„Vannak kérdéseim, de úgyis tudom, hogy nem fog rájuk válaszolni, mert nem fog” – mondta lemondóan egy idősebb nő a Király utcai K11 Művészeti és Kulturális Központ előadótermébe menet, ahol Belső-Erzsébetváros közel száz lakosa gyűlt össze szombat délután, hogy lakossági fórumon kérjék számon Niedermüller Péter DK-s polgármestert. A főleg idősekből és néhány vendéglátósból álló közönséget Szikszai Sándor kerületi lakos csődítette össze, aki huszonegy kérdéssel bombázta meg a polgármestert.

Mióta a kerület Nagykörút és Deák tér közti részén kialakult az úgynevezett bulinegyed, a lakosok, a vendéglátósok és az önkormányzat között állandó a feszültség. Általános tapasztalat, hogy olyan döntést nemigen lehet hozni, ami mind a helyieknek, mind a helyi vállalkozásokból élőknek megfelelő lenne – ezért az önkormányzat sokszor nem is csinál semmit. Az esemény apropóját egy, az önkormányzat és a vendéglátósok egy részét összefogó egyesület közötti megállapodásról szóló riport adta, melyben Niedermüller is megszólalt.

A fűtött hangulatú lakossági fórumon kisebb bekiabálások és fennakadások között szó esett arról, hogy

• miért nem vezették be még mindig a lassan egy évtizede ígért éjféli zárórát;
• mire jó és egyátalán betartattják-e a kocsmákra vonatkozó kritériumrendszert;
• ki a felelős az utcafront tisztításáért és a randalírozó turistákért.

Az esetek jelentős részében Niedermüller vagy a kormányra (önkormányzatok megsarcolása, építési engedélyek kiosztásának joga), vagy a fővárosra (forgalom) tolta a felelősséget, míg a morgolódó lakosok hosszasan sorolták hétköznapi, nem kifejezetten vidám tapasztalataikat.

Mit ígér?

„Mit ígér a belső-erzsébetvárosi választóknak az elkövetkezendő évekre, ha polgármesteri pozícióját megtartja 2024-ben?” – kérdezte Szikszai, amire Niedermüller elmondta, nem fog konkrét ígéretet tenni. Annyit mégis megtudhattunk, hogy a következő testületi ülésre, „október 18-ára az önkormányzat elő fog terjeszteni egy komplex csomagot az úgynevezett bulinegyed szabályozásával kapcsolatban”.

A bulinegyedről már az első kérdésnél elmondta, azt nem az önkormányzat tartja fenn.„A bulinegyed van, több mint húsz éve. Ez egy fejlődés eredménye, amely a 2000-es évek legelejétől kezdődik.”Kiemelte: előttük 2019-ig semmiféle szabályozás nem volt.

Az éjféli záróra

Szikszai számon kérte, hogy Bárdi Zsuzsanna a kampányban azt az „érzetet keltette a nem pártpolitikán szocializálódott emberekben, hogy lesz egy záróra, és utána kidolgozásra kerül egy kitériumrendszer, de ez csak retorikai szinten valósult meg”. Az éjféli záróra kérdése sokszor előkerült. Kézfeltartásos, nem reprezentatív felmérést is végzett egy dühös lakó, amiből kiderült, hogy a többi jelen lévő dühös lakó szerint is ez az, ami mindent megoldana.

„Ez egy súlyos és alapvető tévedés. Ha lenne egy egységes záróra, akkor sem szűnne meg semmi. A sok anomália, ami van, tizenkét óra előtt bonyolódna le, és nem utána” – mondta Niedermüller, aki szerint a negyed kérdése sokkal összetettebb probléma. A magatartásformákkal van baj, amelyeket éjfél előtt és hajnali háromkor is ugyanúgy tudnak gyakorolni az emberek.

Ezután jöttek a kötelező körök: a helyiek pihenéshez való joga, ami mellett Niedermüller szerint a kerületben dolgozók munkához való jogát is figyelembe kell venni. Ez nemigen nyerte el a jelen lévők tetszését, amire Szikszai emlékeztetett, hogy kulturáltan meg kéne hallgatni a polgármestert, aztán ha levonták a konzekvenciákat, az önkormányzati választásokon véleményt lehet nyilvánítani.

Az éjféli záróra kapcsán Vattamány Zsolt korábbi – fideszes – polgármester neve is felmerült, aki alatt érvénytelen népszavazást tartottak erről. Felmerült az is, hogy 2010-re – még a fideszes hatalomátvétel előtt – az MSZP már bevezette az éjféli zárórát, amit a következő kabinet megfúrt, de Niedermüller ennek az esetnek nem találta nyomát. A záróráról mellesleg számtalanszor volt már szavazás – legutóbb ezen a héten – az önkormányzat testületi ülésén, de egyszer sem ment át.

Kritériumrendszer

„A Király utca 43–45. alatt a kocsma [Gemini] hajnal négyig üzemel. Miért lett ez engedélyezve, a külföldi diákok fiestáznak, csoportosan énekelnek, táncolnak, amikor a rendőrséget kihívják, azok ki se jönnek” – érkezett a felvetés a közönség soraiból, amire Niedermüller sietett tisztázni, a rendőrséget érintő kérdéseket nem neki kell feltenni.

A rendőrök kérdése slágertéma volt, a polgármester azt mondta, az önkormányzat nem tud több rendőrt küldeni az utcára – pedig sok problémát megoldana –, és hiába kéri a kormányt, egyenesen Pintér Sándort, nem küldenek segítséget. Azt nyilvánvalónak tartja, hogy ha problémásnak bizonyul a kocsma, be kell jelenteni.

Erre az említett, 43–45-ös szám alatti lakás gondnoka kért szót, és elmondta, adtak „be birtokvédelmi eljárást is, és mivel az önkormányzatnak az épületen belül van ingatlana, ezért [összeférhetetlenség miatt] átadták egy másik polgármesteri hivatalnak az eljárás lefolytatását”. A beadványban a pihenési jogot állították szembe a kereskedelmi joggal – és elutasították őket. A lakók felülvizsgálatot kértek, de az ügynek továbbra sem lett eredménye.

A nő azt panaszolta, hogy bár az önkormányzat létrehozott egy kritériumrendszert, amely szerint engedélyezik a kocsmák éjfél utáni nyitva tartását, a már kiadott engedéllyel rendelkező kocsmákat az önkormányzat nem ellenőrzi. Elmesélte, hogy mindennap hajnali háromkor úgy indul el hazulról, hogy az öccsének ki kell kísérnie őt az utcából, hogy megvédje „a részegektől és a kábszeresektől”.

Azt is elmondta, hogy amikor rendőri ellenőrzés van a Gemininél, a rendőrök általában azt tanácsolják, forduljanak az önkormányzathoz birtokvédelemért. „22-es csapdája: ön azt mondja, rendőrség, a rendőrség azt mondja, önkormányzat, ez tarthatatlan.”Ezután megkérte az önkormányzat dolgozóit, hogy próbálják ki pár napig, milyen Belső-Erzsébetvárosban lakni, amit nagy taps követett.

„Abszolút megértem a Király utca 43.-ban lakó lakók összes felháborodását azzal kapcsolatban, hogy hajnalban részeg fiatalok ottan üvöltöznek. Ön azt mondta, tettek bejelentést” – kezdte volna Niedermüller, amire többen közbevágtak, hogy

• több bejelentést is tettek, de mégis újból kiadták a nyitvatartási engedélyt;
• nem lehet aludni;
• hajnali fél hatig dübörög a zene;
• gorillák is járnak a Geminibe.

Niedermüller elmondta, ő személyesen semmiféle engedélyt nem tud visszavonni. „Annak van egy jogi útja, azt végig kell járni”, és ha volt bejelentés, biztosan volt zajmérés is, ami alapján a hatóság el tudja dönteni, van-e szükség intézkedésre.

A kritériumrendszerrel kapcsolatban korábban elmondta, az „működik és működtetjük. A kritériumrendszer a vendéglátó-ipari egységeken belüli rendre vonatkozik, és nem a közterületi rendfenntartásra, az a rendőrségnek a feladata”. És ezzel vissza is jutottunk a rendőrök hiányához.

Ki takarít?

Többen is a randalírozók megbüntetését javasolták. Egy kérdés után azt is megtudtuk, bár egy ideje négyszáz euróig büntethetők a szabálysértések, annak a pénznek „sajnos” a jelentős része nem az önkormányzatnál köt ki – holott idén több mint ezer esetben intézkedtek, de ez sem rajtuk múlik. Ahogy az sem, hogy az EU-s országokból érkező autókat érintő parkolási bírságokat a kerület a megfelelő uniós jogszabályok hiányában nehezen tudja behajtani.

A kérdésre, hogy a „kocsmák által kiokádott emberi és fizikai mocskot miért az önkormányzat pénzén takarítják, és miért nem a kocsmákat kényszerítik erre szankciókkal”, Niedermüller azt válaszolta, a „vendéglátó-ipari egységek, a boltok jelen pillanatban is kötelezve vannak arra, hogy az előttük levő területet tisztítsák”. Szerinte a szabály szigorúan ellenőrizve van, és „ezzel kapcsolatban is számos büntetést” róttak ki.

„Ha azonban ez valahol máshol történik, akkor ki más takarítsa el, mint az önkormányzat” – mondta Niedermüller, aki maga sem elégedett a helyzettel, éppen ezért terveznek is kezdeni vele valamit a közeljövőben. „El kell azt is mondanom, amit nagyon nem szeretnek hallani. Nevezeten azt, hogy a társasházaknak is takarítani kell a társasházak előtti részen” – mondta még Niedermüller. Igaza volt, többen egyszerre kezdtek elégedetlen fejrázásba és morgásba.

Taxisok és prostituáltak

„Önök nem érzékelik, hogy a lakónegyedben különböző fedőnév alatt egyre-másra kuplerájok nyílnak, amelyek erősítik a jelen lévő prostitúciót?” – kérdezte Szikszai. Niedermüller kérte, hogy „ha valaki a teremben tud arról, hogy vannak ilyen illegális bordélyházak, azonnal tegyen feljelentést”. Egyébként meg felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon legális a prostitució.

Szikszai elégedetlen volt a három éve bevezetett, azóta megmaradt forgalomcsillapítási tervvel is, a parkolók felszámolásával, és azt is szóba hozta, hogy a járművek kénytelenek körözni az utcákon. A forgalomcsillapítás Niedermüller szerint jelentősen javította a helyiek életkörülményeit. Azt is elmondta, új lakossági parkolókat nem fognak nyitni, mivel azok számát a főváros 30 százalékban maximálta, de náluk már így is 31 százalékos.

Akik köröznek, azok a taxisok. A polgármester megjegyezte, a taxik szabályozása fővárosi komptencia. Hozzátette, a fővárossal múlt héten indultak tárgyalások azzal kapcsolatban, hogy a taxik ne keringhessenek Belső-Erzsébetvárosban. Később azt is elmondta, van annyira kicsi a terület, hogy a legtöben simán el tudnának sétálni a körútig, és ott taxiba szállni.

A polgármester a Telexnek nyilatkozva azt mesélte, hogy amikor egy taxi köröz a Kazinczy környékén, nem azért köröz, mert utasra vár, hanem hogy kiadja azt, amit kell – a kábítószert leginkább. A polgármester szerint többszöri konfrontáció után most úgy tűnik, sikerült érdemi tárgyalásokat kezdeniük a Taxisszövetséggel.

Nincs szolidarítás

„Te figyelj, én ezt nem bírom, én lelépek. Ezt a mellébeszélést!” – súgta oda az előttem ülő Szikszainak egy férfi a fórum vége felé. Nem sokkal később felmerült, hogy szó volt már egyszer egy közös budapesti vigalmi koncepcióról, miszerint valahol – feltehetőleg a Hajógyári-szigeten – közösen hozna létre a város egy negyedet, felszabadítva Belső-Erzsébetvárost. Niedermüller örült, hogy felhozták az ötletet, hiszen azt ő vetette fel évekkel korábban. Elmondta, az érintett polgármesterek annyira nem örültek neki, hiszen a projekthez infrastrukturális átalakításokat kellene végezni.

„Azt kell mondanom, hogy itt is ugyanaz van, hogy ezt az országot összességében jellemzi, hogy nincsen semmiféle szolidaritás, nincsen közös teherviselés, nincs az, hogy osszuk meg egymást közt a terheket. Amíg ez így lesz, addig nem fogom tudni megszavaztatni a fővárosi közgyűlésben azt, hogy egyátalán elkezdjünk ezen gondolkozni” – búslakodott Niedermüller.