Miért szeretjük annyira a skandináv irodalmat?
Dedikálásra váró hosszú sorok Jón Kalman Stefánsson budapesti látogatásakor, azonnal irodalmi hivatkozási ponttá váló Knausgård-életmű, északi szerzőkre specializálódott kiadó: az elmúlt évekből bőven lehet példákat találni arra, hogyan vált itthon is rendkívül népszerűvé a skandináv irodalom.
Mi lehet ennek a sikernek a titka, és egyáltalán, lehet-e egységesen beszélni olyanról, hogy skandináv irodalom? Ha igen, mi köti össze ezeket a műveket? És van-e olyan regény, ami bár már megjelent magyarul, mégsem kapta meg azt a figyelmet, amit megérdemelt volna? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk a Nem rossz könyvek podcast második részében, melyben csatlakozott hozzánk Patat Bence műfordító is, aki az elmúlt években rengeteget tett azért, hogy ezek a szerzők eljuthassanak a magyar olvasókhoz.
Tartalom:
- 00:00 Mi lehet a titka a skandináv irodalomnak?
- 04:50 Jón Kalman Stefánsson népszerűsége Magyarországon és az új kötetei, főleg Hiányod maga a sötétség volt a téma, de kicsit beszéltünk a Gondolatok a mamutfenyőkről és az időről is.
- 15:10 Tove Ditlevsen és a Koppenhága-trilógia (magyarul eddig az első két rész, a Gyerekkor és az Ifjúkor jelent meg).
- 24:16 Vendégünk Patat Bence. Hogyan lesz valaki az északi nyelvek fordítója?
- 30:00 Van valami közös jegy, ami egyáltalán összefogja a skandináv szerzők műveit? Hogyan függ össze a skandináv társadalmak helyzete és az irodalom?
- 35:55 Egyszerűség, kertelés nélküliség, őszinteség és a magány szerepe.
- 40.30: Egy magyarul már megjelent, de nem eléggé ismert északi regény, amit érdemes mindenkinek elolvasnia: Lars Saabye Christensen: A féltestvér.
- 43:00 Jon Fosse Nobel-díjáról.
- 45:20 Három könyv Patat Bence ajánlásában.
A műsor meghallgatható a 444 Spotify- és Apple Podcast-csatornáján is, a korábbi részt itt lehet fellelni.
A következő rész két hét múlva érkezik, addig is, további könyves tartalmakért ajánljuk az indulófélben lévő, de terveink szerint hamarosan felpörgő facebookos csoportunkat, valamint Anna Instagramját és Bence Nemrosszkönyvek Instagramját, ahonnan a podcast nevét is kölcsönöztük.
A címlapképen Jón Kalman Stefánsson. Fotó: Alberto Cristofari/Contasto via Reuters
Borízű hang #273: Hiláriusz visszatér – A futballromantika városában virul a fityula
Hiláriusz egyre forróbb. 1248 játékos lesz a vébén, abból hárman játszanak Magyarországon. Forradalmi újítások biciklis pisilésben. Dezodorellenes népi kezdeményezés. Rogán hiába metrózik. Horror tücsökárak.
A rák én vagyok, de több is vagyok nála
Májusban jelent meg Urfi Péter első könyve, a Sansz, amely egyszerre idézi fel a covid időszakának sokszor már elfeledett történéseit és szól arról, hogy mit is jelent mindaz, amikor az embernél váratlanul agydaganatot diagnosztizálnak. A könyv bemutatóján a szerzővel beszélgettünk.
Az Orbán-rendszer „nemzeti bajnokai” rosszul és drágán dolgoztak, nem adtak lendületet a gazdaságnak
Orbán 16 év alatt átrendezte a tulajdonviszonyokat a magyar gazdaságban, de ettől semmi sem lett jobb. A magyar vállalatok nem elég termelékenyek, és ez az egyik legfőbb oka a magyar gazdaság stagnálásának. Idiótán használtuk a támogatásokat, nincs tudás, nincs márka, nincs piac. Hogyan tovább?
Borízű hang #272: Hiláriusz metropolita és a bőrszivarszoba titka [rövid verzió]
Kifizetjük a BL-döntőt alvállalkozóit is. Ugron Zsolna dicsérete. El a kezekkel a hódmezővásárhelyi Rapcsák-szobortól! Je suis szivarszoba. A Piszkos Fred-szinten sittes arcok gyűjtögetése volt Orbán hobbija. A Navracsics-volkssturm.
Borízű hang #272: Hiláriusz metropolita és a bőrszivarszoba titka
Kifizetjük a BL-döntőt alvállalkozóit is. Ugron Zsolna dicsérete. El a kezekkel a hódmezővásárhelyi Rapcsák-szobortól! Je suis szivarszoba. A Piszkos Fred-szinten sittes arcok gyűjtögetése volt Orbán hobbija. A Navracsics-volkssturm.