Miért szeretjük annyira a skandináv irodalmat?
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Dedikálásra váró hosszú sorok Jón Kalman Stefánsson budapesti látogatásakor, azonnal irodalmi hivatkozási ponttá váló Knausgård-életmű, északi szerzőkre specializálódott kiadó: az elmúlt évekből bőven lehet példákat találni arra, hogyan vált itthon is rendkívül népszerűvé a skandináv irodalom.
Mi lehet ennek a sikernek a titka, és egyáltalán, lehet-e egységesen beszélni olyanról, hogy skandináv irodalom? Ha igen, mi köti össze ezeket a műveket? És van-e olyan regény, ami bár már megjelent magyarul, mégsem kapta meg azt a figyelmet, amit megérdemelt volna? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk a Nem rossz könyvek podcast második részében, melyben csatlakozott hozzánk Patat Bence műfordító is, aki az elmúlt években rengeteget tett azért, hogy ezek a szerzők eljuthassanak a magyar olvasókhoz.
Tartalom:
- 00:00 Mi lehet a titka a skandináv irodalomnak?
- 04:50 Jón Kalman Stefánsson népszerűsége Magyarországon és az új kötetei, főleg Hiányod maga a sötétség volt a téma, de kicsit beszéltünk a Gondolatok a mamutfenyőkről és az időről is.
- 15:10 Tove Ditlevsen és a Koppenhága-trilógia (magyarul eddig az első két rész, a Gyerekkor és az Ifjúkor jelent meg).
- 24:16 Vendégünk Patat Bence. Hogyan lesz valaki az északi nyelvek fordítója?
- 30:00 Van valami közös jegy, ami egyáltalán összefogja a skandináv szerzők műveit? Hogyan függ össze a skandináv társadalmak helyzete és az irodalom?
- 35:55 Egyszerűség, kertelés nélküliség, őszinteség és a magány szerepe.
- 40.30: Egy magyarul már megjelent, de nem eléggé ismert északi regény, amit érdemes mindenkinek elolvasnia: Lars Saabye Christensen: A féltestvér.
- 43:00 Jon Fosse Nobel-díjáról.
- 45:20 Három könyv Patat Bence ajánlásában.
A műsor meghallgatható a 444 Spotify- és Apple Podcast-csatornáján is, a korábbi részt itt lehet fellelni.
A következő rész két hét múlva érkezik, addig is, további könyves tartalmakért ajánljuk az indulófélben lévő, de terveink szerint hamarosan felpörgő facebookos csoportunkat, valamint Anna Instagramját és Bence Nemrosszkönyvek Instagramját, ahonnan a podcast nevét is kölcsönöztük.
A címlapképen Jón Kalman Stefánsson. Fotó: Alberto Cristofari/Contasto via Reuters
Borízű hang #251 [hossz]: Másfél milliós kardigánban az Orczy közvécében
Ünnepi különszám, kínai bejglireceptmelléklettel! Korrupt sportvezetők karácsonya. Mága és a taó. A Brunello Cuccinelli szennyes titkai. Kézilabda az Antarktiszon. Életveszély a körúti biciklisávban. A magyar állam szétesése az Orczy park vécéjében.
Borízű hang #250 a színpadon [hosszú]: Hajóféreg hamis zászlóval
Turistaosztály és prankolgatás. A marokkói futball és a felcsúti modell. Aján Tamás for minden! Winkler Róbert hajápolási praktikái. Uj Péter arcszőrzete. Az autós újságírás Szörényi–Bródyja. Férgek rágják a magyarok hajóját. Magellánét is. Büszkén emeljük magasra a hamis zászlót!
Tyúkól#57: Asszertív karácsonyi ünnepeket kívánunk!
Mi van, ha nincs bejgli? Hogyan ne legyünk idegbetegek szenteste? Miért nem tudunk normálisan kommunikálni? Ünnep előtti gyorstalpaló.
Borízű hang #249: Aki nem tud liberálisul, ne beszéljen liberálisul [rövid verzió]
Mohamedek között, Keith Richards és Yves Saint Laurent nyomában. Igazság és hitelesség a belső sávban. Nyelvtudomány és esztétikai terror. Pápázás. Tusfürdőmaffia a siralomházban.
Az emberfej ízű licsitől a legjobb kínai éttermekig Londonban
A 444 gondozásában megjelent A kínai konyha kultúrtörténete könyvbemutatóján Vida Kata gasztroblogger beszélgetett Keve Márton kreatív séffel és Bede Mártonnal, a 444 újságírójával, többek közt arról, hogyan változott Budapesten a kínai gasztronómiai felhozatal, és mik a legizgalmasabb helyek most. Beszéltünk a legfontosabb hozzávalókról, hogy mit kell vásárolni egy alaprecepthez, és főleg miért érdemes kínait enni.
