Miért szeretjük annyira a skandináv irodalmat?
Dedikálásra váró hosszú sorok Jón Kalman Stefánsson budapesti látogatásakor, azonnal irodalmi hivatkozási ponttá váló Knausgård-életmű, északi szerzőkre specializálódott kiadó: az elmúlt évekből bőven lehet példákat találni arra, hogyan vált itthon is rendkívül népszerűvé a skandináv irodalom.
Mi lehet ennek a sikernek a titka, és egyáltalán, lehet-e egységesen beszélni olyanról, hogy skandináv irodalom? Ha igen, mi köti össze ezeket a műveket? És van-e olyan regény, ami bár már megjelent magyarul, mégsem kapta meg azt a figyelmet, amit megérdemelt volna? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk a Nem rossz könyvek podcast második részében, melyben csatlakozott hozzánk Patat Bence műfordító is, aki az elmúlt években rengeteget tett azért, hogy ezek a szerzők eljuthassanak a magyar olvasókhoz.
Tartalom:
- 00:00 Mi lehet a titka a skandináv irodalomnak?
- 04:50 Jón Kalman Stefánsson népszerűsége Magyarországon és az új kötetei, főleg Hiányod maga a sötétség volt a téma, de kicsit beszéltünk a Gondolatok a mamutfenyőkről és az időről is.
- 15:10 Tove Ditlevsen és a Koppenhága-trilógia (magyarul eddig az első két rész, a Gyerekkor és az Ifjúkor jelent meg).
- 24:16 Vendégünk Patat Bence. Hogyan lesz valaki az északi nyelvek fordítója?
- 30:00 Van valami közös jegy, ami egyáltalán összefogja a skandináv szerzők műveit? Hogyan függ össze a skandináv társadalmak helyzete és az irodalom?
- 35:55 Egyszerűség, kertelés nélküliség, őszinteség és a magány szerepe.
- 40.30: Egy magyarul már megjelent, de nem eléggé ismert északi regény, amit érdemes mindenkinek elolvasnia: Lars Saabye Christensen: A féltestvér.
- 43:00 Jon Fosse Nobel-díjáról.
- 45:20 Három könyv Patat Bence ajánlásában.
A műsor meghallgatható a 444 Spotify- és Apple Podcast-csatornáján is, a korábbi részt itt lehet fellelni.
A következő rész két hét múlva érkezik, addig is, további könyves tartalmakért ajánljuk az indulófélben lévő, de terveink szerint hamarosan felpörgő facebookos csoportunkat, valamint Anna Instagramját és Bence Nemrosszkönyvek Instagramját, ahonnan a podcast nevét is kölcsönöztük.
A címlapképen Jón Kalman Stefánsson. Fotó: Alberto Cristofari/Contasto via Reuters
Borízű hang #264 hosszú: Adolf feketehattyú-rudlija
Orbán március 15. óta downhillezik a szopórolleren. Uj Péter máris újraszámol. Bede Márton mesterséges intelligenciás spanyol playlistje. Winkler Róbert bibliai építkezés nyomára bukkan a XIII. kerületben.
Tyúkól #65 – Miért kell minimum a nőknek?
A Női Minimum egy, a mindenkori kormányzatnak címzett követeléscsomag, vélhetően nem az első, és ahogy most kinézünk, nem is az utolsó ilyen kezdeményezés. Mi a minimum, amit a nők követelnek, miért van az, hogy hosszú ideje a porondon vannak ezek a követelések, és miért nincs előrelépés a többségükben?
Borízű hang #263 [H]: Ezt rakjátok ki a propagandába!
Üdvözüljük a Kossuth rádió hallgatóit! A portugál Magyar Péter. Mit csinál a fideszes, ha elveszíti a választást? Goethe elfeledett eposza. Nem kell államilag támogatot Freddie Mercury-kiállítás! Inkább legyen Horváth Pista! Trump tőzsdézik. Fogadjunk!
Borízű hang #262 [hossz] a lelátóról: Orbán az 1954-es vébédöntőt sem tudta elintézni; na de a választást?
Itt hallottad először: 26-os választás pontos erdeménye. Orbán haverjai elintézik az ezer forintos benzint. Trump tudja, mit csinál? Nemzeti Black Metal Programot! Csihar for tisztikereszt! Marokkó bezzeg elintézte – ilyen egy jól működő futballautokrácia!
Dohánygyár#9 - Csak az olajról és a gázról hallunk, de a háború rengeteg szálon fojtogatja a gazdaságot
2026. február 28-án az Amerikai Egyesült Államok és Izrael váratlan, közös támadást indított Irán ellen. A világ szeme az olaj és gáz árára tapad, miközben a magyar kormány igyekszik menteni a menthetőt. Elhúzódhat-e a krízis, milyen globális hatásai lehetnek ennek, és hogyan hathat a magyar gazdaságra?
