Miért szeretjük annyira a skandináv irodalmat?
Dedikálásra váró hosszú sorok Jón Kalman Stefánsson budapesti látogatásakor, azonnal irodalmi hivatkozási ponttá váló Knausgård-életmű, északi szerzőkre specializálódott kiadó: az elmúlt évekből bőven lehet példákat találni arra, hogyan vált itthon is rendkívül népszerűvé a skandináv irodalom.
Mi lehet ennek a sikernek a titka, és egyáltalán, lehet-e egységesen beszélni olyanról, hogy skandináv irodalom? Ha igen, mi köti össze ezeket a műveket? És van-e olyan regény, ami bár már megjelent magyarul, mégsem kapta meg azt a figyelmet, amit megérdemelt volna? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk a Nem rossz könyvek podcast második részében, melyben csatlakozott hozzánk Patat Bence műfordító is, aki az elmúlt években rengeteget tett azért, hogy ezek a szerzők eljuthassanak a magyar olvasókhoz.
Tartalom:
- 00:00 Mi lehet a titka a skandináv irodalomnak?
- 04:50 Jón Kalman Stefánsson népszerűsége Magyarországon és az új kötetei, főleg Hiányod maga a sötétség volt a téma, de kicsit beszéltünk a Gondolatok a mamutfenyőkről és az időről is.
- 15:10 Tove Ditlevsen és a Koppenhága-trilógia (magyarul eddig az első két rész, a Gyerekkor és az Ifjúkor jelent meg).
- 24:16 Vendégünk Patat Bence. Hogyan lesz valaki az északi nyelvek fordítója?
- 30:00 Van valami közös jegy, ami egyáltalán összefogja a skandináv szerzők műveit? Hogyan függ össze a skandináv társadalmak helyzete és az irodalom?
- 35:55 Egyszerűség, kertelés nélküliség, őszinteség és a magány szerepe.
- 40.30: Egy magyarul már megjelent, de nem eléggé ismert északi regény, amit érdemes mindenkinek elolvasnia: Lars Saabye Christensen: A féltestvér.
- 43:00 Jon Fosse Nobel-díjáról.
- 45:20 Három könyv Patat Bence ajánlásában.
A műsor meghallgatható a 444 Spotify- és Apple Podcast-csatornáján is, a korábbi részt itt lehet fellelni.
A következő rész két hét múlva érkezik, addig is, további könyves tartalmakért ajánljuk az indulófélben lévő, de terveink szerint hamarosan felpörgő facebookos csoportunkat, valamint Anna Instagramját és Bence Nemrosszkönyvek Instagramját, ahonnan a podcast nevét is kölcsönöztük.
A címlapképen Jón Kalman Stefánsson. Fotó: Alberto Cristofari/Contasto via Reuters
Borízű hang #276: Illegális ebihalak a likőrválogatottban [rövid verzió]
Csallóközi kretének, borsodi ecetes fröccs, féregirtóval rákgyógyító ketyós fitneszguru. Bede Márton megeszik egy dél-olasz lovat. Az indokolatlan Fenyő Miki-szobor. Mikor indulhat az Éva Vermut focivébén? Navracsics lopott pénzt kunyerál, az ebihalsaga folytatódik.
„Én nem tudtam semmitől megvédeni az aput”
Vásárhelyi Mária megírta szülei történetét. Egy történet a magyar zsidóság gyötrő dilemmáiról, vak hitről, romániai deportálásról, egy férfiközpontú családról, az ős Soros-kampányról, a rendszerváltás hozta megigazulásáról, majd a keserű csalódásról.
Umami #2: A konyha néha tényleg csatatér
Filozófiaszakról a fine diningba. Makai Edina, a SALT sous-séfje a csúcskonyhák brutális hangulatáról, katonás fegyelméről, René Redzepi és a Noma jelentőségéről.
Borízű hang #276: Illegális ebihalak a likőrválogatottban [hószu]
Csallóközi kretének, borsodi ecetes fröccs, féregirtóval rákgyógyító ketyós fitneszguru. Bede Márton megeszik egy dél-olasz lovat. Az indokolatlan Fenyő Miki-szobor. Mikor indulhat az Éva Vermut focivébén? Navracsics lopott pénzt kunyerál, az ebilhalsaga folytatódik.
Borízű hang #275: Félmeztelenül, karfiolfüllel, örök-crackpanorámát bámulni a Demján-negyedben, és ügyet sem vetni a Gajdics Ottó-mémekre [rövid verzió]
Most a kedves nézők is csak hallgathatnak. A „Hülye vagy kretén?” visszatér. Ramen a Rákóczi téren. Megakvíz: alma vagy marihuána? Napilapmentes ország. Favela a Boráros téren, crackpipák és hajléktalanok a luxuslakások alatt. Amerika nagyobbat bukott Iránban, mint Rottenbiller. Egyél sünt!