrajna a párizsi játékok bojkottálásával fenyegetőzött, ha Oroszország és szövetségese, Fehéroroszország részt vehet, de az ukrán sportminiszter júliusban jelezte, hogy elállhatnak a távolmaradástól, ha a két agresszor ország sportolói semlegesként versenyeznek.
A távol-keleti régió fejlesztése a legfőbb prioritás a 21. században
Vlagyimir Putyin orosz elnök a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórumon nem csak az olimpiáról és az 1956-os forradalom leveréséről beszélt. Putyin szerint az orosz távol-keleti régió fejlesztése a legfőbb prioritás a 21. században Moszkvának.
Szerinte nemcsak megtartani kell ezt a régiót, hanem fejleszteni is, és erőforrásait az állam javára fordítani. Az elnök a pénzügyi kapcsolatok rendszerének tönkretételével vádolta meg a Nyugatot, és azt mondta, hogy az orosz hatóságok a megváltozott világgazdasági feltételek miatt fokozták tevékenységüket a Távol-Keleten.
Elmondta, hogy a távol-keleti területeknek még csak 35 százalékán tárták fel a természeti kincseket, ezért ki kell rájuk terjeszteni a geológiai feltárási programot, és a többszörösére kell növelni a kitermelő iparágak kapacitását, beleértve a ritka nyersanyagokra szakosodottakét is, ezzel párhuzamosan pedig az ásványkincsek ipari feldolgozását és ezzel a hozzáadott értéket is növelni kell.
Az energetikai projektekről szólva szükségesnek mondta a Kínába vezető Szibéria Ereje és a Szahalin-Habarovszk-Vlagyivosztok gázvezeték egységes rendszerbe kapcsolását. Feladatként nevezte meg, hogy 2030-ra az oroszországi sarkvidéki övezetben megháromszorozzák a cseppfolyósított földgáz (LNG) termelését, amit évi 64 millió tonnára kell növelni.
Közölte, hogy folytatódik a Bajkál-Amur és a Transzszibériai vasútvonal korszerűsítése. Szükségesnek nevezte az ütem fokozását, többek között koncessziós mechanizmusokkal és magántőke bevonásával. Az ígérte, hogy Szibérián és a Távol-Keleten keresztül nagy sebességű autópályák vezetnek majd a Csendes-óceánig, és egységes közlekedési folyosó jön létre. Azt mondta, az év végig véglegesíthetik a Vosztocsnij űrállomás fejlesztésének harmadik fázisát.
Az orosz gazdaság egészéről szólva azt mondta, hogy nem lesz újraállamosítás, amitől a vállalkozások tartanak. Szerinte a rubel árfolyamát kezelhető tényezők befolyásolják, nem lesznek „hirtelen mozdulatok” az ezzel kapcsolatos kérdések megoldásában. Putyin szerint az irányadó árfolyam növelése csökkenti az inflációt, bár visszafogja a gazdaságot.
Azt állította, hogy Oroszország bevételei már a külföldön befagyasztott devizatartalékainak kétszeresét is meghaladták, és a kormány egyelőre nem látja szükségét az adóemelésnek.
Azt mondta, meg kell állapodni az üzleti szférával, hogy a vállalkozók rájöjjenek: Oroszország biztosabb bázis a számukra, és a tőkéjük kivitelével nem szabad még egyszer „rálépniük ugyanarra a gereblyére”. (Reuters, MTI)