A költségek és kockázatok ellenére általában véve nyitottak Ukrajna EU-csatlakozására az európaiak, a nyugat-balkáni bővítéssel kapcsolatban azonban inkább közömbösek, írja a Guardian.

Az Európai Külkapcsolatok Tanácsa (ECFR) által hat uniós tagállam körében végzett felmérés szerint Ukrajna, valamint kisebb mértékben Moldova és Montenegró tagjelöltsége jelentős támogatást élvez, ugyanakkor felmerültek komoly gazdasági és biztonsági aggályok. Széles körű ellenállás mutatkozott különösen Törökország esetleges csatlakozásával szemben, valamint kifejezetten negatív reakciót váltott ki Albánia, Bosznia, Grúzia, Koszovó, Észak-Macedónia és Szerbia csatlakozásának lehetősége.

A közvélemény-kutatás szerint a legnagyobb támogatottságot Dániában (50%) és Lengyelországban (47%) élvez Ukrajna csatlakozása, és nagyjából megoszlanak a vélemények Romániában (32% mellette, 29% ellene), Németországban (37% mellette, 39% ellene) és Franciaországban (29% mellette, 35% ellene). Ausztriában 52 százalék volt az ellenzők aránya.

Az Európai Bizottság a múlt hónapban azt javasolta, hogy Ukrajnával és Moldovával kezdődjenek hivatalos csatlakozási tárgyalások, az EU 27 kormányfője a héten a brüsszeli csúcstalálkozón vitatja meg a javaslatot. Orbán Viktor miniszterelnök többször is kijelentette, hogy ellenzi a tárgyalások megkezdését Kijevvel, pedig még a kárpátaljai magyarok is felszólították, hogy támogassa Ukrajnát az európai integráció útján.

„El sem tudom képzelni, nem is akarok beszélni arról, hogy milyen pusztító következményekkel jár, ha az Európai Tanács nem hozza meg ezt a döntést" – mondta hétfőn Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a csatalakozási tárgyalások megkezdéséről.

Piotr Buras, az ECFR vezető politikai munkatársa a csatlakozás konkrét ütemtervének kidolgozását szorgalmazza. „A brüsszeli geopolitikai retorika elrejti a tagállamokban a bővítés lehetséges következményeivel kapcsolatos mély aggodalmakat, és a széles körben elterjedt szkepticizmust az EU új tagok befogadására való képességével kapcsolatban”.

A bővítés a háború kitörése óta az EU prioritásává vált. A Bizottság novemberben támogatta a Bosznia-Hercegovinával folytatott csatlakozási tárgyalásokat is - amint Szarajevó készen áll -, valamint azt javasolta, hogy Grúzia kapjon tagjelölti státuszt.