Miért szeretjük annyira a skandináv irodalmat?
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Dedikálásra váró hosszú sorok Jón Kalman Stefánsson budapesti látogatásakor, azonnal irodalmi hivatkozási ponttá váló Knausgård-életmű, északi szerzőkre specializálódott kiadó: az elmúlt évekből bőven lehet példákat találni arra, hogyan vált itthon is rendkívül népszerűvé a skandináv irodalom.
Mi lehet ennek a sikernek a titka, és egyáltalán, lehet-e egységesen beszélni olyanról, hogy skandináv irodalom? Ha igen, mi köti össze ezeket a műveket? És van-e olyan regény, ami bár már megjelent magyarul, mégsem kapta meg azt a figyelmet, amit megérdemelt volna? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk a Nem rossz könyvek podcast második részében, melyben csatlakozott hozzánk Patat Bence műfordító is, aki az elmúlt években rengeteget tett azért, hogy ezek a szerzők eljuthassanak a magyar olvasókhoz.
Tartalom:
- 00:00 Mi lehet a titka a skandináv irodalomnak?
- 04:50 Jón Kalman Stefánsson népszerűsége Magyarországon és az új kötetei, főleg Hiányod maga a sötétség volt a téma, de kicsit beszéltünk a Gondolatok a mamutfenyőkről és az időről is.
- 15:10 Tove Ditlevsen és a Koppenhága-trilógia (magyarul eddig az első két rész, a Gyerekkor és az Ifjúkor jelent meg).
- 24:16 Vendégünk Patat Bence. Hogyan lesz valaki az északi nyelvek fordítója?
- 30:00 Van valami közös jegy, ami egyáltalán összefogja a skandináv szerzők műveit? Hogyan függ össze a skandináv társadalmak helyzete és az irodalom?
- 35:55 Egyszerűség, kertelés nélküliség, őszinteség és a magány szerepe.
- 40.30: Egy magyarul már megjelent, de nem eléggé ismert északi regény, amit érdemes mindenkinek elolvasnia: Lars Saabye Christensen: A féltestvér.
- 43:00 Jon Fosse Nobel-díjáról.
- 45:20 Három könyv Patat Bence ajánlásában.
A műsor meghallgatható a 444 Spotify- és Apple Podcast-csatornáján is, a korábbi részt itt lehet fellelni.
A következő rész két hét múlva érkezik, addig is, további könyves tartalmakért ajánljuk az indulófélben lévő, de terveink szerint hamarosan felpörgő facebookos csoportunkat, valamint Anna Instagramját és Bence Nemrosszkönyvek Instagramját, ahonnan a podcast nevét is kölcsönöztük.
A címlapképen Jón Kalman Stefánsson. Fotó: Alberto Cristofari/Contasto via Reuters
Borízű hang #249 [H]: Aki nem tud liberálisul, ne beszéljen liberálisul
Mohamedek között, Keith Richards és Yves Saint Laurent nyomában. Igazság és hitelesség a belső sávban. Nyelvtudomány és esztétikai terror. Pápázás. Tusfürdőmaffia a siralomházban.
Van-e egyáltalán olyan, hogy kínai konyha?
Podcastunkban Vida Kata pszichológus, gasztroblogger beszélgetett Lu Boennel, a 101 étteremcsoport alapító tulajdonosával gyerekkoráról, a Ramenka és a 101 Bistro alapításáról, és arról, hogy mitől lesz autentikus egy kínai étel.
Borízű hang # 248: Levillog a Két Mackó [H]
Bede Márton elmagyarázza a kínai konyha legnagyobb gurujának a hortobágyi palacsintát. Tartsunk már jobbra az autópályán! Cinikus békebrókerek. Már alig virul a fityula, fogynak a szóvicces filmcímek.
Ami a nagy vállalati vagyonok hatékony működtetéséhez elengedhetetlen: mi az a kontrolling és kinek kell egyáltalán?
A hazai vállalatok jelenleg nem profittermelő eszközként használják a kontrollingot, hanem aktuális helyzetük leírására, a múltbeli adataik értelmezésével. Podcastunkban arról beszélgettünk, hogyan lehetne ezt másként csinálni.
Nem csak talpon maradni, de fejlődni is: kinek és mire jó a kontrolling?
Podcastunkban többek közt arra keressük a választ, lehet-e egyáltalán tervezni még a választások előtt, mire készülhetnek a vállalatok, és hogyan lehet sikerrel megoldani jövőbeni kihívásokat.